A mézesheteket gróf Teleki Sándor koltói kastélyában töltötték. Petőfi feleségéhez írta legszenvedélyesebb költeményeit. Az egyik legismertebb, a Koltón született Szeptember végén című elégia. A költemény közvetlen tájszemléletből indul el: a völgy a zöldellő lombokkal még a nyarat idézi, ám a bérci tető már havat, telet ígér. Ezt az ellentétet magára vonatkoztatja a lírai én: szívében még fiatal, de sötét haja már őszbe vegyül. Az elmúlás fenyegetését érzi meg az őszi táj képében. Egy színpadias jelentben eljátszik a gondolattal, hogy halálát követően özvegye másnak adja szerelmét. Egyesek ezt jóslatnak vélik, pedig csak a szentimentális költészet tipikus kelléke az özvegyi fátylat eldobó asszony. Petőfi végül a síron túl is tartó szerelem ígéretével zárja a költeményt. Az utókor megítélése szerint Petőfi hitvesi lírájának egyik legkülönb darabja a Minek nevezzelek? Petőfi minek nevezzelek elemzés. című rapszódia 1848-ból. A versből kiolvasható a költő egyetlen szándéka: szeretné megnevezni kedvesét a hozzá leginkább illő módon.
Először a nő szemeinek csillogásából próbál ihletet nyerni. Egyik metaforát a másikhoz kapcsolja: a szemek ragyogásáról a csillagokra, azokról a sugárra asszociál, majd újabb képre, a szerelem patakjára, végül a lélek tengerére. A második versszakban újabb metaforalánc következik: a tekintet galambjáról a békesség olajága jut a lírai én eszébe. A harmadik versszak metaforáit a nő hangja ihlette. Petőfi Sándor Minek Nevezzelek Elemzés. Csalogányhangok zengnek fel a nő szavaival, amitől még a téli fák is zöld lombot hoznak. A költemény csúcspontján szerelme ajkait lángoló rubintkövekkel láttatja a költő. Az utolsó versszakból kiderül, nincs szó Júlia szépségére, így maradnak a legtisztább, legegyszerűbb szavak: "édes, szép ifju hitvesem". Petőfi Sándor még egy témát ajándékozott a magyar költészetnek: a családi lírát. Személyes, családi kapcsolatairól is közvetlen stílusban beszélt, ahogy azt az Egy estém otthon című költeményében is tette. Arany János költészetében is találhatsz hasonló példákat! Petőfi a boldog élet háttereként csakis a családi kört tartotta elképzelhetőnek.
Hétfőtől csütörtökig 19 és 21 óra között ismét a magyar zenéé a főszerep: ismert zenészeket látunk vendégül, dalpremierekkel, stúdióbeszélgetésekkel és portrékkal jelentkezünk, sőt! Feltörekvő formációk is esélyt kapnak, hogy bekerüljenek a nagyok közé! Már csak az a kérdés, hogy jövő, menő, vagy felejthető az adott dal? Műsorvezető Boros Csaba.