Gárdonyi Géza Gárdonyi (eredeti nevén Ziegler) Géza (1863–1922) tanítóképzőt végzett Egerben, majd a Dunántúl falvaiban (Karád, Devecser, Dabrony) tanított, később több vidéki nagyvárosban (Győr, Arad, Szeged) újságíróskodott. 1897-ben Egerbe költözött, kisebb megszakításokkal itt élt élete végéig. Gárdonyi Géza. Megpróbálkozott a fővárosi élettel is (1891–96 között a Magyar Hírlap munkatársa volt), de a nagyvárosi lét idegen volt számára. 1903–1906 között legjobb művészbarátjával, Bródy Sándorral és Ambrus Zoltánnal együtt szerkesztették a Jövendő című progresszív irodalmi hetilapot. Művei: Műveinek egy része évtizedek óta az irodalmi olvasókönyvekben szerepel, történelmi regényei ( Egri csillagok, 1901; A láthatatlan ember, 1902) szintén az irodalmi nevelés alapműveivé váltak. Ennek egyik magyarázata, hogy sok-sok elbeszélésének és regényének is gyermekek a hősei, illetve a gyermekkortól követi végig sorsát hősének, miközben a történet hátterét a magyar történelmi múlt meghatározóan fontos korszakai adják.
Gárdonyi Géza Gárdonyi Géza, eredeti nevén Ziegler Géza, 1863. augusztus 3-án született Agárdpusztán. Magyar író, költő, drámaíró, újságíró és pedagógus. A Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Magyar Írók Nemzeti Szövetségének díszelnöke. Főbb regényei: Cyprián (1888), A lámpás (1895), Egri csillagok (1901), A láthatatlan ember (1902), Átkozott józanság (1907), Isten rabjai (1908), Ida regénye (1924) Gárdonyi Géza, az "egri remete" rendkívül termékeny magyar író volt, számtalan regény, elbeszélés, novella, anekdota, karcolat, vers és színpadi mű kötődik nevéhez. Gárdonyi géza movie . A századforduló magyar irodalmának kiemelkedő alakja. Munkássága átmenet a romantika és az anekdotikus történetírás között. Gárdonyi Géza 1922. október 30-án hunyt el Egerben, 59 éves korában. Társszerzőként az elérhető kötetei.
Gárdonyi Géza a Fejér megyei Agárdpusztán született, iskoláit az egri tanítóképzőben végezte. Újságíróként dolgozott a győri Hazánknak, a Győri Közlönynek és a Győri Hírlapnak, szerkesztője volt a Garabonciás Diák című élclapnak. Közben novellái, versei sorra jelentek meg a budapesti lapokban. 1892-ben különvált feleségétől. 1897-ben anyjával Egerben telepedtek le, utolsó éveiben mindenkitől elzárkózva. A zöld szfinx Gárdonyi Géza letöltés - beineysborbow. 1898-tól a Petőfi és a Természettudományi Társaság tagja. 1899 karácsonyán elkezdte közölni a Pesti Hírlap az Egri csillagokat. 1906-ban kidolgozta titkosírási rendszerét. 1910-től a Magyar Tudományos Akadémia levelezője, 1920-tól tiszteletbeli tagja. "gényeiben igen sok a kifejezetten modern törekvés. A társadalom egyre kevésbé érdekli, de nagyon sokat tud a lelki élet egyensúlyának megbomlásáról. Rossz családi élet, öngyilkosságig vivő belső meghasonlottság, gátlásokkal teljes boldogságkeresés, félelem a női szeszélytől — ez az igazi Gárdonyi-világ (Az a hatalmas harmadik, Az öreg tekintetes, A hosszúhajú veszedelem, Szunyoghy miatyánkja).
Jumurdzsák gyűrűje Schöpflin Aladár: Gárdonyi problémája Cikkek (aloldal) Videók Egri csillagok A csata Egri Csillagok - Trailer Summáját írom Videók (aloldal) Egri csillagok Egri Egri csillagok műfordításokban Az egri vitézek esküje Török szavak és kifejezések Az Egri csillagokon túl: mit rejt Gárdonyi Géza titkos naplója? Egri csillagok (aloldal) Művei - Versek, regények, mesék A Balaton A báró lelke A cinege A fasorban Aggyisten, Biri A komédiás disznó A kürt A lámpás A láthatatlan ember Aludjál, aludjál Amiket az útleíró elhallgat Annuska lelkem Arany - tömjén - mirha Az én falum Cyprián Egérvadászat Megbízható magyar társkereső: * Egri csillagok Randiznál? Gárdonyi géza művelődési ház és könyvtár. Egyedül érzed magad? Kattints! * Valóban elég szép vagy? * Éjjel a Tiszán Fiamnak Ha meghalok Hosszúhajú veszedelem Ida regénye Isten rabjai Ki-ki a párjával Mikor a gyermek Nagyapó lovai Ne félj! Ősz van Szívlobbanás A láthatatlan ember könyv jellemzése Művei - Versek, regények, mesék (aloldal)
író Született: 1863. augusztus 3. (Magyarország, Gárdony-Agárdpuszta) Meghalt: 1922. október 30. (Magyarország, Eger) Ziegler Géza néven született Agárdpusztán. A századforduló magyar irodalmának különleges, kiemelkedő alakja. Népiskolai tanítóként és újságíróként is dolgozott, élete utolsó évtizedeit visszavonultan a szépírásnak szentelte. Legismertebb művei: Egri csillagok, A láthatatlan ember, Isten rabjai. 59 éves korában hunyt el Egerben, sírja az egri várban található, a városban emlékmúzeum is található. 2022 Ida regénye (magyar romantikus film, 2022) 1987 1974 10 (magyar tévéfilm, 130 perc, 1974) 1972 A lámpás 9. Gárdonyi Géza művei Archívum - gyerekversek.hu. 3 (magyar tévéfilm, 93 perc, 1972) 1969 Mesemondók 7. 0 (magyar gyerekműsor, 4 perc, 1969) 1968 Egri csillagok (magyar történelmi kalandfilm, 145 perc, 1968) 1942 Isten rabjai 7. 5 (magyar filmdráma, 89 perc, 1942) 1934 8. 8 (magyar játékfilm, 76 perc, 1934) 2018 2015 2014 Annuska író Bemutató 2014. április 11. 2013 2012 2009 2007 2005 2000 író Bemutató 2000. október 20.
Gárdonyi utolsó regénye, melynek megírására egy házassági apróhirdetés késztette. Az üzleti szellemben kötött, dús hozományra és rangra spekuláló érdekházasság bemutatásakor az író a zárda légköréből kitörni készülő, elárvult lány tragédiáját állítja a cselekmény fő sodrába, hogy lassan-lassan, szinte észrevétlenül lopja majd be a hepiendet történetébe. Médiatámogató:
Messze van odáig Mi erősebb a halálnál A mutter Pöhölyék Tihanyi Pista és más történetek Tizenkét novella Zivatar pékéknél A zöld szfinksz: egy imrezárió elbeszélése Színművek: Annuska A bor Falusi verebek Fehér Anna Fekete nap Karácsonyi álom Szent jánosbogárkák: kisebb színművek Zéta: színmű Versek: Április: költemények December: költemények Fűzfalevél, nyárfalevél: költemények