Lehet egy térbeli logikai játékkal világsikert aratni? Rubik Ernő bebizonyította, hogy igen, hiszen ezzel az elnevezéssel szabadalmaztatott bűvös kockájával jelentős hatással volt egész évtizedekre az 1980-as évektől kezdődően, amikor a Rubik-kocka meghódította az egész világot. A megjelenése óta eltelt években több száz millió darabot adtak el belőle, amivel minden idők legsikeresebb játékai közé emelkedett. Világszerte kockakirakási versenyeket rendeznek a komoly logikai feladatot jelentő játék fanatikusai számára, és a Rubik-kocka az intelligencia egyik szimbóluma lett. Rubik Ernő pályafutásában és a bűvös kocka történetében most lezárul egy rendkívül sikeres fejezet, ugyanis megválik élete fő művétől, legalábbis olyan értelemben, hogy a játék gyártási jogait megvásárolja egy nagy játékgyártó cég. A bűvös kocka minden idők egyik legnépszerűbb játéka, a kirakós játékok között pedig a legelterjedtebb az egész világon. A nehezen megoldható, bonyolult problémák kezelésének jelképévé vált, számos magyar és külföldi filmben jelent meg az egyes szereplők magas intelligenciájának, kombinációs és problémamegoldó készségeik igazolására, alátámasztására.
A Duna ihlette Ifjabb Rubik Ernő a lehető legviharosabb időkben látott napvilágot, a II. világháború vége felé, 1944 nyarán született. Szülei tehetségét örökölte, így nem csoda, hogy mindig alkotni akart. A feltaláló ugyanis 30 éves volt, amikor 1974-ben megalkotta mechanikus, logikai háromdimenziós darabját, amelyet eredetileg nem is játéknak, hanem egyetemi órái egyik kellékének szánt, amivel szemléltetheti a testek térbeli mozgását. Először egy 2x2-es kockát tervezett, amely belső szerkezetéhez a Duna kavicsai adták az ihletet neki - azoknak ugyanis a szélei teljesen simák voltak. Még rajta is kifogott A ma is ismert Rubik-kocka eredetileg a bűvös kocka nevet kapta, és komoly izzasztó munka árán született meg: a feltaláló eleinte gumigyűrűt és mágneses technológiát próbált bevetni, hogy a 2x2-es kocka összeálljon, csakhogy a próbálkozásai kudarcba fulladtak. Új módszer után nézett, így született meg a ma már világhírű 3x3x3-as, 27 kockából álló verzió, amelynek minden oldala másszínű.
Tom Kremer és Rubik Ernő a kockával. Kremer tökéletesen beszélt magyarul, a magyar anyanyelvű, zsidó származású családja ugyanis a második világháborúban menekült el Kolozsvárról. Kremer rendkívül kalandos életet élt, lelkes cionista volt, ott volt a megszülető Izrael államban, majd Afrikában tanult, volt futballbíró Angliában, de a hetvenes évektől a Seven Towns (hét torony) nevű játékvállalatát egyengette. Magyarul, angolul, németül és franciául is folyékonyan beszélt, ami nagyban segített abban, hogy a vasfüggöny két oldala között értékesítési hidat építsen. Rubik Ernővel jól megtalálta a hangot és végül közösen vitték világpiaci sikerre a kockát, amelyből 350 milliót adtak el világszerte. Eközben rengetegen meggazdagodtak a kockából, maga Rubik Ernő is, de ő csak "egy" lett a haszonhúzókból, és talán nem kapott szerepének megfelelő súlyt a nyereségből. Sikerek, kudarcok Sok siker és sok nehézség tarkította a kocka történetet. A termék világszerte sikeres lett, sokan a "logikai játék" elnevezésű, ma már világszerte a játékboltok külön polcait elfoglaló játéktípus megszületését is hozzá kötik.
Rubiknak fontos volt, hogy a kocka minden oldala könnyen forgatható legyen, ezért furfangos ötletet eszelt ki, a kocka minden elemét kifaragta és összeillesztette őket, így azok forgathatóvá váltak. Oktatóeszközből játék Miután Rubik a bűvöskockát megalkotta, elég hamar egyértelművé vált neki, hogy az Országos Pedagógiai Intézet nem lát benne fantáziát. Ekkor kapta el a heuréka-érzés: rájött, hogy logikai játékként is megállhatja a helyét a kocka, így tűzzel-vassal küzdött a szabadalmaztatásáért. Az igényt a kocka szabadalmaztatására 1975 január 30-án adta be, de anyagi és bürokratikus okokból azt csak két évvel később, 1977 december 31-én kapta ezt meg. Rubik Ernő kockájának sikerében eleinte sokan nem hittek, végül az idő igazolta őt. / Fotó: Fortepan / Szalay Béla Úton a világhírnév felé A gyártás itthon ugyan lassan beindult, de eleinte nem kapkodtak utána. Végül egy Bécsben élő magyar programozó, Laczi Tibor látta meg a bűvöskockában a fantáziát, és rögtön 12 darabot vett belőle, amiket elvitt magával az 1979-es nürnbergi játékexpóra.
A kétezres évek elején még rajta volt a magyar gazdagokat összegző százas listán, az akkori szerkesztők 1-2 milliárd forintra becsülték a vagyonát. Azóta ugyan kikopott a listáról, de mivel komoly, megfontolt ember, biztosan nem herdálta el a pénzét, ráadásul a mai napig aktív. A céginformációs rendszer adatai alapján a vezető mérnöki cégének tavalyi teljesítménye után 2018-ban 753 millió forint osztalékot vett fel. Rubik Ernő tehát biztosan gazdag, de azt is kár lenne tagadni, hogy a kor magyar viszonyaiból adódóan, igazán mégsem ő aknázta ki a nagy találmány anyagi hasznát. Nem panaszkodik Ő maga ritkán nyilatkozik, és az biztos, hogy nyilvánosan soha nem elégedetlenkedik emiatt. Pedig alighanem, ha tíz évvel később találta volna fel a kockát, ma sokszorosan gazdagabb lenne. Szerény ember, véleménye szerint aki énekes, vagy táncos és a sikereihez a megjelenése is hozzátartozik, az szerepeljen, mutassa meg magát, de egy feltaláló nem való a médiába. Azért olykor már elmesélte a kocka születésének történetét.
A kocka sikere lehetővé tette számára, hogy csakis azt csinálja, amit szeret, ugyanakkor hatalmas lekötöttséggel járt, így a rendszeres tanítást abbahagyta, jelenleg csak a stúdióbeli munkájával, szoftver és építészeti témákkal, számítógépes-játék témákkal foglalkozik. "Az a lényeg, hogy amivel foglalkozom, abban örömömet leljem" – mondta egy interjúban. Egy másikban pedig így vallott: "…Nem én vagyok itt a fontos, hanem a kocka. Sőt, még csak nem is a kocka, hanem a hatása: hogy miként tudott ennyi emberre és ilyen sokáig hatni, hogyan tudott évtizedeken át, miközben a világ óriásit fordult, ugyanúgy népszerű lenni az új generációk számára is. " Bűvös kockája a nehezen megoldható, bonyolult problémák kezelésének jelképévé vált, kirakása "csüggesztő feladatnak tűnik, de a kitartás, a töretlen összpontosítás és a kreativitás meghozza gyümölcsét". A kocka számos magyar és külföldi filmben jelent meg az egyes szereplők magas intelligenciájának bizonyítására, képzőművészeti alkotásokat ihletett meg, magazinok címlapfotójaként szerepelt.