Különleges és egyben hiánypótló termékek bevezetésére kerül sor a webáruházunkban. Magyarországon elsőként tesszük megrendelhetővé a székely-magyar rovásírás betűit. Többi termékükhöz hasonlóan ezek a rovás jelek is habbetűk, de itt bevezetésre kerül egy új prémium anyagminőség. Mai naplóbejegyzésünkben erről lesz bővebben szó. Napjainkban egyre több helyen láthatók Magyarországon a székely-magyar rovásírás jelei. Ennek ellenére mégis kevesen tudják, hogy ezek a jelek, melyeknek eredete a történelmi múltból gyökerezik, ma is élő, és használatban levő írásképhez tartoznak. Magyar, mert ezeket a jeleket a történelem folyamán több magyar csoport használta, és székely, mert mindennapi írásként való használatra a székelyek őrizték meg. Székely magyar rovásírás fordító. Helységnévtáblákon, hagyományőrzési rendezvényeken rendszeresen találkozhatunk ezekkel a rovásírás feliratokkal, melyeket még ma is elég erős misztikum leng körül. A rovásírás alkalmazása kutatása napjainkban is további erősödést mutat, és mára kialakult egy elfogadott és mindenki számára használható egységesített és szabványosnak tekinthető jelrendszer melyre a webáruházunk kínálata is támaszkodik.
Ebben a részben a rovásírásnak elsősorban a székely-magyar módjáról lesz szó, hisz ez az amelyik jobban publikált, és amelyik ma is jobban terjed. A bemutatott szabályoknál latin betűs írásmódot használok, hogy könnyebben- ill. vizuálisabban megérthető legyen. Az írás iránya A jeleket leggyakrabban négy oldalán sima botra rótták. A botot balkézben fogva a jobb végén kezdték a rovást balra haladva, így ez a rovásírás iránya. A SZÉKELY-MAGYAR ROVÁSÍRÁS – Lighthouse. A jelek irányultsága is ezt mutatja, mármint, hogy a rúnák (a bevésett jelek) balra néznek. (Azonban elfogadott a balról-jobbra irányuló írásmód is, viszont ekkor az eredeti rúnák tükörképeit kell kiírni, hogy az olvasási irány megállapítható legyen. Lásd a Példa mondatok között. ) A sor végén nem tértek vissza a következő oldalon az elejére, hanem átfordították botot és az új oldalt az előző sor végénél kezdték, így az új oldalon a jelek az előző oldalhoz képest lefelé állnak és visszafelé töltődnek fel. Ez a botforgatás a magyarázata sok ókori felirat kígyózó sorvezetésére is, ahol minden második sor, mintha a bot oldalai lennének a síkban kiterítve.
Az egységes székely-magyar rovás ABC a sokrétű hagyományok és a mai, korszerű használati igények figyelembevételével, szakmai alapon került összeállításra. Mára a legelterjedtebb székely-magyar jelsor. Letölthető székely-magyar rovás ABC-k A Rovás Alapítvány egységes székely-magyar ABC-je a jelenkori felhasználói igények szerint a korszerű rováshasználatot elősegítő gyakorlati jelsor, mely a hagyományos rovásjeleken alapul, figyelembe véve nemzeti írásunk fejlődésének és fejlesztésének történetét, belső logikáját. Az egységes rovás ABC megtalálható a rovásos könyvnyomtatásban, az egységes rovásos táblarendszeren és számtalan digitális rovástartalomban, valamint a képző- és iparművészetben. Alsósófalva: Székely-Magyar rovásírás. Használati arányát tekintve ma a legelterjedtebb rovás ABC. Letölthető Korszerű egységes székely-magyar rovás jelsor A4 méretben ( PDF) Letölthető Korszerű egységes székely-magyar rovás jelsor-kiegészítés A4 méretben ( PDF) Korszerű egységes székely-magyar rovás jelsor Korszerű egységes székely-magyar rovás jelsor – kiegészítő jelkészlet Korszerű egységes székely-magyar rovás ABC – zárt E és ÖÜ-ŐŰ kiegészítéssel Letölthető és nyomtatható ABC Rovás ABC iskolai faliújságra Kapcsolódó cikkek: Rovásábécék a XX.
A székelyek származástudatával összekapcsolva egészen a 19. -ig hun vagy szkíta (szittya) írásnak nevezték. A rovásírás a középkor folyamán funkcióját vesztette, ismerete fokozatosan gyengült, a latin írásbeliség természetszerűleg egyre kisebb területre zsugorította használatát. Mikor Telegdi János 1598-ban rövid tanulmányt írt a székely rovásírásról (Rudimenta priscae Hunnorum linguae), ábécével és mutatványokkal ellátva, néhány betűnek már torzított, hagyománytól eltérő alakját rögzítette, ami világosan mutatja, hogy az írás élő ismerete kihalóban volt. Nagyrészt a középkori érdektelenségnek köszönhető, hogy a székely rovásírásnak feltehetőleg sok feliratos (kőbe, fába vésett) emléke ment veszendőbe, s a 19–20. -ban szinte újra fel kellett fedezni. Ebben a mentő s publikáló munkában oroszlánrésze volt az etnográfus Sebestyén Gyulának. A székely-magyar rovásírás emlékei - TINTA Könyvkiadó Webáru. – A székely rovásírás jelentősebb emlékei: a székelyderzsi rovásírásos tégla, a bögözi templom felirata, a nikolsburgi rovásábécé. Marsigli rovásírásos naptára, a konstantinápolyi felirat, az énlakai felirat.
Az utóbbi harminc évben is kerültek elő újabb kisebb feliratos emlékek a Székelyföldön, és még újabb epigráfiai emlékek felbukkanása a jövőben is várható. – Irod. Sebestyén Gyula: Rovás és rovásírás (Bp., 1909); Sebestyén Gyula: A magyar rovásírás hiteles emlékei (Bp., 1915); Németh Gyula: A magyar rovásírás (Bp., 1934); Vásáry István: A magyar rovásírás kutatás (Keletkutatás, 1974). A nikolsburgi rovásábécé (15. ) A csíkszentmihályi rovásírásos felirat (1501. 18. Székely magyar rovásírás. -i másolat) Rovásírás Rovásírásos kazetta unitárius templom mennyezetén (Énlaka, v. Udvarhely m., 1668) Vásáry István