1970-ben ismerkedett meg Párizsban Jutta Schererrel. A fiatalasszony eredetileg vallástörténész volt, sok nyelvet beszélt, érdekelte a szlavisztika és a költészet. Öt boldog évet töltöttek el úgy, hogy csak néha találkoztak. 1971-ben József Attila-díjat kapott a kommunista rendszertől, ami azért érdekes, mert addigra Nyugaton jobban ismerték a munkásságát, mint idehaza. József Attila Kötetei: Gregor József My Way. A hivatalos elismerés után sorra jelenhettek meg kötetei: 1972-ben a Szálkák, 74-ben a Végkifejlet (versek és színművek) és A nap születése (régi és új verses mesék); 75-ben a Tér és forma (Schaár Erzsébet szoborillusztrációival), 76-ban a Kráter (összegyűjtött és új versek), 77-ben a Beszélgetések Sheryl Suttonnel (Egy párbeszéd regénye), 78-ban Válogatott versei (a Harminc év sorozatban). Még 63-as párizsi tartózkodásakor fedezte fel Simone Weil munkáit, aki óriási hatással volt rá. Weil keresztény bölcseletének, amelyet hiteles élete és halála is alátámasztott, éppúgy központi fogalma-tétele a kegyelem, mint Pilinszkyének.
Examination of drying characteristics of maize (Zea mays L. ) hybrids and their genetic determination. Sopron, NYME, 2013. Kanitzia. Botanikai folyóirat (Szombathely) szerk. (1992-2015). Székelykeresztúr vidékének növényzeti öröksége. Barót, Tortoma, 2019. Irodalom [ szerkesztés] Brassói Fuchs Hermann: Ökológiai műveltségért. A Hét, 1980/36. Molnár V. Attila: Emberek, folyóiratok és esztendők: a 20 éves Kanitzia és a 70 éves Kopvács J. Attila köszöntése. Kovács József Attila (biológus) – Wikipédia. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0
1978-ban ismerkedett meg Párizsban Igrid Ficheux-vel, akivel két év múlva egyházi házasságot kötött. 1980-ban Kossuth-díjat kapott, még ebben az évben angliai felolvasókörútra ment Weöressel, Nemes Nagy Ágnessel, Károlyi Amyval, Juhász Ferenccel, Vas Istvánnal, Szántó Piroskával, Vajda Miklóssal. Szerepelt Bódy Gábor nagyszabású Psyché c. filmjében; Kazinczyt alakította. Utolsó évében öt riport, portréfilm készült vele, mintha csak sejtette volna, hogy ez lesz az utolsó éve. (Talán a legjobb Maár Gyula: Hűség a labirintushoz c. filmje, amiben élvezhető Pilinszky szuggesztív versmondása. Ebben a filmben elhangzott – többek között – egy fontos mondat: " A megváltásról nem sokat tudok, egyet tudok: a meredek út vezet hozzá. ") Utolsó nyilvános szereplése egy rendhagyó irodalomóra volt Székesfehérváron, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában, 1981 márciusában. 1981. május 27-én egy erőteljes frontátvonulás elvitte szívrohamban. (Magyar Elektronikus Könyvtár) Amikor a 25 éves Pilinszky János első verseskötete, a Trapéz és korlát 1946-ban megjelent, már mögötte voltak a legdöntőbb élmények, amelyek megalapozták egész életére szóló metafizikai és erkölcsi világképét, szorongásosságát, felelősségtudatát a világ bűneiben és részvétét mindenki szenvedései iránt.
1945 őszén keveredett haza. 1946-ban megjelent első kötete, a Trapéz és korlát, amely már kész és nagyon tehetséges költőt mutatott. Egy év múlva meg is kapta érte a Baumgarten-díjat. E bizakodó időszakban 46 és 48 között több lapban publikált, a Diáriumban, Magyarokban, Újholdban, Válaszban, Vigiliában. 1947-48-ban öt hónapot Rómában töltött a római Magyar Akadémia ösztöndíjasaként. Előtte felkereste Németh Lászlót Hódmezővásárhelyen, akivel amolyan irodalmi báty-öcs kapcsolat alakított ki. (1950-ben több hetet töltött nála Vásárhelyen. Az Égető Eszterben Décsi Feri alakját Pilinszkyről mintázta. 1957-ben pedig az ő költészetét tartotta, Nagy Lászlóék új népiessége mellett az európai tradíció kiemelkedő folytatásának. ) A kommunista diktatúra idején a Szépirodalmi Kiadó korrektora volt, állandó félelemben korrigált, attól tartott, hogy bármelyik pillanatban, egy rosszul javított betűért, elviszi egy fekete autó. 1954-ben megnősült, feleségül vette Márkus Anna képzőművészt, de rövid együttélés után szétköltöztek.