Dohányzókban súlyosabb szövődmények alakulhatnak ki (vérzés, gyomorfal átfúródása), és a mai, nagy hatékonyságú fekélyellenes gyógyszerek szedése mellett is lassúbb a gyógyulás. Napjainkban már szinte alig van szükség fekély miatt sebészi beavatkozást végezni, ám korántsem így áll a dolog dohányosoknál. A műtét után változatlanul dohányzóknál gyakoribb a fekély kiújulása. Dohányzóknál a vese és húgyhólyag daganata is gyakrabban alakul ki. Olyan, manapság előtérbe került, szinte "divatosnak" mondható betegségek egyik oka lehet a dohányzás, mint a csontritkulás és a combfej (lényegében kisérkárosodás által kiváltott) pusztulása. Szülői felelőtlenség Igen jelentős a dohányzás károsító hatása az utódnemzés különböző folyamataira: a férfiaknál korai impotenciát (érkárosodás! ), ondósejtsérülést, károsodást okozhat (a genetikailag károsodott ivarsejt daganatképződési hajlamot is átörökíthet! ), dohányzó nőkben a fogamzás is nehezebben következik be. A dolog azonban a fogamzás után fordul komolyabbra: a terhesség alatti dohányzás, legyen az aktív passzív, károsítja a magzatot.
dohányzás A dohányzás az asztmától kezdve a keringési betegségeken át egészen a rákig számos egészségügyi probléma kockázatát növeli. Akik emellett még alkoholt is fogyasztanak, azoknál különösen nagy a szájüregi, a gége- és a nyelőcsőrák veszélye. A 20. században a dohányzás károsította legsúlyosabban az emberek egészségét, és a megelőzhető halálozások okai között is az első helyet foglalta el. A cigaretta – közvetve vagy közvetlenül – Észak-Amerikában évente több mint 473 000 ember haláláért felelős, tehát többen halnak meg miatta, mint az alkoholizmus, az AIDS, az autó- és tűz okozta balesetek, a gyilkosságok és az öngyilkosságok miatt összesen. Ráadásul ebben az adatban nincsenek benne azok, akik más dohánytermékek, azaz szivar, pipadohány és a "füst nélküli dohánytermékek", azaz a tubák és a bagó miatt veszítik életüket. Egy figyelmeztető adat: Magyarországon 19 percenként meghal egy ember a dohányzás következményeként! Ha dohányzunk, a legjobb dolog, amit az egészségünk védelméért tehetünk az, hogy sürgősen lemondunk róla.
A szarkalábak is hamarabb jelennek meg a szem körül, és a nemdohányzókkal szemben az arcon is több ránc jelenik meg. Emiatt bizony idősebbnek is tűnnek tényleges életkoruknál. Nagyobb a bőrrák megjelenésének veszélye is. A menstruációra is hatással van a dohányzás, mert erősebbek a menstruációkor érzett fájdalmak. Azzzal is számolnia kell a dohányzó nőnek, hogy a változókor is hamarabb jelenik meg az életében. A nőknél kifejezetten fontos a csontállomány sűrűsége az időskori elesésekből származó törések mérsékléséért. Márpedig azoknál, akik dohányoznak nagyobb mértékű a csontállomány leépülése, a csontsűrűség csökkenése. Köztudott az is a gyerekvállalásra készülő nők között, hogy ha nem tud lemondani a terhesség alatti dohányzásról, az születendő gyermekét is nagyobb veszélynek teszi ki. A dohányzó kismama gyakrabban vetél el, és gyakoribb a méhen kívüli terhesség is. Nagyobb a koraszülés veszélye is, és ezzel pedig a megszülető gyereknek kisebb a súlya. Emiatt a csecsemőknél gyakrabban jelentkeznek légzési nehézségek vagy pajzsmirigy problémák.
Szívrontó szokás Noha a cigarettát bíráló cikkek és riportok java része a nikotinra összpontosít, ez a vegyület leginkább csak azért marasztalható el, mert rá lehet szokni. A nikotin sokkal nagyobb veszélyt jelent azzal, hogy a dohány égésekor (amikor a parázsló cigarettavég hőmérséklete a 925 °C-ot is eléri) alkotóelemeire bomlik, s azokból életveszélyes vegyületek keletkeznek. Két szippantás közötti idő elég ahhoz, hogy az ammónia, az aceton, a formaldehid, a hidrogén-cianid és további mintegy 4000 vegyület irritáló hatású anyagokká, mérgekké, mutagénekké, ideggázokká és több mint 40 különböző rákkeltő vegyületté álljon össze. És mivel ezek az anyagok a levegőbe kerülnek, a dohányzó környezetében lévő többi emberre is ugyanúgy hatnak. A legrosszabb hatással a szívre vannak. Észak-Amerikában évente csaknem 220 000-en, Magyarországon közel 74 000-en halnak meg keringési betegségekben, amelyek kockázatát a dohányzás többszörösére növeli. A dohányzás a vérnyomás és a pulzus emelése mellett növeli a "rossz" LDL-koleszterin szintjét, és csökkenti a "jó" HDL-koleszterinét.