Olajfák hegye légi felvétel az Olajfák hegyéről Magasság 760 m Hely Jeruzsálem Hegység Júdeai-hegység Legmagasabb pont 826 m Elhelyezkedése Pozíció Jeruzsálem térképén é. sz. 31° 46′ 41″, k. h. 35° 14′ 44″ Koordináták: é. 35° 14′ 44″ A Wikimédia Commons tartalmaz Olajfák hegye témájú médiaállományokat. Az Olajfák hegye ( héber הר הזיתים Har haSetim; arab جبل الزيتون Jabal az-Zaitun) Jeruzsálem óvárosától keletre húzódó, észak-déli irányú dombvonulat, amelyet a Kidron- (Kedron-) völgy választ el a jeruzsálemi Templom-hegytől. Nevét az olajfa -ligetekről kapta, amely egykor fedte a dombot. A zsidó hit úgy tartja, hogy az utolsó ítélet a hegy alatt, a Jósafát-völgyben (Kidron) kezdődik. [1] A zsidók ezért temetkeztek az Olajfák hegyén és környékén évezredek óta. Olajfák hegye jerusalem bible. Ma kiterjedt temető húzódik a déli lejtőjén. [2] Ez egyben a világ legrégibb zsidó temetője. [3] Az Olajfák hegye annak a hegyvonulatnak a része, amely a Földközi-tenger felől csapadékot hozó felhőket feltartóztatja; idáig ér a régió nedvesebb, nyugati területe, ettől keletre a Júdeai-sivatag fekszik.
A Skópusz-hegyen (északon) 1918-ban Chaim Weizmann rakta le a Héber Egyetem alapkövét; a kampuszt 1925-ben Lord Balfour nyitotta meg. 1948-ra számos épület épült, köztük a Zsidó Nemzeti és Egyetemi Könyvtár (1929) és a Rothschild-Hadassah Egyetemi Kórház (1934), amely az egyik legnagyobb a Közel-Keleten. Izrael függetlenségi háborúja (1948-49) után a Scopus-hegyen lévő egyetemi terület a szuverén izraeli terület exklávéja (elszakított része) volt, amelyet Jordánia választott el az izraeli Jeruzsálemtől. Olajfák hegye jerusalem . A hatnapos háborút (1967. június) követően az egész Olajfák hegye izraeli fennhatóság alá került; az 1970-es évek elejére a Scopus-hegyi komplexumot rendbe hozták, és különböző egyetemi karok használták.
(Hozzáférés: 2016. június 2. )
[2] Mivel Jézussal kapcsolatban említi a Szentírás, így a keresztényeknek fontos helyszínné vált. A 4. században szentélyt állítottak itt, amelyet később a keresztesek bazilikává bővítettek. A ferencesek 1666 -ban megvették ezt a helyet és később kerítéssel vették körül. Látnivalók [ szerkesztés] Ma a kertben található egykori bazilika romjain, 1919 és 1924 között épült a Nemzetek Temploma (wd) (latin: Basilica Agoniae Domini). A Nemzetek Temploma (Church of All Nations) A bizánci templomot a perzsák 614-ben leromboltak, majd később a keresztesek újra felépítették. A 20. század elején a világ minden részéből érkezett adományokból újjáépítették. Jeruzsálem - Olajfák hegye. [3] A kertben látható az a szikla is, amely mellett – a hagyomány alapján – Jézus imádkozott, mielőtt Júdás elárulta őt. [3] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Biblia Gyürki László: A Biblia földjén, 1990 Goren Tamás: Izrael, 1996 További információk [ szerkesztés] Szűz Mária sírja és a Gecsemáné-kert Gecsemáné kert-Ha ezek a fák beszélni tudnának... Jeruzsálem térképe Jézus idejében MTI: Krisztusi időkig nyúlnak vissza a Gecsemáné-kert olajfáinak gyökerei (magyar nyelven)., 2012. október 19.
A Mennybemenetel temploma mecset lett, a két kolostor pedig elpusztult. [7] A 19. században egy hölgy igyekezett újra az imádság helyévé tenni a hegyet: Aurelia Bossi, a francia la Tour d'Auvergne nemesi dinasztia hercegnője. Olajfák hegye jerusalem.org. Az ősi Eleona helyén karmelita kolostort alapított. Nemsokára más közösségek is követték a példáját: a Miasszonyunk bencései a kármeltől délre (1896), a bencések a Botrány hegyén (1899), az orosz szerzetesek "Ábrahám házában" (1907), a ferencesek Betfagéban (1883), a Dominus Flevitban (1981), és más közösségek is Betfagé és Betánia között. [7] Jegyzetek ↑ Jóel 3-4. rész ↑ Mount of Olives Jewish Cemetery בית הקברות היהודי בהר הזיתים ↑ Komjáthy Aladárné: A Szentföldön jártunk ↑ 2. Sám. 15, 30-32 ↑ 1Kir 11, 7; 2Kir 23, 13 ↑ Zak 14, 3-4 ↑ a b c d e Gyürki László: A Biblia földjén ↑ Mk 11, 1-11 ↑ Lk 21, 37-38 ↑ Mt 24, 3 ↑ Mk 14, 26-42 Ján 18, 1 ↑ Ap Csel 1, 11-12 Fordítás Ez a szócikk részben vagy egészben a Mount of Olives című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul.
Jeruzsálem ősi város, több ezer éves történelemmel, de modern város is, amely vonzó a fiatalok és a trendik számára. Mint minden város, Jeruzsálem varázsa és lényege is leginkább az utcáit járva szívható magába. Érdeklődési körétől függően azonban nem érdemes kihagynia, hogy legalább néhányat felfedezzen ezek közül a főbb látnivalók közül. A vallási helyek látogatásakor tanácsos szerényen öltözködni, és olyan ruházatot viselni, amely a térdet és a könyököt takarja. Egy jó kiindulópont Jeruzsálem óvárosa, amelynek nagyon különleges és sajátos hangulata van, és ahol Jeruzsálem számos fő látnivalója található. Olajfák hegye | Keresztyén bibliai lexikon | Reference Library. Óváros Jeruzsálem nyugati fala A nyugati fal, más néven Siratófal és Kotel, a Második Templom nyugati támfala. A zsidóság legszentebb helyének tartott fal egy férfi és egy női részre van osztva, ahol az imádkozók egész nap gyülekeznek a reggeli, délutáni és esti istentiszteletekre. Különböző tömegek jönnek, hogy imádkozzanak a kövekhez, hogy imákat tartalmazó kis papírdarabokat dugjanak a repedésekbe, és hogy egyszerűen csak megcsodálják a helyet.