Ezt szinte az összes Holdon járt asztronauta cáfolta, és a vita áttevődött arra, hogy az űrből látszik-e a fal. A Edward T. Lu asztronautát idézi, aki szerint megdöbbentően sok mindent látni a nemzetközi űrállomás fedélzetéről (igaz, ő egy 800 mm-es teleobjektíven keresztül nézelődött és fotózott): városokat, kikötőket, a repülőgépek kondenzcsíkjait, de még az óriás tengerjáró tankhajókat is. Elképesztő fotók kerültek napvilágra a holdraszállásról - Terasz | Femina. Lu szerint a nagy fal is látható, bár kell hozzá némi mázli, hogy kiszúrja az ember, és persze kedvező időjárási körülmények, hogy a felhők ne takarjanak. Yang Liweinek, az első kínai űrhajósnak viszont nem sikerült meglátnia a falat. A Proba űrszonda felvételét először a nagy falnak gondolták, később kiderült, hogy egy folyó Kínában (forrás: ESA) Szovjetek a Holdon Az első űrrepülés után a szovjet vezetés büszkén jelentette be a következő állomást az űr meghódításában: embert juttatni a Holdra, és ott állandó bázist kiépíteni. A résztvevő űrhajósok között ott volt maga a nemzeti hős Gagarin is. A próbakilövések azonban sorra súlyos kudarcba fulladtak: 1969 júliusában, két héttel Armstrongék indulása előtt az N-1 rakéta második próbaútján például nemcsak maga az űrjármű, de az egész kilövőállomás megsemmisült.
Az összeesküvés-elméletek hívői szerint ekkor már fél évtizede zajlottak a Szovjetunióban éles kísérletek embert szállító űrjűrművekkel, és Gagarin volt az első, aki túl is élte az űrutazást - a félresikerült, tragédiával végződött kilövéseket pedig a szovjet államapparátus eltussolta (amire a hidegháború közepén, a nagy űrversenyben meg is lett volna az oka). A Wikipedia idevágó oldala vagy másfél tucat Gagarin előtt elindult szovjet űrhajósról tud - igaz, bizonyíték egyikre sincs, James Oberg, az űrkutatás titkaira specializálódott amerikai újságíró sem talált semmit a titkosítás alól feloldott régi szovjet aktákban. A legizgalmasabb sztori Vlagyimir Iljusiné, aki az űrkutatási program legtehetségesebb tesztpilótája volt, mellékesen a híres IL vadászgépek tervezőjének, Szergej Iljusinnak a fia. A legenda szerint valójában Vlagyimir volt az első ember az űrben 1961. április 7-én, de Kínában sikerült földet érnie, ahol a titkosszolgálat rögtön elkapta, és egy évig börtönben tartotta. „Kis lépés az embernek” – így zajlott az első holdraszállás » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A hivatalos verzió szerint Iljusin ezt az időt súlyos autóbalesete utáni lábadozással töltötte egy moszkvai szanatóriumban, maga a most 80 éves főszereplő nem nyilatkozik a témában.
De akkor mik? Ugyancsak szállóigeszerűen ismertek még Neil Armstrong landolást követő szavai is: "Houston, Tranquility Base here. The Eagle has landed. Elhunyt Michael Collins, az első holdraszállás „elfeledett űrhajósa” » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. " – "Houston, Nyugalom bázis jelentkezik. A Sas leszállt. " Ezek azután hangzottak el, hogy Buzz Aldrin, a holdkomp pilótája teljesen kikapcsolta a landoláshoz használt hajtóművet. De szigorúan véve ezek sem az első szavak voltak. Szerencsére a NASA jegyzőkönyveiből másodpercre pontosan kiderül, hogy mikor mi hangzott el a történelmi holdküldetések során, és így van ez az Apollo-11 esetében is. Nézzük hát, mik voltak a jobbára ismeretlen történelmi első szavak, négy nappal, hat órával, negyvenöt perccel és negyven másodperccel azután, hogy a Kennedy Űrközpontból elstartolt az Apollo-11 rakétája: "Kontaktfény" – mondta Buzz Aldrin (LMP, Lunar Module Pilot), midőn a műszerfalon kigyulladt egy lámpa, ami azt jelezte, hogy a landoló holdkomp lábaira szerelt érzékelők (Lunar Surface Sensing Probe) egyike, egész pontosan a pilóta bal kezére eső szenzorpálca, hozzáért a Hold felszínéhez.
Az elmélet szerint a felvételekre utólag retusálták a különféle objektumokat, például az amerikai zászlót meg a holdjárót. Ha ez igaz lenne, a világ leggyengébb hamisításával állnánk szembe. Ugyanolyan a háttér több képen Az Apollo 15 misszióján készült ez a két fotó. Ha egymásra rakjuk a képeket, az látszódik, hogy a hátterük azonosak, pedig ez elméletileg lehetetlen, mert máshol készültek. Ugyan azt a hátteret használták volna a stúdióban? A NASA magyarázata szerint optikai csalódásról van szó. A hegyvonulat a háttérben jóval messzebb van, mint a kép sugallja, ezért különböző szögekből fotózva is azonos alakot mutat. A Földön a távolban lévő hegyek halványabbnak tűnnek, de a Holdon nem, mivel nincs atmoszféra ami elhalványítaná a távoli dolgokat. A Stanley Kubrick elmélet Stanley Kubrick egy híres filmrendező volt, ő rendezte a 2001: Űrodüsszeiát (1968). Az összeesküvés elmélet szerint az USA kormánya a film élethűsége láttán felkérte a rendezőt, hogy ő készítse el a kamu Holdraszállás felvételeit, vagy talán Kubrick mindig is a NASA-nak dolgozott, és a 2001: Űrodüsszeia csak gyakorlás volt a Holdraszállási felvétel előtt.
Az 1960-as évek közepére rugaszkodott el Amerika a versenyben azzal, hogy sokkal biztonságosabban tudtak űrszondákat a Holdra juttatni, mint az oroszok. Az előbbiek előnye a puha landolásban volt, míg a szovjetek csak 50 kilométer per órás sebességgel tudtak szilárd taljt fogni, amit az asztronauták alig élhettek volna túl. Sajnos az Apolló-program is tragédiával kezdődött, mert 1967 január 27-én az Apollo-1 legénységének három tagja egy indítás következtében kigyulladt tűzben elégett. A Sas leszáll Ezután az Apollo-8 emberekkel a fedélzetén már hold körüli pályára állt. Az Apolló-10 1969-es májusi feladata pedig már az utolsó próba volt, mielőtt az Apollo-11 küldetését teljesítve 1969. július 20-án elkezdte a Holdra szállást. A Sasnak nevezett holdkomp először levállt a Columbiáról és megkezdte az ereszkedést, amit az egyenetlen talaj miatt az automatika helyett Armstrongnak kellett irányítani. A leszállás simán ment, az komp 22 óra 17 perckor a felszínre érkezett, Armstsrong szavait idézve: " Houston, itt a Nyugalom Bázis.