Eredeti középkori élmények A környező sík tájból kiemelkedő, magányos meredek sziklakúpon álló erőd a Dunántúl egyik leglátványosabb vára. Hazánk egyik legnagyobb és legépebben megmaradt vára rendkívül népszerű kirándulóhely, elsősorban a várlátogatást kiegészítő számtalan programnak köszönhetően. A sümegi vár története A vár első említése 1292-ben történt, még IV. Béla király parancsára építtette a veszprémi püspök. Sümeg vára védelmi jelentőségének növekedésével a XIV. század elejére a környék igazgatási és területi központjává vált. Mátyás királyunk halála után Sümeg Habsburg Miksa német-római császár tulajdonába került. Ám a német uralom nem sokáig tartott, a várat Kinizsi Pál foglalta vissza, így került II. Ulászló hatalma alá. Történelmi lovasjátékok, középkori lakomák Sümegen. 1543-ban Székesfehérvár elesett, és a török terjeszkedés nyomán, hasonlóan több Balaton környéki várhoz, Sümeg is korszerű végvárrá fejlődött. Miután 1552-ben Veszprémet is elfoglalta a török, a veszprémi püspökség a vár biztonságos falai közé tette székhelyét.
Sümeg története A város története az őskorig követhető, régészeti kutatások bizonyítják, hogy már ebben a korban lakott volt a terület. A Sümeg déli határában elterülő Mogyorósdombon az újkőkorból származó kovakőbánya feltárásakor számos használati eszközt, szerszámot és egyéb leletet hoztak felszínre. Sümeg vidékének őskultúrája a késői bronz és korai vaskorban – hallstatti kor – érte el fénykorát. A kor emlékei arra utalnak, hogy e vidéken egykor virágzó bronzkori telepek léteztek. A rómaiak fennhatóságát számos tégla és cserépedény-töredék jelzi. Az 1877-ben, a település nyugati határában végzett ásatások során egy négyzetalapú saroktornyos villa és egy ókeresztény bazilika alapjait is feltárták. A város fejlődésének és történelmének alakulásában nagy szerepe van a várnak, amely a tatárjárás után, IV. Béla várak építését ösztönző rendelkezéseit követően épült. Ebben a korban a vár és a település sorsa szinte mindig egybefonódott a várban történtek hatással voltak az erődítmény lábainál elterülő településre is.
1605 tavaszán a Habsburg ház zsarnoksága ellen felkelt Bocskai István erdélyi főnemes hajdúserege megszállta a várat, ahol meggyilkolták Újlaky Miklós veszprémi püspököt, majd a fejét legurították a hegyoldalon. Katonai szerepét a II. Rákóczi Ferenc irányította kuruc szabadságharcban is megtartotta, és 1705-től a felkelők fontos bázisának számított falai között még lőport is gyártottak a harcoló katonaságnak. Hadiszerencséjük hanyatlásával 1709-ben ágyúlövés nélkül feladta kuruc katonasága, épületeit négy esztendő múltán egy hadgyakorlat ürügyén felgyújtatta a császári parancsnokság. A gazdátlanná vált védőműveket az időjárás vasfoga a lakossággal karöltve évszázadokon át rombolta, mígnem az 1960-as években megkezdődött régészeti feltárása és megóvása. A Balaton-felvidék legjobban helyreállított középkori kővárában minden nyáron színpompás várjátékokkal idézik fel az egykori vitézek életét. Oszd meg ha érdekesnek találtad! forrás