Gyártó: Márai Sándor Termék: Hallgatni akartam Irodalmi szenzáció Márai legismertebb műve folytatásának megjelenése. "És meg kell írni a "Polgár vallomásai" harmadik, befejező kötetét. Ez álmatlan éjszakákon e kötet szerkezetén gondolkozom" - írta Márai 1944-ben a Naplóban. Hallgatni akartam • Helikon Kiadó. De az ötlet csak 1949-ben érik be, az eredeti, eddig a hagyatékban kallódó kéziraton 1950 szerepel befejezés gyanánt, vagyis a Hallgatni akartam tekinthető Márai első emigrációban írt - befejezett - művének! Az író maga választotta kezdődátuma az Anschluss, Ausztria 1938-ban történt hitleri megszállása, mely történelmi eseménnyel Márai szerint elveszett a klasszikus Európa. A kötet vallomás egy érték vesztett időszakról, egyben pontos rajza a polgári Európának és Magyarországnak, egyszersmind hiánypótló olvasmány.
2014. március A sokat sejtető cím valójában a könyv első mondata. "De aztán megszólított az idő – folytatja a szerző –, és megtudtam, hogy nem lehet hallgatni. Később megtudtam azt is, hogy a hallgatás legalább úgy válasz, mint a szó és az írás. Néha nem is a legveszélytelenebb válasz. Az erőszakot semmi nem ingerli úgy, mint a tagadó hallgatás. " A téma később, a mű folytatásának – pontosabban, szerves részének – számító Föld, föld! című kötetben is felmerül. A szerző felméri, hogy diktatúrában sem beszélni, sem hallgatni nem lehet morális módon. Bekövetkeznek ugyanis olyan események, amikor hallgatni nem szabad, mert cinkos, aki néma, a hallgatás valamilyen szinten beleegyezésnek számít, a nyílt beszéd, a normális párbeszéd viszont lehetetlen. Márai Sándor: Hallgatni akartam | Kortárs Online. Bizonyára ezt is számba vette Márai, amikor döntését a haza elhagyásáról 1948-ban meghozta, és élete végéig tartó önkéntes száműzetésbe vonult. Nemcsak a szerzőnek, de könyveinek is különleges sors jutott. Jelen kötet előzménye, az Egy polgár vallomásai című regény első két része a harmincas években látott napvilágot, a folytatás, a harmadik résznek számító Föld, föld!
Ilyen volt ez a reggel, melyen Szénási Sándor, a legnehezebb módját választotta az interjúkészítésnek: úgy beszélgetett Hegedűs D. Gézával, hogy tulajdonképpen szóhoz sem jutott. Nem azért, mert nem lett volna újabb és újabb kérdése, hanem, mert finom érzékkel konstatálta, hogy akivel beszél, az a bizonyos Hegedűs D. Géza, a rendelkezésére álló idő minden pillanatát ki akarta használni, hogy napvilágra kerüljön mindaz, ami a Színház- és Filmművészeti Egyetem körül történt az elmúlt hónapokban. A színész pedig csak mondta és csak mondta a magáét, és nem azért írok így, hogy Karinthyt utánozzam, hogy maga mindent kétszer mond, maga mindent kétszer mond, hanem mert kicsúcsosodott a hallgatás diadala. Márai sándor hallgatni akartam. Mert Szénási nem azért hívta fel Hegedűs D. Gézát, hogy elvegye a kérdéseivel az időt, hanem, ahogyan Márai írta: "Hallgatni akartam", de nem lehet. Szénási Sándor, a Klubrádió egyik műsorvezetője Minden határon túl Ma már túllépte a vörös vonalat az a társaság, amely azzal büntette meg a hatvanhárom éve működő Ódry Színpadot, hogy egyszerűen bezárta.
Tovább olvasom Hallgatni akartam Megjelenés dátuma: 2018-07-20 Terjedelem: 184 oldal Méret: 121 x 183 mm Kötés: KEMÉNYTÁBLA, VÉDŐBORÍTÓ ISBN: 9789634797159 3 499 Ft 2 799 Ft Állandó 20% kiadói kedvezmény Rendelhető, raktáron Szállítási idő 1-3 munkanap "És meg kell írni a 'Polgár vallomásai' harmadik, befejező kötetét. Ez álmatlan éjszakákon e kötet szerkezetén gondolkozom" – írta Márai 1944-ben, a Naplóban. De az ötlet csak 1949-ben érik be, az eredeti, eddig a hagyatékban kallódó kéziraton 1950 szerepel befejezés gyanánt, vagyis e regény tekinthető Márai első emigrációban írt – befejezett – művének! Az író maga választotta kezdő dátuma az Anschluss, Ausztria 1938-ban történt hitleri megszállása, mely történelmi eseménnyel Márai szerint elveszett a klasszikus Európa. A kötet vallomás egy értékvesztett időszakról, egyben pontos rajza a polgári Európának és Magyarországnak, egyszersmind hiánypótló olvasmány. Idézet, kritika, recenzió helye. Kis türelmet kérünk. (a szerk)