Az a proletáriátus, amelyet ő ábrázol, nem a Csák Máté földjén "frissek a vérben, nagyok a hitben" proletárjai, hanem a társadalom félbenmaradt, sehova el nem ért lényei, akikből nem lett se paraszt, se kereskedő, se gyári munkás; esett emberek, akik önmagukat sem válthatják meg. Nem tudott volna a forradalmi erejű munkásságról? A tizenkilences csalódás a munkásságban benne is nyomott hagyott, de ennek a proletárszemléletnek más magyarázatát is kereshetjük. Móricz Zsigmondot nem a politika sodorta a proletáriátus, illetve az általa proletárnak értelmezett réteg felé, hanem a humánum, ugyanaz az érzés, amely a paraszti szegénységhez vezette. Nem volt elméleti képzettsége a szociális problémák területén, csak az elnyomottakkal, a szegényekkel való együttérzés és gyakorlati tapasztalata. Nem külön munkásságban és külön parasztságban gondolkozott, hanem a szegénységben. Így az ő szemében a szakmunkás, ha egzisztenciája biztos volt, már nem számított proletárnak, hanem polgárembernek; proletáron nem a munkásságot, hanem a szegénység városi rétegét értette.
"Elmúlt a hangjuk és a mozgásuk, elmúlt a rosszaság és kegyetlenség. Minden békés lett, átalakult másfajta valamivé az egész élet. A nyelvekből üszök lett, s a sértegetésekből füst és pára. " A fáklya és az Úri muri után – Fábry Zoltán szavaival: "Az Árvácska elsikkasztott öröme, karácsonyfája világítja meg az utat előre és hátra futón: szegényemberek bosszuló keservének eljövetelét. " Az Árvácská t "zsoltárokra" tagolta Móricz Zsigmond. A mélység jajkiáltását akarta hallatni, a szegénység, a kivertség protestáló hangját, az ítéletét, a felháborodásét, s ezt zsoltáros hangon lehetett leginkább idegekbe kiáltani. Micsoda zsoltárok ezek: a szavak, a képanyag nagyobb része a lelencgyermek és környezete szótárából való, naturalista kifejezésekből, töredék mondatokból, kibukó szavakból, ezeket tartja egyensúlyban s hevíti zsoltárosra az író lírája. Líraibb pátoszú regénye nincs modern irodalmunknak. Lírája nem filantrop líra, hanem – Bóka Lászlót idézzük – "a mítoszok patetikus lírája, isten és a lázadó angyalok, Angyal és Ördögök ősvilági harcának lírája, Istennel feleselő próféták zsoltárainak lírája…" "Az első olyan lírai regény irodalmunkban, melyben a líraiság nem oldja fel az epikumot, nem mossa könnyekbe a társadalom ítéletét, maga az epikum, maga a társadalmi ítélet olyan, hogy azt csak égre kiáltva lehet elsikoltani, mint a világ lelkiismeretének bűnbánó zsoltárait. "
Móricz Zsigmond az Életem regényében saját munkásságával is leszámolni készült. Magáról nem szándékozott többet mondani, néhány színdarab tervének akarta még a valóra váltását, s aztán pontot tenni művei után: "Éltem". Hatvanéves másoknál talán így is alakult volna a további élet; Móricz Zsigmondnál csak múló hangulatot tükrözött ez az elgondolás. Folytatta 203 tovább régi küzdelmeit és új feladatokba fogott, többek között a proletárélet regényét akarta megteremteni. Már a válság idején felfigyelt a fővárosi szegénység nyomorára, – a Kiserdei angyalok (1933) ekkor született – s olyan alaposan szándékozott tanulmányozni a proletáriátus életét, mint ifjúsága idején a paraszti világot. Művészete megújulását ettől várta, itt sejtette a nagy szenvedélyeket. Szándékának most a sors is elébe jött: a személyes boldogságával már-már leszámolt ember 1935 körül megismerkedett egy fiatal leánnyal, aki gyermekségét lelencként élte, hányatott ifjúságát pedig a lágymányosi periférián. A leányt iskoláztatta, családjába emelte – s vallatta a mélység életéről.
Móricz Zsigmond - Árvácska - Ifjúsági könyvek (új kiadás) | 9789633466322 A termék bekerült a kosárba. Mennyiség: • a kosárban A belépés sikeres! Üdvözlünk,! automatikus továbblépés 5 másodperc múlva Árvácska - Ifjúsági könyvek (új kiadás) Móricz Zsigmond Kötési mód keménytábla Dimenzió 142 mm x 197 mm x 15 mm Móricz Zsigmond 1941-ben jelentette meg az Árvácskát, művészetének e kikezdhetetlen, tömör remekét. A regény a magyar elbeszélő-irodalom egyik csúcsteljesítménye, nyelvünkön kevés hozzá mérhetőt írtak. Az író tudatosan közelít a költészethez, amikor fejezetek helyett zsoltárokra tagolja. A kis lelenclányt vicsorgó szörnyként állja körül a felnőttek kórusa, megtört életüket torolják meg az ártatlanon. Vádirat ez, ahol már nincsenek vádlottak, százados mérgezettség érleli gyümölcsét, már senki sem felelős, sem lent, sem fent, talán az égben sem. Eredeti ára: 2 700 Ft 2 057 Ft + ÁFA 2 160 Ft Internetes ár (fizetendő) 2 571 Ft + ÁFA #list_price_rebate# +1% TündérPont A termék megvásárlása után +0 Tündérpont jár regisztrált felhasználóink számára.
Két napig semmi dolga nem volt utána egyik reggel felébresztették, hogy menjen disznót terelni és adtak neki bőven enni. Mikor hazaért a kislányt elverték. Másnap a disznó megellett Utána hazajött a család lánya Ditti aki még jobban rontotta a kislány életét azzal, hogy lehordta. Disznóöléskor a kislány tartotta a tálat a vérnek és habár sajnálta, hogy megölik örült, mert így legalább inget kap. Elérkezett a karácsony. A kislány még soha nem kapott ajándékot Később az apa elküldte borért és egy idegen segített a kislánynak. Mikor a kislány hazaért látta, hogy neki nem hozott semmit a Jézuska. A Kislány meghal