"1936-37-ben Parádfürdő szinte egészében elnyerte mai képét; a fürdőtelep és a régi épületek lebontásával új épületek építésére került sor. A régi fürdőtelep helyén új gyógyszálló épült, melynek földszintjén a vasas-timsós fürdő és a szénsavas fürdő szolgáltatásainak igénybevételére 32 kabint rendeztek be, és itt alakították ki a férfi- és női osztállyal rendelkező Vízgyógyintézetet, azaz Gyógyfürdő-kórházat. Ez az épület a Parádfürdői Állami Kórház jelenlegi épülete. "
Összesen 533 állásajánlat, ebből 36 új. Bolti eladó Parád KURDI FAMILY Pék Kft. Az állás: Bolti eladóTapasztalat: nincsFelajánlott havi bruttó kereset (Ft): 221 600 - 221 600Állománycsoport: szakmunkásFoglalkoztatási jogviszony: Munka Törvénykönyve szerintiElvárt iskolai végze... - kb. 1 éve - Mentés informatikus Parád - Parádfürdő - Parád 1 km Parádfürdői Állami Kórház Parádfürdői Állami Kórház a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. § alapján pályázatot hirdet Parádfürdői Állami Kórház informatikus munkakör betöltésére. A közalkalma... - 20 napja - Mentés OKJ-s ápoló Parád - Parádfürdő - Parád 1 km Parádfürdői Állami Kórház Parádfürdői Állami Kórház a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. § alapján pályázatot hirdet Parádfürdői Állami Kórház OKJ-s ápoló munkakör betöltésére. A közalkalmaz... - 20 napja - Mentés gazdálkodási adminisztrátor Parád - Parádfürdő - Parád 1 km Parádfürdői Állami Kórház Parádfürdői Állami Kórház a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.
Ezen ágyszámon belül 40 ágyas nőgyógyászati rehabilitációs osztály, a további 200 ágyon pedig rehabilitációs gasztroenterológiai osztályok működtek. 1975-től 1979 januárjáig a Parádfürdői Állami Kórházat a Kékestetői Gyógyintézettel integrálták, majd 1979. januárjától az integrációt a Mátraházai Tüdőszanatóriumra is kiterjesztették; így Mátrai Állami Gyógyintézet néven a három intézmény közös igazgatás alá került. Ez az integrált lét 1994. január 01-ig tartott. Ez időtől, mint Parádfürdői Állami Kórház, ismét önálló intézeti formában működött. 2007. április 1-től a rehabilitációs fekvőbeteg ellátás az Állami Kórházban megszűnt, ezt a feladatot a Hatvani Önkormányzat, változó jogállású cégei látták el, bérleti szerződés keretein belül. 2010-ben a nőgyógyászati kádfürdő formájában jelenleg is használt, egyedülálló vasas-timsós víz gyógyvíz minősítést kapott. 2012. július 1-től a Parádfürdői Állami Kórház ismét önálló intézeti formában működik, jelenleg 60 ágyon mozgásszervi rehabilitáció, 30 ágyon rehabilitációs medicina alaptevékenység, 15 ágyon krónikus nőgyógyászati és 15 ágyon krónikus belgyógyászati osztályokkal.
Egyéb információ: 2012. július 1-től a Parádfürdői Állami Kórház önálló intézeti formában működik, jelenleg 60 ágyon mozgásszervi rehabilitáció, 30 ágyon rehabilitációs medicina alaptevékenység, 15 ágyon krónikus nőgyógyászati és 15 ágyon krónikus belgyógyászati osztályokkal.
Az Ybl Miklós tervei alapján átépített, jelenleg állami tulajdonú, Alsó-kastélyként is emlegetett épület már jó ideje üres, állaga folyamatosan romlik. Március 7-én kezdődik a licit. Árverésen értékesítené a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) az állami tulajdonú parádfürdői Károlyi-kastélyt és a mellette lévő, közel két és félhektáros zöldterületet, írta az Építészfórum. Az MNV korábban már többször meghirdette a Károlyi-kastélyt és a mellette lévő területet, de nem kelt el. Most március 7. és 16. között lehet rájuk licitálni az Elektronikus aukciós rendszerben. A kikiáltási ár: 176, 5 millió forint. Az ingatlanok a Mátrában, Parád nagyközség Parádfürdő elnevezésű részén, annak főútja mellett helyezkedik el, a település központjától 2, 8 kilométerre. Az ingatlanok közvetlen környezetében – szintén a Kossuth Lajos úton – található a híres parádfürdői gyógyfürdő (Parádfürdői Állami Kórház és Gyógyfürdő), illetve az ingatlanokkal szemben, az út túloldalán a Parádfürdő legnevesebb szállodája, az Erzsébet Park Hotel – olvasható az MNV árverési hirdetményében.
A fürdő, melyre főként a timsógyártásra felhasznált kőzetek oldalékát alkalmazták, sokáig egészen kezdetleges formában működött. Fáy András szerint még 1819-ben is "a fürdőszobák keskeny rekeszek, többnyire nedves tégla padozattal és egy-egy homályos ablakocskával". A fürdéshez szükséges vizet üstökben melegítették, a melegvizet a "fürdőszobákba" vályúkon eresztették be. Nagy problémát jelentett, hogy a víz hőmérsékletét a fürdőző nem szabályozhatta, mint írja: "hosszas kiáltozásra hoz a fürdőleány hideg vagy melegvizet. " A fürdés utáni pihenésre csak azoknak volt lehetőségük, akik a fürdőszobák melletti négy szoba valamelyikét bérelni tudták; "a szegényebb sorsúaknak a gyepen és a szüntelen szorult, szellős folyosókon kell a szabad ég alatt nyugodni, s gyakran betegebben elmenni, mint jött. " "Pedig viszonylag elég sokan vették igénybe a gyógyfürdőt, a nyári hónapokban átlagosan napi 30, évente összesen kb. 3. 000 fürdőzővel számolhattak. "A parádfürdői timsós víz, mint később Fáy András leírta "sárgás színű, a víz íze timsós, összehúzó és tentás, vagyis gyenge vas ízű.