A társművészetek bevonásával létrehozott nagyszabású, a Pécsi Balett történetében egyedülálló látványvilágú produkció reményt adó választ nyújthat mindannyiunknak. " Ez az első alkalom a pályámon, hogy nem a zene inspirálta a koreográfiát és nem vezeti klasszikus cselekményszál a kreatív folyamatot. Alkotótársaimmal együtt mindannyian Victor Vasarely fantasztikus erejű festményeiből indultunk ki, ezek a képek alakították a zene lüktetését, a koreográfia dinamikáját, a teret, a kellékeket, a jelmezeket, a látványt. Magam is meglepődtem, mennyire élőek, erős hatásúak, energetizálóak Vasarely művei. Néztem, néztem őket és egyszerűen beszippantottak, aztán megelevenedtek és ritmust, lépéseket, jeleneteket diktáltak. Minden etűd egy újabb vízió. Furcsa, de kicsit úgy érzem, mintha beléptem volna Vasarely műveibe. Hálás vagyok ezért a találkozásért. " Vincze Balázs rendező-koreográfus Pécsi alkotóműhelyként fontosnak tartjuk, hogy Vasarely szülővárosa megjelenjen jubileumi előadásunkban, ezért elsősorban a pécsi Vasarely Múzeum gyűjteményében található műalkotások kerültek felhasználásra, ill. adták az inspirációt az előadás vizualitásához.
A zeneszerző Riederauer Richárd, aki klasszikus inspirációkra készítette el az előadás eredeti zenei anyagát. Az alkotók egy kiállítás kontextusába helyezték a balettet. A kiállítás képei ihletet adó forrásként meghatározzák a jelenetek hangulatát, a zenei anyagot, a karaktereket és azok viszonyait, a tánc dinamikáját, a jelmezek, a kellékek és díszletelemek szín- és formavilágát, a színpadképet. A műalkotások életre kelnek. Mi az értelme a művészetnek? Mi tesz maradandóvá és élővé egy műalkotást? Vajon a mű életben tartja a művészt is? A pillanat művészete az izgalmasabb, vagy az örökkévalóságé? Lehet különbséget tenni? Miben rejlik a tánc, a zene és a képzőművészet lélekre ható ereje? Mi a közös kapcsolódási pont? A művészet örök? Lehet nélküle élni? Ebben az alkotó- és előadóművészek számára rendkívül szürreális, kilátástalan helyzetben, amibe a koronavírus-járvány taszította a világot, Victor Vasarely zseniális műalkotásai ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel szólították meg az alkotókat.
1930 -tól 1997 -ben bekövetkezett haláláig Franciaországban élt. Először 1968 -ban ajándékozott egy szerigráfiákból álló kollekciót a pécsi múzeumnak. A kiállításon nyomon követhető az op-art kialakulásának a folyamata a dekoratív textilektől, a világszerte ismert Zebra 1938 változataitól az organikus, vagy a konstruktív látványélmény fokozatos absztrakcióján át a geometrikus, fekete-fehér konstruktív művekig. Vasarely művei mellett láthatók itt a nemzetközi geometrikus, kinetikus, koncept művészet jellegzetes dokumentumai. E gyűjteményrész kiemelkedő darabjai François Morellet, Jean Gorin, Hans Arp, Günther Uecker, Nicolas Schöffer, Jesus Rafael Soto alkotásai. Az épület [ szerkesztés] 1838 -ban épült Piatsek József tervei alapján. Eredetileg kanonokház volt. Lásd még [ szerkesztés] Múzeumutca Külső hivatkozások [ szerkesztés] A Janus Pannonius Múzeum oldaláról A oldaláról Az oldaláról