Azonnali hatályú felmondás a próbaidő alatt A próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás szabályai sokkal lazábbak. A próbaidő ugyanis mind a munkáltató, mind pedig a munkavállaló számára arra szolgál, hogy kiismerjék egymást, és az elvégzendő munkát, ha pedig valakinek mégsem felel meg a dolog, azonnal léphet. Nagy különbség a rendkívüli felmondás többi eseteihez képest, hogy ilyenkor nem kell a felmondást indokolni, csupán arra kell utalni, hogy még tart a próbaidő. Hrpwr - Munkahelyi ghosting: mihez kezdhetünk a köddé vált munkatársakkal?. Speciális kérdéseket vet fel, ha a munkavállaló a munkába állását követően közli a munkáltatóval, hogy terhes. Ilyen esetben ugyanis a munkáltatónak próbaidő alatt joga lenne a munkaviszonyt megszüntetni, azonban egy terhes nő alapvetően felmondási védelem alatt áll. Ha tehát a munkáltató ilyen esetben mégis felmondással él, egy esetleges munkaügyi perben azt kell igazolnia, hogy nem a munkavállaló terhessége, hanem más okok vezettek a felmondáshoz (például mert a munkavállaló nem végezte megfelelően a munkáját). *** A munkaviszony azonnali hatályú felmondása tehát minden esetben nagyon kényes kérdés, amely mindenképpen jogi segítséget igényel.
Szeptember közepétől az Erste Bank megemeli a lakossági számlák egyes tranzakciós díjait – derült ki a hitelintézet friss hirdetményéből. Ebben azt írják, hogy az emelés "a Bankra háruló közteherfizetési kötelezettség növekedése miatt" szükséges. A július elsején közzétett hirdetmény szerint ha az ügyfél szeptember 14-ig írásban nem értesíti a bankot arról, hogy a módosítást nem fogadja el és felmondja szerződését, akkor a módosítás elfogadottnak minősül. Rádió 88 Szeged. Ha mégis felmondja, az azonnali hatályú és díjmentes.
Itt azonban nem csak a már jogerős elítélés számít. Munkavállalói azonnali hatályú felmondás tartalmi elemei. A bíróság egy ügyben úgy foglalt állást, hogy a bizalmi munkakörben foglalkoztatott munkavállalóról a rendőrségtől kapott, letartóztatásról szóló értesítés a bizalomvesztést megalapozhatja. Nem megfelelő okok Egyes esetekben a bíróság nem állapította meg, hogy jogszerű volt az azonnali hatályú felmondás, bár a felek igyekeztek ezt bebizonyítani. Ilyen esetek voltak például a következők: a munkaszerződés módosítására irányuló ajánlat el nem fogadása a munkaszerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésének elutasítása írásba nem foglalt utasítás nem teljesítése rendkívüli munkavégzés megtagadása, amennyiben a munkavállaló nem volt rendkívüli munkavégzésre kötelezhető álláskeresési szándék eltitkolása A felmondás indoklása Akárcsak a rendes felmondást, az azonnali hatályú felmondást is indokolni kell, mégpedig nem csupán a munkáltató, hanem a munkavállaló részéről is, ha a munkavállaló szünteti meg ily módon a szerződést. Itt is érvényesül a világos, valós és okszerű indokolás követelménye, tehát a felmondásnak pontosan meg kell jelölnie az okot (lehetőleg minél részletesebben), az oknak valóságosnak kell lennie, és fenn kell állnia a felmondás és annak indoka közötti ok-okozati kapcsolatnak.
A ghostingot kétféleképp értelmezhetjük a munkáltató szemszögéből. Az egyik értelmezési lehetősége a munkavállaló eltűnésének, ha a ghostingot a munkaviszony jogellenes megszüntetése ként értelmezzük, ugyanis bizonyos idő elteltével a munkáltató joggal következtethet arra, hogy a munkavállaló már nem fog visszatérni a munkahelyére. Mielőtt azonban a munkáltató ezt a következtetést levonná, részletes vizsgálatot köteles lefolytatni az addig igazolatlan távollét egyedi körülményeinek feltérképezése érdekében. Ezen vizsgálat keretében a munkáltató köteles felkeresni a munkavállalót az ismert címén, és széleskörű együttműködés várt el a munkáltatótól annak érdekében, hogy a munkavállaló a távollétét igazolni tudja – tette hozzá a két szakértő. Ezen munkáltatói kötelezettség alól próbált meg kibújni egy munkáltató az általa csellengő procedúra fantázianévre keresztelt eljárás munkaszerződésbe foglalt bevezetésével, melynek értelmében a munkavállaló ráutaló magatartással történő munkaviszony megszüntetéseként értelmezte azt, ha a munkavállaló a távollétének kezdő napját követő 15 napon belül nem küldte meg a munkáltató részére a távollétének jogszerűségét igazoló iratokat.
A bírói gyakorlat szerint ez a kötelezettség nemcsak a puszta megjelenést foglalja magában, hanem azt is, hogy erről az utasításadásra feljogosított vezető tudomással bírjon. A titokban érkező és munkaidejét észrevétlenül töltő dolgozó ennek a kötelezettségének nem tesz eleget – ismertették az act Bán & Karika szakértői, dr. Szauter Dóra Amina és dr. Solt István. Előfordulhat az is, hogy a munkavállaló azért nem jelenik meg a munkahelyén, mert valamilyen nyomós okból akadályoztatva van. Ilyen oknak minősülhet például a munkavállalót, vagy a joggyakorlat szerint élettársát ért baleset is. Természetesen nem elég a munkahelyen megjelenni, utána a rendelkezésre állási kötelezettség mint a munkaviszonyból eredő további kötelezettség teljesítéséhez ott is kell maradni a munkahelyen a munkaidő teljes tartama alatt, munkavégzés céljából. Tehát ghosting esetén a munkavállaló alapvetően ennek a két fontos kötelezettségének nem tesz eleget, és mint általában a jog világában minden, az ilyen mulasztás is súlyos következményekkel járhat.
Az első kötelezettség tehát, hogy a munkavállalónak meg kell jelennie a munkáltató által előírt helyen és időben. Súlyos kötelezettségszegésnek értékelte a bíróság ennek megfelelően, amikor egy munkavállaló engedély nélkül ment szabadságra, vagy keresőképtelenségről szóló igazolást hamisított meg, vagy a munkavégzési helyét engedély nélkül hagyta el. Ugyanígy rendkívüli felmondás indoka lehet természetesen az ittas állapotban történő munkavégzés is. A második kötelezettség a munkaidőben történő rendelkezésre állás. E körben a bíróság például jogszerűnek tekintette a rendkívüli felmondást olyan esetben, amikor a munkavállaló munkaidejében újságokat olvasott és nem a munkáját végezte, magántanulmányokat folytatott, illetve munkatársa számítógépét magáncélra használta. Ugyanígy rendkívüli felmondást alapozhat meg a bíróság szerint, ha a munkavállaló órákkal korábban távozik a munkahelyéről, mint ahogyan a munkaideje lejárna, vagy például keresőképtelensége idején nem teljesíti együttműködési kötelezettségét.