Az ingóságoknál is érdemes mindent számba venni, akár a kertben álló, hóval befedett Trabantot vagy a fiókban lapuló nyereménybetétkönyvet. Ugyanis akár egy ötezer forintos nyereménybetétkönyv miatt is előfordulhat, hogy póthagyatéki eljárást kell indítani. A válaszadók 57, 1 százaléka úgy tudja, hogy csak a hagyatékátadó végzés meghozatala után lehet rendezni az adósságot. Meg lehet már egyezni az eljárás során a hitelezőkkel? Az örökösöknek lehetőségük van erre a hagyatéki eljárásban is és közjegyző előtti, úgynevezett. egyezségi eljárásban is. Ha például a szomszéd temettette el az elhunytat, akkor a hagyatéki eljárás során kérheti az örökösöktől a költségek megtérítését, amit rendezhetnek a leendő örökösökkel. Viszont az is előfordulhat, hogy csak a hagyatékátadó végzés meghozatalát követően kezdődik egyeztetés az adósságrendezésről. Például a "bedöglött" – hosszú idő óta nem fizetett – hitelek esetén jó megoldás lehet, ha a felek közjegyző előtti egyezségi eljárás során számolnak el egymással.
Ki felel a hagyatéki tartozások kifizetéséért? A hagyatéki tartozásokért az örökös vagy örökösök elsősorban a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felelnek. Ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel. Természetesen ekkor sem kell többet kifizetnie a hagyatéki tartozásokra, mint amilyen értékben örökölt. Ha azonban neki felróható okból nem került a birtokába valamilyen örökölt vagyontárgy, vagy valamilyen követelést neki felróható okból nem tudott érvényesíteni, akkor a felelőssége ezek tekintetében is fennáll. A hagyatéki költségek és a hagyatéki eljárás költségeiért az örökös saját vagyonával is felel. Ebben az esetben tehát nem számít, hogy mennyit örökölt, és az sem, hogy neki felróható-e, ha valamilyen örökölt vagyonhoz, követeléshez végül mégsem jutott hozzá. Felelősség több örökös esetén Fő szabály szerint az örököstársak a közös hagyatéki tartozásokért egyetemlegesen felelnek.
A hagyatéki bírósági eljárás (amelynek során az elhunyt személy vagyonát átadják az örökösöknek) hosszú, költséges és zavaros lehet. Nem csoda, hogy oly sokan tesznek lépéseket, hogy megkíméljék családjukat a bosszúságtól. A különböző államok azonban különböző módokat kínálnak a hagyatéki eljárás elkerülésére. Íme a lehetőségek Alabamában. Living Trusts Az Alabamában a hagyatéki eljárás elkerülése érdekében létrehozhat egy élő trösztöt gyakorlatilag bármilyen eszközzel kapcsolatban – ingatlanok, bankszámlák, járművek és így tovább. Létre kell hoznia egy bizalmi dokumentumot (ez hasonlít a végrendelethez), és meg kell neveznie valakit, aki az Ön halála után átveszi a vagyonkezelői feladatokat (az úgynevezett jogutód vagyonkezelőt). Ezután – és ez kulcsfontosságú – át kell ruháznia a vagyon tulajdonjogát magára, mint a bizalmi vagyonkezelőre. Ha mindez megtörtént, a vagyontárgyakat a bizalmi vagyonkezelő feltételei fogják ellenőrizni. Az Ön halálakor a jogutód vagyonkezelője képes lesz átruházni azt a bizalmi vagyon kedvezményezettjeire hagyatéki bírósági eljárás nélkül.
Miért hívják hagyaték eljárásnak, miért nem öröklési eljárás a neve, amit mindenki azonnal értene? Egyszerűen azért hagyatéki eljárás az elnevezése, mert jogilag hagyatéknak nevezzük mindazt, ami az örökhagyó vagyona. A hagyatéki eljárás Az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek működési területén az örökhagyó utolsó lakóhelye volt, ennek hiányában az, akinek a működési területén az örökhagyó meghalt, ha pedig az örökhagyó külföldön halt meg, az a közjegyző illetékes, akinek működési területén a hagyaték van. Ha az örökhagyó végrendeletet hagyott maga után, akkor a közjegyző intézkedik annak beszerzése iránt. A végrendelettel kapcsolatban azonban nem csak a közjegyzőt terheli kötelezettség. Azok a hatóságok illetve magánszemélyek, akik az örökhagyó végrendeletét őrzik, amint a halálesetről hitelt érdemlő módon tudomást szereznek, a végrendeletet haladéktalanul kötelesek eljuttatni a közjegyzőnek. Ha van végrendelet, azt a közjegyző a hagyatéki tárgyaláson hirdeti ki. A közjegyző a hagyatéki tárgyalásra megidézi az örökösöket, az örökhagyó házastársát, a hagyatéki hitelezőket és más érintetteket.