Ez megnyitná az utat különböző vendéglátó és idegenforgalmi szolgáltatóknak is ahhoz, hogy itt működhessenek, adóbevételt generálva Hévíznek és Keszthelynek – fogalmazott beadványában a városatya. Törvény szabályozza, hogy vízi műtárgy 200 méteres környezetében tilos a fürdés A Hévízi-tó déli zsilipjétől 1-2 méterre déli irányban található partszakasz Keszthely közigazgatási területéhez tartozik. Tulajdonosa a magyar állam, vagyonkezelője a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság. Természetvédelmi kezelője, valamint a természetvédelmi szabálysértések ellenőrzésére jogosult szerv egyaránt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság. Van egy csatorna a Balatonnál, ahol trópusi halak is élnek. Az önkormányzati képviselő beadványa még szeptember 21-én kelt. Az illetékes városstratégiai bizottság azért tárgyalta több hónapos késéssel a beadványt, mert állásfoglalást kért az illetékes szervektől, így a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságától. A szakhatóság nem támogatja szabadstrand kialakítását a fokozottan védett természeti területen, az jogszabályi és környezetvédelmi tilalmakba ütközik, ezért hivatalosan nem lehet szabadstrand a a Hévíz-kifolyóban.
Egyetlen kapás nélkül megúsztam az egész napot! Változás szürkület környékén történt, amikor szinte varázsütésre megelevenedett a víz és rövid időn belül két termetes ezüstkárászt, valamint egy szép pontyot tudtam fogni. Kenuk a vízen, csapatok benne, elindulunk. A kinti mínuszok ellenére a lefolyó hőmérséklete, különösen fent, a tó közelében tényleg kellemesen meleg és vadregényesen párolog. Mire leérünk a Kis-Balatonig a víz körülbelül 5-10 fokot hűl, de még mindig jó érzés, ha beleérinti az ember az ujját. Nem lesz hivatalos szabadstrand a Hévízi-kifolyó | Sokszínű vidék. Az első kilométer a kenuk próbálgatásával, az evezési és a kormányzási technika elsajátításával telik: annak sem nagy ördöngösség megtanulni ezt, aki nem ült még kenuban. A víz tiszta, látni a növényeket, a partot mindkét oldalról nádas övezi. Az indulási szakaszon a bal oldal mentén egy gyalogos tanösvényt alakítottak ki, ami az itt lévő élővilágot mutatja be. Csiszár Viktor, a Nemzeti Park munkatársa mesél közben a környezetről, a csatornáról, a kenutúrákról. Több mint 20 éve vannak túrák a lefolyón, a Nemzeti park 3 éve kezdett szervezni ilyeneket.
Így november előtt és március 15. után már nem adnak ki engedélyeket. Mivel a kenuk viszonylag szétszóródnak egymástól, ne számítsunk klasszikus értelemben vett túravezetésre.
A szúnyogirtó fogaspontyot a malária szúnyog ellen telepítették közegészségügyi céllal. A trópusi fajok valószínűleg megunt egykori akváriumi kedvencek voltak. Elképzelhető akár az is, hogy kereskedők direkt tenyésztési céllal tettek halakat a vízbe, későbbi visszahalászás és értékesítés reményében. A Hévízi-csatorna a Gyöngyös patakba, majd a Zala folyóba torkollik, ezek a halak így könnyen eljuthatnak a Balatonba is? Elméletileg igen, a vízi összeköttetés megvan. A Hévízi-lefolyó alulnézetből - Termál Online. A szakemberek állásfoglalása alapján azonban ezek a halak alapvetően meleg vizű fajok, a mérsékelt égövünkben, alacsony vízhőmérsékleten életképtelenek. Mit esznek ezek a halak? Alapvetően a sügérfélék állati eredetű fehérjével táplálkoznak, de gyakorlatilag mondhatjuk, hogy mindenevők. Nagy valószínűséggel a már említett jaguársügér a leghajlamosabb a ragadozó életmódra. A lefolyón a sétálók előszeretettel etetik a halakat, kenyérrel, szalámival, csalival, a sügérfélék mindet előszeretettel eltüntetnek. Hogyan lehet ezeket a halakat kifogni?
Természetesen úgy válik teljesé a kép, ha előtte körbe-sétáljuk a tavat, megismerjük a Tó kialakulását és működését, teszünk egy kitérőt az új tanösvényeken és megismerjük Véderdőt. A tündérrózsáktól az egzotikus halakig túráról itt és itt olvashat. Fotók: Takács Péter és Romanov-Répás Gergely Forrás: