Ezt követően többször is restaurálták, az átfogó rekonstrukcióra csak 1968-ban került sor, a legutolsó munkálatok 2003-ban zajlottak. A templom leírása és híres freskói Az egyhajós, egy tornyú épület kőből és téglából épült. Az eredeti fazsindelyt a restauráció során cserépre cserélték. A templom keskeny ablakai tervezetten, meghatározott időpontokban engedik be a napfényt az épület belsejébe. A templom külső falán, a hajó sarkainál három faragott emberfejet láthatunk. Velemér – Szent-háromság templom és falképei (fénytemplom) | Bagyinszki Zoltán fotográfus. Az egyik fejre a nyári napfordulókor süt a nap, télen árnyékban van, míg a másikra a téli napfordulókor süt a nap, a harmadikat pedig a téli napforduló végén világítják meg a napsugarak. A templombelső falfestményei közül ma már sok homályosan látható és töredékes, de nagy részük jó állapotban kápráztatja el a látogatót. Az eredetinek megfelelően a templom őrzi régi képét és hangulatát. A szentélyben az ablak két oldalán az Angyali üdvözlet jelenetét láthatjuk, fölötte pedig Veronika kendőjén Krisztus arca rajzolódik ki.
A " fények temploma " -nak is nevezik az Őrség egyik gyöngyszemét, a Szentháromság-templomot, amely Velemér egy félreeső végében, a Papréten található. Az Árpád-kori templom egész évben látogatható, aki a közelben jár, feltétlenül térjen be ide. A "fények temploma" története Az Őrség viszonylag szerencsés helyzetben van, mivel az elmúlt évszázadok háborúi megkímélték, így, több lakóház és román kori templom is épségben fennmaradt ezen a környéken. A veleméri Szentháromság-templommal is ez történt: miután a reformáció idején lemeszelték a falait, több száz év alatt is épen megmaradtak az eredeti falképek. A templomban belépődíj ellenében idegenvezetés folyik, amely során kiderül, miért is nevezik a "fények templomának". Miért a "fények temploma"? Először 1976-ban, majd 2005-ben folytak vizsgálatok arra vonatkozóan, hogy a fény miként jut be az ablakokon. Felfedezték, hogy az épület és a freskók elrendezésének sajátosságai miatt a napfény a különféle jeles napokon az adott naphoz kötődő képekre vetül.
A boltozaton a négy evangélista szimbolikus ábrázolását festette meg a művész, bika, sas, szárnyas oroszlán és szárnyas ifjú képében. Balra a szakállas arc Aquila János önarcképe, mellette a Szent Bölcsesség nőalakja. Az épségben maradt bibliai jelenetek közt figyelemreméltó még az utolsó ítélet ábrázolása az üdvözült és a kárhozott lelkekkel, ill. a hajó bal oldali falán található Szent Miklós legenda ábrázolása. Minden bizonnyal ősi hagyomány a naptiszteletre lehetőséget adó alaprajz. Megfigyelték, hogy a téli napforduló hajnalán besütő nap a Madonna ölében látható gyermek Jézust világítja meg. Ennek nyomán két csoport különböztethető meg; az "égi" jellegűek, illetve az alsó képek a teremtett világ rendjét közvetítik. Ez a zodiákust, és a négy elem rendszerét jelenti. Egyes képek azonosíthatók a Tejút csillagképeinek főbb csoportjaival, másrészt utalás látható a magyar történelem folyamatára, folytonosságára is. A nyári napforduló idején az első fény a Madonna köpenye alatt bújó bűnösöket világítja meg — jelezve, hogy ekkor számukra is van kegyelem.