Császár után sima szülés Császár után sima szülés? Nem is gondoltam, hogy velem ez megeshet. Nézzük az előzményeket. Már az első szülésem előtt is sokat foglalkoztam a szülés természetével és fontosságával, biztos voltam benne már akkor is, hogy ez az élmény az egész életünkre hatással van. Minden téren háborítatlan és békés szülésre készültem, de sajnos, az élet máskép írta meg. A 34. héten beindult megállíthatatlanul a szülés és altatásban végzett császármetszés lett a vége. A csalódottságom mind a mai napig elemi erővel tőr rám, akárhányszor eszembe jut, hogy csak másnap láthattam a kisbabámat. A második kisfiamnál az elöl fekvő méhlepény miatt végig veszélyeztetett terhes voltam és programozott császármetszéssel hozták a világra, vele sem találkozhattam egy teljes napig. Amikor erről beszéltem, mindenki vígasztal, hogy örüljek, hogy egészséges, szép fiaim vannak és ez a legfontosabb. Ezt sohasem vitattam, de valami nagyon hiányzott. Valószínűleg nem sok olyan édesanyát találhatunk, akik két császármetszés után, természetes úton hozták világra a gyermeküket, tudtam, hogy Magyarországon ezt nem is engedik szívesen.
Szerző: Fésűs-Tolmácsi Petra 2011. november 23. Forrás: Kismama magazin 2011. 09. 16-án egy szép péntek este megérkezett Fésűs Lehel. Sikerült a VBA2C (2CSUSZ), vagyis megtapasztalhattam a természetes szülést két császár után. Borzasztóan hálás vagyok dr. Ujvári Attilának, aki rengeteget csatázott értünk, és végig biztonságot árasztó, derűs és csendes volt. Köszönöm a dúlámnak, Werner Katinak és persze Janinak, a férjemnek, aki még a tolófájások közben is meg tudott nevettetni, és persze Lehelnek, aki velem együtt küzdött, és azóta csak szopik, alszik, mosolyog, ezeket kombinálja. Az előzmények: 2007. Faros Zalán, sikertelen külső fordítás, programcsászár a 40. héten (István-kórház). 2009. Faros Janka, beindult szülés a 39. héten, egyujjnyi méhszájnál császár (István-kórház). Nem panaszkodhatom, nem volt egyik sem traumatikus élmény, könnyen és gyorsan felépültem utána, szépen begyógyultak a sebeim. De azért valami hiányzott. 2010 végén pozitív teszt, új baba, új remények a természetes szülésre.
Amikor leesett a szívhang, lihegnem kellett néhány tolófájásra, és úgy érzem, hogy ez segített rájönni, mit is kéne. Innentől már én diktáltam, közöltem, hogy most már menni fog. Nagy nehezen, többszöri kérésre szülésznő is akadt, aki gátvédelmet csinál, és hát mégis megfogja azt a babát, így végül egy pici felszínes repedés mellett, három és fél óra kemény küzdelem után, 20 óra 37 perckor kibújt Lehel (nem tudtuk, hogy fiú lesz vagy lány). Mindenki nagyon megkönnyebbült, velem pedig madarat lehetett fogatni. A hegbetapintás és hímzés már nem vehette el a kedvemet semmitől. Janinak ugyan a harmadik babája született, most mégsem csak annyi volt a dolga, hogy odaálljon a műtő elé, és várja, hogy húsz perc múlva a kezébe kapjon egy gyönyörű csecsemőt. Keményen megdolgozott a harmadikért ő is, életében először elvágta a köldökzsinórt, és őszintén hiszem, hogy nagyon büszke volt ránk! Fésűs-Tolmácsi Petra
Figyelt kérdés Szeretném tudni, hogy van-e olyan aki úgy szült természetes úton másodjára, hogy első szülésnél nem tágult, illetve nem tűnt el a méhszáj teljesen. Volt egy császárom az említett okok miatt(nem volt tágulás 1000méhszájnál folyt el a víz 37hetesen) és a nyakán volt a köldökzsinór is. Másfél napot töltöttem szülőszobán, de nagy szívfájdalmamra nem sikerült természetes úton szülni. Szeretnék második babát, de jó lenne olvasni olyanról, hogy van rá esély. Igaz lehet, hogy "öröklődnek" ilyen dolgok felmenőktől? Édesanyám is pont így volt, mint nálam és a báttyámal is. 1/6 anonim válasza: 62% En pont, hogy császárt szerettem volna masodikra is. Sokkal könnyebb volt mint az első. 2021. nov. 21. 07:54 Hasznos számodra ez a válasz? 2/6 anonim válasza: Nekem az első szintén császár volt, nem megfelelő tágulás miatt, a második simán, könnyen és gyorsan ment. Viszont ha a családban sokszor elöfordul, akkor lehet alkati dolog is, szük medence, túl lassú tágulás, stb vagy egyszerüen a baba feje túl nagy a medencéhez képest.