A személyes közreműködés milyen jogviszonyban történik? A tag egyidejűleg vezető tisztségviselőnek minősül-e? Ha igen, milyen jogviszonyban látja azt el? A tag rendelkezik-e heti 36 órás munkaviszonnyal? Nézzük a fogalmakat Társas vállalkozó: a társas vállalkozás azon magánszemély tagja, aki a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik és a közreműködése nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik, és a társas vállalkozás azon magánszemély tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony keretében látja el, kivéve, ha az előző pont alapján már társas vállalkozónak minősül. Fentiek szerint tehát elsődlegesen a tagi "munkavégzés" mikéntjét kell megvizsgálnunk, azt követően pedig amennyiben a tag egyben vezető tisztségviselő is, szükséges minősíteni ezen jogviszonyát is. Személyes közreműködés: általánosságban elmondható, hogy a személyes közreműködés a társaság valamely tevékenységi körének megvalósításában való tagi részvételt jelenti, mely történhet munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, illetve tagi jogviszonyban is.
tv-ben, a későbbiekben ez sok problémát fog okozni egy esetleges igazgatási szerv jogviszony-ellenőrzése során. Talán a leghasznosabb, ha munkaviszonyban, akár részmunkaidőben láttatjuk el az ügyvezetést. Bár ez bizonyos esetekben kizárt. Röviden, a személyes közreműködést és az ügyvezetést a munkaviszonyban és megbízásos jogviszonyban lehet ellátni, de az ügyvezető esetében már csak bizonyos, a későbbiekben felvázolt esetekben javaslom. Itt elidőzvén meg kell említenem egy jogszabályi anomáliát is, amivel legalább annyi kollégám ért egyet, mint nem. 2014. februárjában egy neves társadalombiztosítási szakember írt egy nagyon érdekes és figyelemfelkeltő cikket a társas vállalkozók duplikált kötelezettségeiről, amit 2015. januárjával a jogalkotó korrigált is az Eat. tv-ben. A cikk - egy kezdő ügyintézőnek, aki még csak most ismerkedik a témával, ijesztő lehet – egy olyan gazdasági társaságról beszélt, ahol egyazon személy látta el az ügyvezetést és a személyes közreműködést, így a szociális hozzájárulási adót mind a két jogviszonyában egyidejűleg meg kell fizetnie.
chevron_right Személyes közreműködés 2015. 08. 16., 20:53 0 Tisztelt Szakértő! A társasági szerződés csak arról rendelkezik, hogy a vezető tisztségviselő (tag) a társaság ügyvezetését munkaviszonyban látja el. Arról azonban nem tesz említést, hogy a személyes közreműködést milyen formában látja el. Kötelező-e ezt tagi jogviszonyban ellátnia (társas vállalkozóként), vagy taggyűlési jegyzőkönyv alapján végezheti-e ezt is munkaviszonyban? Egyszemélyes kft. -ről van szó, és a tagnak nincs 36 órás munkaviszonya. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Léderer Györgyné A folytatáshoz előfizetés szükséges. Szakértőnk válaszát előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között feliratkozhatnak mások által feltett kérdésekre, és elolvashatják a cikkek teljes szövegét is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ
Amennyiben viszont a vezető tisztségviselői megbízás mellett a társaságban tagi jogviszonyban működik közre (nem megbízással és nem munkaviszonyban) akkor a személyes közreműködésre tekintettel lesz társas vállalkozó és a vezető tisztségviselőként a választott tisztségviselőkre, mint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket kell rá alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy akkor minősül biztosítottnak, ha ezen jogviszonyából származó jövedelme havonta eléri a minimálbér 30 százalékát. Szükséges megemlíteni azt az esetet is, mikor a társaság ügyvezetője ún. külső személy, tehát aki nem tagja a társaságnak. Ő értelemszerűen nem minősülhet társas vállalkozónak, így ebben az esetben jogviszonyára szintén a választott tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. RSM Hírlevél Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön az adóváltozásokról! Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön az adóváltozásokról! Kapcsolódó bejegyzéseink
Ez igen lényeges váltást hoz magával, hiszen a megbízási szerződést klasszikusan a vállalkozásival, és nem a letétivel szokás szembeállítani. A másik szerződéstípus, amely esetében a speciális másért való felelősségi szabályok elhagyása jelentős változást eredményez, a fuvarozási szerződés. Azzal, hogy a fuvarozó az új Ptk. alapján már az általános szabályok szerint vehet igénybe közreműködőt, és ezen szabályok szerint is felel érte, a kontraktuális másért való felelősség egyedülálló megoldása tűnik el. A régi Ptk-ban ugyanis nemcsak a feladóval szerződést kötő fuvarozó felelt az általa igénybe vett további fuvarozóért, hanem ez utóbbi is felelt az előbbiért, azaz a fuvarozók egyetemlegesen feleltek a feladó irányában. Az új Ptk. általános szerződési szabályai alapján azonban a feladó már csak a vele szerződő első fuvarozóval szemben léphet fel.
A tagnak fizetett megbízási díj egyébként a minimálbér duplája volt. A Gt. -ben nem találtam olyan paragrafust, amely ne tenné lehetővé a fenti elszámolást. A gond az szja tv. önálló és nem önálló tevékenység besorolásánál van, amely számomra nem egyértelműen fogalmazza meg hogy hova sorolandó ez a jogviszony. EVA alá tartozó kft. ügyvezetője vagyok. Mind a 2 fő tulajdonos nyugdíjas. A jövedelmet én osztalék formájában, december hónap folyamán egy összegben személyes hozzájárulásként veszem ki. A másik tulajdonos általában nem vesz ki jövedelmet. Ez esetben is kell-e tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnem, illetve mi a helyzet a másik tulajdonossal, neki kell-e? 2012-04-06