A kőszénnek és a földgáznak, valamint a kőolaj különböző származékainak az eltüzelése rengeteg oxigént fogyaszt el, miközben sok szén-dioxid kerül a levegőbe. Az oxigénből ultraibolya sugárzás hatására ózon (O 3) képződhet. Ez a folyamat természetes körülmények között a légkör felsőbb rétegeiben megy végbe. Az így keletkező "ózonpajzs" megvédi az élőlényeket a világűrből érkező káros ultraibolya sugaraktól. Az ember környezetszennyezése következtében a levegőbe került különböző anyagok (pl. A félreértés ásványa: gipsz. a kipufogó gázok) az alsó légrétegekben is katalizálják az ózon képződését. Az itt keletkező ózon azonban káros a környezetre. Az O 2 -nél is erélyesebb oxidáló hatása következtében sok használati tárgy hamarabb tönkre megy (pl. felgyorsul a fémek korróziója, gyorsabban tönkremennek a gumieszközök), az élő szervezetekben pedig káros oxidációs folyamatokat indít meg, amelyeknek rosszindulatú daganatos betegségek is lehetnek a következményei. Az ózonnak szerepe van a káros nitrogén-oxidok keletkezésében is.
Mészkő oldódik vízben Barangolj Velem - Útleírások, kirándulások, természetjárás Okostankönyv Miért nem oldja a mészkövet a víz? Szervetlen kémia | Sulinet Tudásbázis Karsztosodás A mészkő szénsavas oldódása következtében karsztjelenségek játszódnak le. Címkék mészkő, karszt, barlang, természeti, cseppkő, földrajz, természet, karsztosodás Narráció A mészkő repedéseibe beszivárgó, majd az oldó hatását kifejtő víz olyan felszín átalakítást végez, amelyet karsztosodásnak nevezünk. Kémiai egyenletek felírása - 1. Fémek redukáló sora alapján: (itt van, ami nem megy végbe) a) vaslemezt merítünk réz- szulfát- oldatba b) rézleme.... Ezek a folyamatok olyan területeken mennek végbe, ahol a vidéket felépítő kőzet szénsavas vízben jól oldódik. Ezek elsősorban karbonátos (pl. : mészkő, dolomit) vagy különböző sókőzetek. Fontos, hogy a tömör kőzet hasadékokkal, repedésekkel jól átjárt legyen, ahol a karsztosodási folyamatokat elsődlegesen meghatározó karsztvíz, áramolva nagy területen közvetítse hatását. A Földön ezen kritériumnak leginkább megfelelő, nagy mennyiségben rendelkezésre álló kőzetek, a földtörténeti középidő triász időszakában keletkezett.
Azokat a vizeket, amelyekben nem habzik a szappan, amelyekben a bab, a borsó főzéskor nem puhul meg, kemény víznek nevezzük. A lágy vizekben jól habzik a szappan, a teáskannában nem csapódik ki vízkő, illetve sokkal többször kell vizet forralni benne, hogy látható mennyiségű vízkő váljék ki. Ezt a különbséget az oldatban lévő két alkáliföldfém-ion, a kalcium- és a magnéziumion okozza. A kalcium és magnéziumionok reakcióba lépnek a szappan anionjaival, és vízben oldhatatlan anyagként kicsapódnak a vízből. Sunday, 12-Sep-21 05:22:30 UTC
A kalcium-hidrokarbonát nem más, mint az elmállott mész, amelyet a továbbiakban leszivárgó vizek egyre jobban kimosnak a kőzetből. Miért nem oldja a mészkövet a víz? Barangolj Velem - Útleírások, kirándulások, természetjárás Bosszú vagy szerelem 71-75 rész tartalma Olcsón fenntartható autók Baleset – Hírek XVII. M1 élő adás online poker Hiszi map hu Maszk oldódása vízben Serie a meccsek 1 A mészkőben levő repedések így egyre inkább kitágulnak, sőt újabb üregek, járatok jönnek létre. Ezek a repedések egyre inkább elnyelik a csapadékvizet, ez az oka annak, hogy a mészkőhegységek felszíne gyakran igen szegény felszíni vízfolyásokban. A karsztjelenségek A víz mészkőben és más, vízben oldódó kőzetekben (dolomit, kősó, gipsz) végzett munkájának sokféle karsztjelenség az eredménye. Az alábbiakban ezek vázlatos áttekintése következik. Ha a felszín másféle kőzetein (például homokkő, agyag, gránit stb. ) folyó vízfolyások olyan területre érnek, ahol szénsavas vízben jól oldódó kőzetek vannak, víznyelők alakulnak ki.
Ott az elpárolgó vízből kiváló gipsz kristályai laposak, kerekdedek, rózsaszirmokra emlékeztetnek. Gyakran a sivatag homokjának szemcséit is magukba zárják, amitől sárgás-vöröses barna színt kapnak. Ez a gipsz változat méltán viseli a sivatagi rózsa nevet. Sivatagi rózsa A gipsz a természetben gyakran keletkezik az ember tevékenysége nyomán is. A szulfidos (kéntartalmú) ércek bányászata során, legtöbbször a pirit (FeS 2) mállásával gyakorta jelentkezik savasodás a talajban. A keletkező kénsav (H 2 SO 4) rombolja a környezetet. Ha azonban a kénsav a környezetében kalciumforráshoz jut (ilyen például a kalcit (CaCO 3), a mészkő fő alkotója, a Mohs-skála harmadik, jövő héten bemutatandó tagja), a kalcium és a kénsav kémiai reakciója nyomán gipsz kristályosodik: a sav tartósan semlegesítődik, kivonódik a környezetből. Ezt a folyamatot használják ki világszerte, így Magyarországon is, a szulfidos meddőhányók környezeti kockázatának csökkentésére. A gipsz természetes úton is így keletkezik agyagokban: a fejér megyei Gánton például a bauxitot fedő agyagrétegekben elszórtan megjelenő pirit mállásával gyönyörű, 5-10 cm-es gipszkristályok, akár 20 cm-t is elérő kristálycsoportok képződnek.
Ez a folyamat a cement megkötése. Növényvédelem [ szerkesztés] A kalcium-karbonátból bizonyos segédanyagokkal olyan speciális műtrágyát készítettek, mely a növényeken fehér bevonatot képez, ezáltal alkalmas azok napégés elleni védelmére. Előfordulás [ szerkesztés] Ásványokban, kőzetekben [ szerkesztés] Lásd még: Mészkő, Dolomit, Kalcit A kalcium-karbonát számos ásvány ( kalcit, aragonit, dolomit, vaterit vagy μ-CaCO 3) és kőzet alapvető alkotója. Kőzetei közül az üledékes kőzetek a gyakoribbak. Legismertebb kőzete a több, mint 90% kalcium-karbonátot tartalmazó mészkő. A kréta a mészkő különleges változata. Az édesvizekből kicsapódó mésztufától és travertinótól jól megkülönböztethető a tengervízből kiváló, kevésbé porózus, tömörebb diagenizált mészkő. A dolomit kőzet több, mint 90%-a dolomit ásvány, amely kalcium-magnézium-karbonátból ( Ca C O 3 * Mg C O 3) áll. Az átmeneti karbonátos kőzetek összetétele a mészkő (illetve a dolomit) és az agyag közötti. Szintén meglehetősen ismert, de jóval kevésbé gyakori a szinte tiszta kalcium-karbonátból álló, és a mészkő metamorfózisával keletkező átalakult kőzet, a márvány.