Ostoba libsi tehenek, megfertőzhette őket a multikulti, persze nem is mind magunkfajta, van köztük fekete és tarka is, hát mit várjon ilyenektől az ember. Végül a saját kárukon tanulják meg, hogy ha közel engedik az idegent, az meghúzza a farkukat. Na, ettől véd meg minket a mi kormányunk a kerítéssel. A magyar farok nem arra való, hogy terroristagyanús muszlimok húzogassák. A tehenek, akárcsak a puhány Európa, későn kapcsolnak, és csak a végén rúgják fel Mehemedet. Ezzel kellett volna kezdeni! Talán csak a vers elejét kellene megváltoztatni, nehogy Erdogan megsértődjön. Legyen inkább "Volt egy migráns, Mehemed", így a gyerekek is könnyebben értik. A vers egyébként már az eddigi tananyagok szerint is elkíséri a kicsiket az iskolába is. Megnéztem az elsősök szövegértésének ellenőrzésére ajánlott hivatalos feladatlapot. Már majdnem jó. Világ: Mégsem véletlen, hanem merénylet volt a török robbanás? | hvg.hu. Szó szerinti idézetek következnek. Az első kérdés ez: "Hogy hívták a törököt? " A következő megoldások közül kell választani: "Abdul, Ferenc, Mehemed". Ha a Ferencen Gyurcsányt értik, akkor ez maradhat.
A Tiroler Tageszeitung augusztus 12-i cikkében azt a kérdést feszegette, hogy csak véletlenről van szó, vagy van valami mélyebb oka is annak, hogy a tehenek mostanában mintha gyakrabban támadnának. Megszólaltatták az alpesi gazdálkodási egyesület vezetőjét, Josef Lanzingert, aki szerint két tényező is ebbe az irányba hat: egyre több a turista a legelőkön, és megváltozott az állatok viselkedése, mióta fejőgépeket használnak, az emberek és az állatok szinte megszűnt a kapcsolat. Lanzinger azt mondta: fel fogja hozni a témát a legközelebbi gazdatalálkozón ősszel.
2006. 08:48 Sebesült magyar kisfiú Törökországban Egy 15 éves magyar fiú is megsérült a törökországi Anatalya közelében történt robbanásnál - közölte az a gyerek itthon tartózkodó édesanyja. A gyerek látta, amint a robbanás után egy magyar férfi összeesett, majd a fiú a többiekkel menekült a helyszínről. Volt egy török Mehemed, sose látott tehenet…. 2006. 11:11 Van magyar áldozat a török robbanásban Van magyar áldozata a törökországi Antalyától 100 kilométerre lévő Manavgat vízesésnél történt robbanásnak - erősítette meg a korábbi értesüléseket Polgár Viktor, a Külügyminisztérium szóvivője.
Ada-Kaleh hovatartozása nem volt közömbös az Osztrák–Magyar Monarchiának, hiszen sem Bécs, sem Budapest nem akarta, hogy a török ellen szabadságharcot vívó Románia és Szerbia bármiféle katonai kontingenst helyezzen el ide. Az orosz–török háborút lezáró, 1878. A török és a tehenek - Wikiwand. március 3-án megkötött San Stefanó-i béke előírásai szerint Konstantinápolynak az összes dunai szigetre épített erődjét le kellett volna rombolnia és Új-Orsovát pedig átadnia Belgrádnak. Gróf Andrássy Gyula közös külügyminiszter kezdeményezésére azonban 1878. május 21-én az osztrák–magyar és a török kormány képviselői Bécsben arra jutottak, az erődöt a szerbek helyett inkább a császári és a királyi csapatok szállják meg addig, amíg azt a szultán később vissza nem kéri. A megszálló erő parancsnokává Ferenc József lovag Gröller Albin vezérőrnagyot nevezte ki, aki május 26-án hajnal 3 órakor csapataival el is foglalta a szigetet. Időközben azonban Ada-Kaleh elveszítette katonai jelentőségét, 1894-ben már csak 1 tiszt és 28 gyalogos katona képezte a sziget magyar helyőrségét az 500 muszlim hitű polgár mellett.
450 éve megszületett egy korszakalkotó építmény, amit a mai napig megőrzött számunkra a szőke folyó. Csodás érzés a múltba révedni, miközben ezeket a több száz éves tölgyfacölöpöket szemléljük. 1552-ben a törökök elfoglalták Szolnokot, majd 1562-ben a debreceni ácsok munkával fizették meg adójukat, és Güzeldzse Rüsztem budai pasa utasítására megépítették a 110 méteres szolnoki hidat. Ez volt az első állandó folyami híd a Tiszán, sőt Magyarországon is. Volt egy toeroek mehmed teljes. A hídépítőknek nem volt könnyű dolguk, mivel a Tisza áradáskor gyors folyású, télen pedig nagy jégtáblákat is sodor magával, melyek roncsolják a pilléreket. Az 1500-as években a helyben fellelhető építőanyag a fa volt, ez azonban nem volt alkalmas hídépítésére. Az első hidat a Tiszán az északi területről úszatott kemény tölgyfából építették. Kő nem jöhetett szóba, mivel az legközelebb a Mátrában volt, ennek a szállítása túl drága lett volna. A híd építéséről a legfontosabb forrás a Verancsics Antal egri püspök Miksa cseh királynak 1562. május 29-én írt levele: "…A budai pasa Szolnoknál vala, és már belekezd vala hidat rakni az ő vára alatt, az ellenségnek közelében a Zagyva partján, és – ahogy mondják – nagyon kitartó munkálatokkal, olyan szélességgel, hogy két szekeret befogadjon, az negyedrészében már csaknem el is készült vala. "
2006. júl 21. 0:00 Június 30-án helyezték ki és szeptember 10-ig lesznek láthatóak Budapest utcáin a színes, csiricsáré, tarkára festett életnagyságú tehénszobrok az idén első ízben megszervezett Tehénparádé keretében. A főváros különböző pontjain több mint 50, kortárs képzőművész által készített életnagyságú tehénszobor található. Volt egy toeroek mehmed 5. Habár a metró épp folyamatban lévő felújítása miatt kissé nehézkes a közlekedés manapság Budapesten, elindultam felfedezni a város teheneit és tehenészlegényeit... Az alkotások szponzorok segítségével készültek, és a tervek szerint a kiállítás végén alapítványok javára elárverezik őket. A minap már láttam őket (mármint a teheneket... ) a villamos ablakából, de akkor épp a dolgomra tartottam, nem álltam meg foglalkozni velük. De akárhogy is legyen, már akkor is megmosolyogtató nagyon jópofa dolognak tűnt ez az egész amolyan kellemes kis marhaságnak ami pont az ilyen kánikulai napokra való felhőtlen eszement szórakozás. Még ilyet? Kinek jut eszébe teheneket festeni?