Megnyílt a szemet gyönyörködtető viselettörténeti kiállítás, a Dresszkód: szecesszió a Ráth György-villában. Kurátora, Csepregi Noémi – többek között – azokra a kérdésekre kereste a választ: a századforduló környékén milyen öltözékben tölthették a hölgyek szabadidejüket a strandon, a délutáni tea vagy egy estély alkalmával? A kiállítás mellé remek programokat kínál az Iparművészeti Múzeum, visszatérnek például a szubjektív tárlatvezetések. A népszerű sorozatban közismert előadók személyes történeteikkel, élményeikkel színesítve, vagy egy-egy másik művészeti ág bekapcsolásával vezetik végig a látogatókat a villa épületében. A nő, mint bűnbak - Minden Ami Önismeret. Július 16-án Zoób Kati divattervező, a Katti Zoób divatmárka alapítója lesz alkalmi tárlatvezető, aki A mi szecessziónk kiállításban kalauzolja a közönséget, kitérve az új viseletkiállításra is. Július 30-án pedig Budai Lotti író, utazó, a Rizsporos Hétköznapok blog szerzője mutatja be a Dresszkód: szecesszió című kiállítást egy különleges nézőpontból: többek között a női emancipáció, egyenjogúság és a századfordulós divat összefüggéseit helyezi fókuszba, de szóba kerül a női sportruházat átalakulása is.
A színésznő Anamaria Vartolomei egyszerre higgadt és nyugtalan játéka, az arcát eltorzító küzdelem és elszántság, testének önkéntelen reakciói valóságos horrorként támadják a néző érzékszerveit. Erős idegzetűnek kell lenni, hogy ne rántsuk félre a tekintetünket. Az eredendően ambivalens megkönnyebbülés azonban elmarad, mikor kiderül, hogy Anne nem járt sikerrel. A tortúra folytatódik. Két péntek, két szubjektív tárlatvezetés a Ráth György-villa szecessziós kiállításaiban! - Programguru - kulturális programajánló. A lány csekély értékű vagyontárgyait eladja, hogy a befolyó pénzből Párizsba utazzon, ahol egy rideg és durva "javasasszony" végzi el a hangtalan beavatkozást. Anne megpróbáltatásai a kollégiumi szobájában rémes kínok árán érnek véget. A hatást fokozza Laurent Tangy operatőri munkája, akinek kamerája rendületlenül kitart a főszereplő mellett, a lekövető kameramozgások és arcközelik, valamint a 4:3-as képarány alkalmazása fizikailag, térben is körülzárják Anne-t, kifejezve ezzel azt a bénító állapotot, melybe a lány belesodródott. A film dramaturgiáját nyomatékosítja a vizuális megjelenítéshez társuló hasonlóan feszült zenei aláfestés, mely Evgueni and Sacha Galperine szerzőpáros érdeme.
Valóban, emelkedett az anyák első szüléskori átlagéletkora, vagyis egyre későbbi életkorban válnak a nők anyává. Az Egyesült Államokban, valamint Nyugat- és Észak-Európában az 1940-es években született nők körében már tapasztalható volt az első gyermek vállalásának halogatása, míg Dél-Európában ez a jelenség csak egy évtizeddel később kezdődött. Közép- és Kelet-Európában ez a folyamat az 1960-as években született nőknél indult el. Évtizedenként körülbelül egy évvel tolódott minden európai országban és az Egyesült Államokban. A negyven az új húsz? Napjainkban Bulgáriában 27, Romániában 28 az első gyermek születésekor a nők átlagéletkora, Olaszországban és Svájcban 31 év felett van. Míg a '80-as években még csupán 1, 6 százalék volt az EU-ban a 40 év felett először szülő nők aránya, 2020-ra 6 százalékra nőtt ez az arány. Mit tehet egy negyvenes, ha nem tudja, hogy akar-e gyereket? - Könyves magazin. Ugyanakkor 4 százalék a 20 évnél fiatalabban anyává váló nők aránya az EU-s átlagot tekintve, Románia és Bulgária az élen van e tekintetben: két évvel ezelőtt 16 000-nél több 20 évnél fiatalabb nő vált anyává, többségük pedig kiskorú.
Ida az erős, a nagy, Marthe a kicsi, a nyafka, akinek mindent elnéznek; Ida irigyli húga kivételezettségét, hogy ő bármit megtehet; Marthe pedig irigyli nővérét annak függetlenségéért, erejéért. Kérdés, hogy ki lehet-e lépni is ezekből az erősen rögzült szerepekből. Lehetséges-e valóban felnőni és magunk mögött hagyni a család által felkínált és ránk ruházott szerepeket? A főhős a regény végén mintha ehhez a ponthoz érkezne el, mintha felismerné, hogy ki kell lépnie és ki is tud lépni ebből a mágneses erejű körből. Az anya és két lánya által évtizedek óta berendezett és sajátos szabályok szerint működő mozgástérre egy férfi is érkezik, Marthe férje, aki ugyan nagyon kellemes társaság, de az idővel egyre nyilvánvalóbb gyávasága miatt ő sem képes megakasztani ezt a berögzött működést, sőt, maga is a testvérpár közötti versengés egyik kulcsfigurájává válik. A szöveg hősei (Marthe férjének kislányát és az anya új férjét leszámítva) egyáltalán nem szimpatikus emberek, olyan szereplők, akikkel nem szívesen azonosulunk, még akkor sem, ha esetleg magunkra ismerünk egy-egy mozzanatban, vonásban.
Innen ered a "Nagy lábon él. " mondás is. A magas sarok nem a nők privilégiuma volt, ráadásul igen praktikus okai voltak kialakulásának, viselésének: az egyiptomi mészárosokat segítette abban, hogy ne vérezzék össze a lábukat. Az első csábító női magassarkút Medici Katalin viselte, hogy palástolja alacsony termetét, és elbűvölje választottját. A nők képesek voltak feláldozni kényelmüket a hiúságért, így indult világhódító útjára a magas sarkú cipő. Szerencsére ma már nem ez az egyetlen elfogadott női viselet, mióta Jane Fonda divatba hozta az aerobic kapcsán a sportcipőket. Napjainkban jól megférnek egymás mellett a különböző orrú, sarokmagasságú és vastagságú cipők, így mindenki stílusa, kedve és az alkalom szerint választhat magának lábbeliket. Kényelem, stílus és divat egyetlen cipőben ötvözve! Ez a három, a mai nők számára igen fontos tulajdonság nem járt mindig együtt a lábbeliket illetően, sok szenvedés árán jutottunk el idáig. A modern nő egyszerre tud bombázó, sportos és divatos lenni, köszönhetően a cipők megújulásának, a szemlélet megváltozásának.
A szubjektív tárlatvezetés 18 órakor kezdődik, jegyet venni a oldalon és a helyszínen lehet. Dresszkód: szecesszió A múzeum egykori főigazgatójának lakhelyéül szolgáló Ráth György-villa napjainkban a századforduló ipar- és képzőművészetének legnagyszerűbb tárgyait mutatja be. A Dresszkód: szecesszió című kiállítás ehhez kapcsolódóan a "stílus forradalmának" is nevezhető időszak női divatjáról, a századforduló sikkes és praktikus viseleteiről, valamint öltözködési szabályairól ad pillanatképet. A szecesszió divatja szinte felforgatta a 19. század kényelmetlen öltözködési formáit, és elhozta a hölgyeknek az elegáns, egyszerű divatot és a praktikusság vezérelte öltözékeket. A tárlaton ezeket a ritkán vagy még sosem látott estélyi és szabadidős viseleteket, kiegészítőket, öltözékeket láthatjuk majd, ezeken keresztül képet kaphatunk a 19-20. század fordulóján élt nő szabadabb, lezserebb és konvencióktól inkább szabadulni vágyó egyéniségéről is. Helyszín: Ráth György-villa, Városligeti fasor 12.
Egy lányka figurájában egyesülnek ebben a változatban Nóra gyermekei, Kiddo (nem véletlenül kapta a Kill Bill főszereplőjének nevét a karakter) is vissza-visszatérően megjelenik a high-tech babaházban. És ez csak egy példa arra, mennyire remekbe szabottan működik együtt a technológia a különböző korok kulturális referenciáival. Szederjesi Szidónia digitális grafikái nagyon erős impressziókat adnak hozzá az előadáshoz. A produkció nagyszerű vizuális megoldásait erősíti a zene is, Kónya-Ütő Bence zenei és hangtervezése ugyanolyan remeklés, mint a grafikusé. Az előbb emlegetett szereplőkből kiindulva, katartikus csúcspont ebben a zenei anyagban például Kiddo éneke, amely "A felkelő nap háza" (House of the Rising Sun) című közismert dal feldolgozása, vagy az Ibsennél szereplő tarantella-tánc extázisának átültetése az electro-disco világába. A minden ízében "ütős" előadás kiváló alkotói között szerepel még Carmencita Brojboiu, aki a jelmezt és részben a díszletet is jegyzi, utóbbit Rancz András látványtervezővel közösen.