De akkor gyerekek voltunk, s ma már aligha tennék ilyet. Mások igen. Költőink szakmányban gyártják az áthallásos jó-rossz szövegeket a posztmodern intertextuális ideológia és a dekonstruktivizmus módszere nyomán. Mivel a travesztia humorforrás, a humor pedig vonzó, átírnak, áthangszerelnek mindent, amit csak lehet. Ugye milyen jó humor: "Nem mind Arany…" Hát akkor írjuk át a Családi kört! "Este van, este van, ki-ki nyugalomba. / Beleült a macska a macskaalomba. / Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak. / Amottan a disznók két pofára falnak. Arany János egyik fantasztikus verse: Családi kör. / Mintha lába kelne valamennyi rögnek: / Kecskék, juhok, lovak felváltva hörögnek. " Vannak finom áthallások: "Ballag egy cica is, farka áll az égnek. / Szemében hajdani tábortüzek égnek. " Persze, értjük: mintha pásztortűz ég őszi éjszakákon… Gyerekként még nagyot nevettünk az akkori, egyébként nyomdafestéket nem tűrő Családi kör-átíráson. Nem tilos átírni egy szent szöveget, lázadás a tabuk ellen, a siker is biztos, mert az eredeti, fülünkben élő szöveg folyamatosan elvárásokat támaszt, ezeket azután tréfásan elferdíti a paródia… De mégis.
1/6 A kérdező kommentje: 2/6 anonim válasza: 2013. jún. 8. 13:20 Hasznos számodra ez a válasz? 3/6 anonim válasza: Hangulatleíró költemény. 2013. 13:22 Hasznos számodra ez a válasz? 4/6 anonim válasza: Előző letkezése:Arany lirizált kisepikájának egyik legkedveltebb darabja. Bensőséges idilljével elüt az ötvenes évek lírájának atmoszférájától; patriarchális világával inkább a Toldit idézi. A hangulatos életképben ünnepi fényt kap a mindennapos családi együttlét, ahol a vendégként betérő "béna harcfi" személyében mintegy a történelem is helyet kap. A vers bravúros fogása: az elmúlt szabadságküzdelem emlékét úgy idézi fel közvetve, inkább csak célozva rá, semmint kimondva , hogy az időbeli távolítás egyszersmind a mondák magaslatára emeli a történteket. Családi kör. (Ez is sok lett volna a Családi kör akkori publikálásakor; a lapszerkesztő arról értesítette Aranyt: a 11. és 12. versszak nemcsak a verset, de az ő vállalatát is veszélyeztetné, s kérésére a költő hat sort kicserélt a szövegben. ) Az eladó lány sorsának felvillantása a paraszt átlagcsaládok személyes érintettségét példázza a nemzeti történelem alakulásában.
De mikor aztán a vacsorának vége, Nem nehéz helyen áll a koldus beszéde; Megered lassanként s valamint a patak, Mennél messzebbre foly, annál inkább dagad. (1)Beszél a szabadság véres napjairul, S keble áttüzesül és arca felpirul, Beszél azokról is – szemei könnyben úsznak – Kikkel más hazába bujdosott… koldusnak. Elbeszéli vágyát hona szent földére, Hosszu terhes útját amíg hazaére. (2)Az idősb fiú is leteszi a könyvet, Figyelmes arcával elébb-elébb görnyed; És mihelyt a koldús megáll a beszédben: "Meséljen még egyet" – rimánkodik szépen. "Nem mese az gyermek, " – így feddi az apja, Rátekint a vándor és tovább folytatja: Néma kegyelettel függenek a szaván Mind az egész háznép, de kivált a leány: Ez, mikor nem hallják, és mikor nem látják, Pirulva kérdezi tőle… testvérbátyját: Három éve múlik, hogy utána kérdez, Még egy esztendőt vár, nem megy addig férjhez. Családi kör - Quiz. Este van, este van… a tűz sem világit, Kezdi hunyorgatni hamvas szempilláit; A gyermek is álmos, – egy már alszik épen, Félrebillent fejjel, az anyja ölében.
a) háziasszony b) legkisebb fiú c) nagymama d) legnagyobb leány 11) A versnek keretes szerkezete van, melyik az a sor ami erre utal? a) "Este van, este van... " b) "Udvaron fehérlik szőre egy tehénnek" c) "Pendül a kapa most, letevé a gazda" d) "Köszöni a gazda: "Része legyen benne:" 12) Melyik jelzőt nem használja a költő Sára említésekor? a) eladó b) legnagyobb c) legszebb d) barna hajú 13) Melyik állat teszi a következőket a versben: zúg, nekimegy a falnak, koppan, elhallgat? a) tücsök b) katicabogár c) méhecske d) éji bogár 14) Hol található a "csonka, régi tornya", amit a a költő említ más verseiben is? a) Budapesten b) Debrecenben c) Nagykörösön d) Nagyszalontán Leaderboard This leaderboard is currently private. Click Share to make it public. This leaderboard has been disabled by the resource owner. This leaderboard is disabled as your options are different to the resource owner. Log in required Options Switch template More formats will appear as you play the activity. DEV PDF testing links Preview on resource page works via a service that may generate an out-of-date version.
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22. ) Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai. Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett.
Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt. Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni. Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná.