A sértett jogi fogalom, a sértődött – kultúránként változó módon – egy magatartásformát jelöl. A sértett, és most jogról lesz szó, az a természetes vagy nem természetes személy, akinek vagy amelynek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény közvetlenül sértette vagy veszélyeztette. Sértődött meg mindenki más. Félreértés ne essék, egy sértődött ember is tehet feljelentést, mivel főszabályként közvádra üldözendő bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést. Természetes személy - Ecopédia. Az eljárás jogi értelemben vett sértettjének azonban a törvény többletjogokat biztosít. Ezért fontos tudni, sértettnek minősülünk-e, ha egy bűncselekmény valamilyen módon érint minket vagy sem. Ahogy fent is írtuk, a sértett az a természetes vagy nem természetes személy, akit jogsérelem ért. Könnyű feltételezni, hogy az Olvasó természetes személy, kérdés, sértette-e, veszélyeztette-e egy bűncselekmény közvetlenül jogát vagy jogos érdekét? Ó ez könnyű, hiszen minden bűncselekmény sérti a társadalmi együttélés szabályait! Én a társadalom tagja vagyok, vagyis minden bűncselekmény veszélyezteti azt a jogos érdekemet, hogy éljünk békésen egymás mellett.
"Nem mindegy például, hogy egy peres eljárás esetén, kit terhel a bizonyítási kötelezettség, mert az ahhoz szükséges összeget is annak kell megelőlegeznie. Ha például a vásárlást, teljesítést követően jelentkezik valamilyen hiba, a fogyasztói többletvédelem hiánya miatt a törvény értelmében a laikus alapítványok, egyesületek, társasházak, illetve akár egészségügyi szolgáltatók, oktatási intézmények feladata a profikkal szemben bizonyítani, hogy a hiba oka a teljesítés időpontjában fennállt. Egy drága berendezésnél, személygépkocsinál, vagy ingatlannál a szükséges szakértői vélemény elkészíttetése akár többszázezer forintra is rúghat. Hátrányba került fogyasztók - Az új Ptk. a nem természetes személy jogalanyoknak nem biztosít többletvédelmet - Jogi Fórum. Ez komoly problémát jelenthet a különböző intézmények, alapítványok számára. Emiatt számtalan esetben hiúsulhat meg az igényérvényesítés" – emeli ki a BGF docense. A március 15-i hatálybalépést követően a laikus nem természetes személy jogalanyok és a profik között létrejött szerződésekkel kapcsolatos hibás teljesítések miatt már elindulhattak az első, az új Ptk.
Az új Ptk. "fogyasztó" fogalma miatt a korábbiakhoz képest jelentősen hátrányba kerülhetnek a nem természetes személy jogalanyok, például alapítványok, egyesületek, társasházak és vállalkozások, mivel az új törvényben rájuk már nem vonatkoznak a fogyasztókat megillető többletvédelmet biztosító rendelkezések – mutatott rá Dr. Hámori Antal, a Budapesti Gazdasági Főiskola docense egy, a napokban rendezett szakmai rendezvényen. A korábbiaknál alacsonyabb szintű jogi védelem illeti meg a szerződések tárgya szempontjából laikusnak minősülő egyesületeket, alapítványokat, egyházi jogi személyeket, társasházakat, lakásszövetkezeteket, egyéni vállalkozókat, mikro-, kis- és középvállalkozásokat is egy jogvita esetén a március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv hozta változás miatt – hívta fel a figyelmet Hámori Antal a Budapesti Gazdasági Főiskola napokban rendezett Közgazdasági és Társadalomtudományi Szimpóziumán. Igazságügyi Információk. Amint a BGF docense előadásában kiemelte, a Ptk. "fogyasztó" fogalmának változása miatt a laikusnak minősülő nem természetes személy jogalanyokra nem vonatkoznak azok a szabályok, melyek a laikus természetes személyek profikkal (vállalkozásokkal) szembeni többletvédelmét szolgálják.
A természetes személy önállóan jogképes, azaz jogok és kötelezettségek alanyává válhat. [1] Meg nem született személy [ szerkesztés] Az édesanyja méhében fejlődő magzat, világrajövetele előtt. Jogképessége feltételes, az élve születés tényétől mint feltételtől függ. Öröklési jogi képessége is éppen ez okból kifolyólag feltételes. Cselekvőképtelen személy [ szerkesztés] Saját autonóm döntéshozatalra ideiglenesen vagy végérvényesen képtelen természetes személy. A cselekvőképtelenséget bíróság mondhatja ki, amely ezzel egyidejűleg egy törvényes képviselőt is kijelöl, aki a cselekvőképtelen személy érdekében, a nevében eljár. Gyermekkorú vagy kiskorú személy [ szerkesztés] Bizonyos életkort még el nem ért gyermek, aki a személyiségi jogaival korlátozottan élhet. Sok esetben szülei, gondviselői járnak el érdekében. Elhalt személy [ szerkesztés] Az elhalt személy alapvetően nem rendelkezik személyiségi jogokkal, ugyanis azok általában az élő személyeket illetik meg. Bizonyos alapjogok azonban az elhalt személyeket is megilletik, például kegyeleti jog, orvosi titoktartáshoz fűződő jog.
Vegyük mindjárt a testi sértést, az követi el, aki más testi épségét vagy egészségét sérti. Ha például jól fejbe vágnak, és vérezni kezd a fejem, nyilvánvalóan én leszek a sértett, és nem az utcai szemlélő, aki egyébként rosszul lett a vérző fejem látványától. Vagy vegyük a lopást. A lopás sértettjének megállapítása sem tűnik túl bonyolult feladatnak. Aki idegen dolgot mástól vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. Ha a buszon a zsebtolvaj kiemeli a kabátzsebemből a pénztárcámat, benne a pénzemmel, egyértelműen sértettje leszek a lopásnak. Van egy barátom, aki remekül tud vitatkozni, és egyből nekem szegezi, hogy a lopás nem is olyan egyszerű törvényi tényállás, ahogy én azt képzelem. Mert mi van akkor, ha a pénztárcát ugyan tőlem lopják el, de nem az én pénzem volt benne? Vitás kedvű barátomnak igaza van, a lopás sértettje ez esetben a pénz tulajdonosa, nem pedig az, akitől jogtalanul eltulajdonították. Jó, jó, mondaná erre a vitába egyre jobban belelendülő barátom, de nem sérti-e közvetlenül a jogos érdekemet, ha a pénz tulajdonosa beperel engem, amiért nem vigyáztam rendesen a pénzére, és ki tudták lopni a kabátom külső zsebéből.
Tehát minden bűncselekmény sértettje vagyok? Nem. Sajnos vagy szerencsére nem lehetek minden bűncselekmény sértettje. A varázsszó a közvetlenül kifejezés. Egy bűncselekménynek akkor válik valaki sértettjévé, ha az közvetlenül sérti vagy veszélyezteti a jogát vagy jogos érdekét. Hurrá! Kellő fantáziával megáldott személy bármely bűncselekményről képes elmagyarázni, miért sérti vagy veszélyezteti közvetlenül jogát vagy jogos érdekét. Vegyünk egy példát. Tegyük fel, hogy természetimádó kiránduló és barlangjáró vagyok. Ha valaki kedvenc védett barlangomat vagy védett természeti területemet illegálisan beépíti, azzal közvetlenül sérti jogos kirándulói érdekemet, vagyis sértettje vagyok a természetkárosító bűncselekménynek, nem? Sajnos a válasz továbbra is NEM. A Btk. -ból nem lehet közvetlenül kiolvasni, mely bűncselekményeknek van sértettje, és mely bűncselekmények azok, amelyek közvetlenül valamilyen társadalmi érdeket sértenek. Ezeket a kérdéseket a joggyakorlat munkálta ki. Vannak viszonylag egyértelmű esetek.