Az 1848-as pesti forradalom után hatvanhárom évvel, 1911. november 7-én közölte a Budapesti Hírlap, hogy bezárták a márciusi ifjak nevezetes törzshelyét. Pilvax kávéház ma. "A mai nappal megszűnt a Pilvax-kávéház. A históriai nevezetességű kis helyiség ajtóit örökre bezárták, mert a Koronaherceg-utcai házat, a melyben eddig volt, lebontják a többi mellette lévő házakkal együtt" – olvashatjuk a korabeli tudósításban. Illusztráció Gracza György Az 1848-49-iki magyar szabadságharcz története című, 1894-ben megjelent művéből A pesti Belváros régi épületeinek száma ekkor már igencsak fogyatkozott: az Erzsébet híd építésének 1898-ban elkezdett munkálatai részeként zajló átfogó városrendezés már rég megpecsételte a városrész korábbi arculatának sorsát. Olyan ódon helyek tűntek el végleg a föld színéről, mint a Hal tér, a Sebestyén tér, a Rózsa tér, és olyan épületeket bonottak le ekkor, mint a régi Pesti Városháza és az Athenaeum Nyomda palotája a Ferenciek terén. Az 1911-ben bezárt Pilvax története tíz évvel az 1848-as forradalom előtt, 1838-ban kezdődött, mikor Privorsky Ferenc megnyitotta az ekkor még Cafe Renaissance-nak nevezett kávéházat a ma Petőfi Sándor nevét viselő, akkori Uri utcában, az úgynevezett Libasinszky-házban.
A Közvélemény-asztalát eredetileg a pozsonyi diétán alapították meg az ottani jurátusok, mégpedig a Holinger Kávéházban. " Ennek a Pozsonyból Pestre költözött törzsasztalnak, a "Közvélemény asztalának" szelleme volt az, amit a Pilvax szellemeként ismerünk: "Ennél az asztalnál hangzottak el a legszigorúbb bírálatok az országgyűlésen elmondott beszédekről. Később a jurátusok Pestre költöztek, miután a diétának vége volt. Ott hagyták egypár esztendejüket Pozsonyban, de a Közvélemény-asztalát magukkal hozták. Ennél a kerek márványasztalnál üldögélt Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Bulyovszky Gyula, Vajda János és mások a nevezetes »Tizekből«, az akkori költőkből és írókból, akiket az ifjúság a vezéreinek tekintett. " A Pilvax mint Szabadságcsarnok 1848-ban (Forrás: Képes Pesti Hirlap, 1928. március 15. Pilvax kávéház ma vie. ) A Krúdy által is említett Tízek Társaságának Petőfi körül csoportosuló irodalmárai már 1846-ban egyesültek a szintén említett Vasvári Pál által vezetett, jogászokból, egyetemistákból álló kör tagjaival, létrehozva a Fiatal Magyarország nevű mozgalmat.
Az orvosi, jogi és mérnöki karokat végigjárva már szinte a teljes egyetemi hallgatóságot a tömegben tudhatták. Ekkor került sor a forradalmi nap talán egyetlen tettlegességig fajuló incidensére: az orvosprofesszorok egyike fennhangon tiltotta el hallgatóit a Petőfiékhez való csatlakozástól, mire az oktatót felpofozták. Hasonló tilalmat fogalmaztak meg a jogi kar tanárai is, amit Vidats János joghallgató üzent meg a tömegnek, mire hatalmas nevetés tört ki. Jókai minden állomáson felolvasta a csak "proclamatio"-nak hívott 12 pontot, amit Petőfi Nemzeti Dal-szavalása követett. Az "esküszünk"-fordulatot pedig kórusban harsogta minden alkalommal a percről percre egyre növekedő tömeg. Az óra reggel 10-et mutatott, mikorra összegyűjtötték az egyetemistákat. Ekkor valaki így kiáltott: "menjünk egy cenzorhoz, és vele írassuk alá a proklamációt és a Nemzeti Dalt! – Cenzorhoz nem megyünk, nem ismerünk többé semmi cenzort, el egyenesen a nyomdába! Pilvax kávéház ma chance. " – hangzott Petőfi válasza. Hamarosan megérkeztek Pest legnagyobb teljesítményű nyomdája, a Landerer és Heckenast elé.
A négy márciusi ifjú úgy érezte: eljött a cselekvés ideje, amit megerősített, hogy Petőfi szintén egy szerdai napon esküdött meg Júliával. Az isteni jel után Petőfi, Jókai, Bujovszki és Vasvári elindultak a kávéház felé. Az úton azonban már izgalmas esemény fogadta őket: valaki ugyanis éppen próbára tette a hatalmat. A dadogó márciusi ifjú, Sükey Károly a Váci és a Kígyó utca sarkán fennhangon magyarázta a kiragasztott 12 pontot az éppen munkába igyekvő pestieknek. Ám a főszerep ismét Petőfiéké lett. Marcius15 A Pilvax kávéház a forradalom napjaiban. Závodszky Géza-Hermann Róbert: Nemzet születik. Új képes történelem. | Art, Painting, Painter. A kávéházba összegyűlt immár népes ifjúság előtt Jókai felolvasta a 12 pontot, Petőfi pedig elszavalta a Nemzeti Dalt, amely elsöprő sikert aratott. Elhatározták, hogy maguk köré gyűjtik az ország akkor egyetlen egyetemeként működő pesti Tudományegyetem hallgatóit. Az épületek végigjárásakor kiderült, hogy az időjárás nem éppen a hosszú sétáláshoz kedvező, de a hangulat érzékeltetéséhez inkább a nemzet költőjének adjuk át a szót: "szakadt az eső, amint az utcára léptünk, s ez egész késő estig tartott, de a lelkesedés olyan, mint a görögtűz: a víz nem olthatja el. "