A hivatalos statisztika szerint is rendkívüli mértékben drágult több alapélelmiszer – írja a. A lap a KSH adatbázisa alapján megnézte, hogy 2021-hez képest mennyivel kell többet fizetnünk az egyes élelmiszerekért. Az élelmiszerek ára egyre magasabb. Fotó: Getty Images A húsok között a csirkecomb a rekorder, amely 56, 7 százalékkal drágult: az egy évvel ezelőtti kilogrammonkénti 691 forint helyett 1100 forintot kell érte fizetni. A csirkeszárny is sokkal többe kerül, 981 forintba, amely 43, 4 százalékos növekedés. Az árstop viszont, úgy tűnik, valóban megfogta az érintett termékek árát, ugyanis a sertéscomb csak 3, 6 százalékkal drágult (ez a tavaly novemberi ár), és a csirkemellért is csak 10, 6 százalékkal kell többet fizetni. Ez 1670 forintot jelent. Fokozódik a baj az amerikai tőzsdéken – újabb 75 pontos kamatemelés jöhet - Tőzsdefórum | Minden, ami tőzsde!. Nagyon drága a trappista sajt és a paradicsom is Ami a halakat illeti, a pontyszelet 25 százalékkal drágult, az ára már közelíti a 3000 forintot kilogrammonként. A harcsaszelet ugyan csak 15, 2 százalékkal lett drágább, de így is 4630 forintba kerül.
Az ok elsősorban gazdasági, hiszen így a vasúti, közúti kereskedelemben nincs fennakadás, másrészt egyfajta politikai állásfoglalás is ez egyes országok részéről, mert ezzel politikaföldrajzi elköteleződésüket is jelzik. Éppen ezért is kavar indulatokat itthon, amikor időről időre felröppen az az elképzelés, hogy Magyarország számára kedvezőbb lenne, ha átlépne a Kelet-európai időzónába. A támogatók egyik fő érve, hogy így este tovább lehetne világos, pont abban az időszakban, amikor az emberek a szabadidejüket töltik, amely szociális, morális és gazdasági előnyökkel is járna, hiszen több milliárd forintnyi energiát lehetne megspórolni, sőt még a széndioxid kibocsátás is csökkenne. De egy ország megteheti, hogy időzónát vált? A pontos idő restaurant. Valójában az időzóna váltás nem is annyira ritka, mint gondolnánk, az elmúlt 5 évben hat alkalommal került sor arra, hogy egy-egy ország időzónát váltson. Észak-Korea kétszer is megtette, elsőként 2015-ben fél órával állították vissza az órákat, hogy "saját" időzónájuk legyen, hogy aztán 2018-ban visszatérjenek a régire.
A Federal Reserve kormányzója támogatja, hogy júliusban ismét 75 bázispontos legyen a kamatemelés mértéke. Az egyre csak súlyosbodó inflációs helyzet miatt a Federal Reserve agresszív lépésre kényszerült, a jegybank múlt szerdán 75 bázisponttal 1. 75 százalékra emelte az irányadó kamat célsávjának tetejét. Pontos Idő Szerviz Szolgáltató Kft.. Ekkora mértékű kamatemelésre utoljára 1994-ben volt példa. Christopher Waller a Federal Reserve kormányzója a hétvégén arról beszélt, hogy támogatná, ha júliusban egy újabb 75 bázispontos kamatemelésre kerüljön sor. "Csak a magam nevében beszélve, ha az adatok valóban úgy alakulnak ahogy számítok rájuk, támogatni fogom a hasonlóan nagy mértékű kamatemelést a júliusi ülésen" -mondta Waller a hétvégén. Ha a Fed a júliusi ülésen valóban 75 bázispontos kamatemelésről döntene, az azt jelentené, hogy március óta közel 225 bázisponttal nőtt meg az irányadó kamatláb mértéke. Utoljára 2016-2018 között láthattunk ilyen nagy mértékű kamatemelést. Akkor durván 3 évbe telt mindez, most úgy tűnik, hogy alig fél évre lesz szükség hozzá.