Van egy örök kérdés, ami a legtöbb munkáltatót és munkavállalót foglalkoztatja: a jogszabályi és adózási környezet aktuális változásai tükrében hogyan növelhetők a nettó juttatások az azokhoz szükséges ráfordítások minimalizálása mellett? A következőkben Dr. Bákonyi László adójogi szakértő elemzi a béren kívüli juttatások, azon belül is a cafeteria-piac idei évre kirajzolódó trendjeit. A cafeteriában rejlő lehetőségeink naprakész ismerete sokat segíthet abban, hogy megtaláljuk a minden érintett számára legkedvezőbb választ a fentiekben említett kérdésre, hiszen a járvány következtében kialakult gazdasági helyzet kezelésére kidolgozott kormányzati lépések a cafeteria-szabályokat is érintették: növekvő keretösszegeket és a szociális hozzájárulási adó mérséklését. Utóbbi köztehertől a SZÉP-Kártya átmenetileg (2021. júliusáig) mentesült is. Az Erzsébet-utalvány után A 2019-ben megszűnt Erzsébet-utalvány helyére a cafeteria-piacon 2020-ban a Nemzeti Utalvány lépett. Piaci szerepét a SZÉP-Kártya mellett az alapozza meg, hogy a pandémia okozta nehézségek sokak számára a korábban jellemzően negyedévente egyszer, vendéglátásra, szállásra és szabadidőre fordított, nagyobb összegek újratervezését, átmeneti átütemezését is megkövetelték, előtérbe helyezve a mindennapi vásárlások (pl.
A béren kívüli juttatások körét az Szja. 71. §-a alatt találjuk. A felsorolásban szereplő tételek többségére nézve a jogszabály felső korlátot határoz meg. Így például a SZÉP Kártyára – ugyancsak a törvényben rögzített bontásban – legfeljebb évi 450 ezer forint utalható vagy például az iskolakezdési támogatás összege tanulóként legfeljebb a minimálbér 30 százaléka lehet. Az említett összeghatárnak megfelelő juttatásból származó jövedelmet 16 százalékos adó, illetve 10 százalékos EHO terheli. Az adó, illetve EHO alapja az említett jövedelem 1, 19-szerese. Amennyiben az értékhatárt meghaladó juttatásról van szó, akkor viszont az EHO mértéke nem 10, hanem 27 százalékos, tekintve, hogy ebben az esetben már az Szja. törvény 70. §-a szerinti egyes meghatározott juttatásról van szó. Létezik azonban egy másik összeghatár is, amiről ugyancsak szem előtt kell tartani. Az Szja. § (4) bekezdése értelmében ugyancsak egyes meghatározott juttatásnak minősül a munkáltató által a munkavállalónak, valamint a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek az adóévben biztosított béren kívüli juttatások együttes értékének az évi 500 ezer forintot, illetve az 500 ezer forintnak – a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló a jogviszonyban töltött napokkal – arányos összegét (éves keretösszeg) meghaladó része.
Amikor cafeteriáról, béren kívüli juttatásokról beszélünk, általában a hagyományos elemekre gondol mindenki. Azonban 2022-re fordulva a megszokottól eltérő elemeket is igyekeznek a munkaadók beépíteni az ösztönző megoldások közé. Mint az írásunkból kiderül, van élet a SZÉP-kártyán és az irodai csocsóasztalokon túl is. Forrás: freepik A kevésbé ismert elemek Béren kívüli juttatásról beszélni 2022-ben egészen más téma, mint néhány éve volt. Akkor még, ha valaki a cafeteria elemeit említette, a legtöbb esetben a SZÉP-kártyát, vagy még korábban az étkezési utalványokat értette a szókapcsolat alatt. Mivel a régi szokások sok esetben beépülnek a köztudatba, sokszor még ma is csak ezeket az elemeket értik a béren kívüli juttatások alatt a munkavállalók. Pedig ha valaki veszi a fáradtságot és körülnéz a piacon, a mai felhozatal már jóval vegyesebb képet mutat. Elég csak megnézni pár hirdetést a legnépszerűbb állások között ahhoz, hogy egy tisztább elképzelésünk legyen arról, hogy mit is lehet béren kívüli juttatások alatt érteni 2022-ben.