aukciósház Múzeum Antikvárium aukció dátuma 2020. 07. 16. 19:21 aukció címe 36. árverés aukció kiállítás ideje Július 03. és július 15. között hétköznaponként 10:00-18:00 óráig. aukció elérhetőségek +36-1-317-50-23 | | aukció linkje 169. tétel KASSÁK Lajos: DUR [Reprint mappa] Köln, 1971. Galerie Gmurzynska. 6 t. (ff. szerigráfia, melyből az egyik a borító, mely arannyal és pirossal színezett). Megjelent 150 számozott példányban, ez a 28. kézzel számozott pld. Az eredeti mappa 1924-ben jelent meg Bécsben. Képei a dadaista-konstruktív kettős kötődést mutatják – akárcsak a húszas években Berlinben élő Bortnyik Sándor vagy Moholy-Nagy László albumai. A Berlinben németül publikált MA-Buch (Sturm, 1923) dadaista versei mellé Kassák konstruktivista linómetszeteit tördelték. A Ma képeskönyv és a DUR mappa a dada játékosságát és szabadságát egyezteti össze a geometriával. Kassak lajos képei . Az autodidakta Kassáknak a festői látványredukció nem jelentett sem elvi, sem szakmai-technikai problémát; számára a korszak művészetelméleti irodalmában oly sokszor hivatkozott kubizmus, mint a konstruktivizmust megelőlegező "fázis" – és mint világnézetileg semleges, elsősorban formai-esztétikai nyomatékkal bíró stílustörekvés – jelentősége elhanyagolható volt.
Tabák Lajos tudatosan lázított a képeivel. Lázított az embert alázó kizsákmányoló munka, a kérlelhetetlen szegénység, az arcátlan egyenlőtlenség, a méltatlan esélytelenség ellen. Az a Magyarország küldte őt a munkaszolgálat Don-kanyari poklába, amelyikért már gyermekként is hazafias lelkesedés fűtötte. Ám szenvedéseit soha nem panaszolta fel. 1945 után hazatért, és töretlen lelkesedéssel dolgozott azért az új világért, amelyet jobbnak látott és jobbnak akart annál, mint amilyenben felnőni volt kénytelen. Évtizedekig sokan csak sikeres iparszervezőnek és gyárigazgatónak ismerték Tabák Lajost. Kassák Lajos Képei, Kassak Lajos Kepek 1. Fotográfusként pótolhatatlan veszteségek érték: elkallódtak gyermek- és ifjúkori képei, és a háború alatt odaveszett életműve legjava is. A kisemmizettség keserűsége jó ideig elfordította a fényképezéstől. Aztán lassan újra elővette a kamerát, később saját fényképei régészeként innen-onnan összegyűjtötte és rekonstruálta a gazdag pálya érett termését. 95 évesen pedig elérkezettnek látta az időt önálló kötetbe foglalni azt, ami megmaradt.
~ (kat. a magyar nemzeti galéria és a petőfi irodalmi múzeum emlékkiállítása, bibliográfiával, szerk. : CSAPLÁR F., GERGELY M., GYÖRGY P., PATAKI G. ; tan. : KÖRNER É., MEZEI Á., STRAUS, T., PERNECZKY G., HEGYI L., ANDRÁSI G., BOTÁR O., R. BAJKAY É., SZABÓ J., PETERNÁK M., CSAPLÁR F., GYÖRGY P., Budapest, 1987) MARKUSOVÁ, H. : L. Kassák 1887-1967, Atelier, 1997/10. CSAPLÁR F. (szerk. ) ~ Reklame und Moderne Tipographie, Budapest, 1999. Kassak lajos kepek 14. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1924 • Galerie Würthle, Bécs • Galerie Sturm, Berlin 1928 • Mentor Galéria, Budapest 1957 • Városi Könyvtár, Esztergom • Csók Galéria, Budapest • Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár 1960 • Galerie Denise René, Párizs (kat. ) 1962 • Magyar Írók Szövetsége, Budapest 1963 • Galerie Denise René, Párizs 1964 • G. El, Elbląg (PL) 1965 • Fiatal Művészek Klubja, Budapest • Művészklub, Kecskemét • Galerie Klihm, München 1966 • Palmiro Togliatti Megyei könyvtár, Kaposvár • Brook Street Gallery, London [V. Vasarelyvel] • Galerie Tobiès et Silex, Köln G. Viotti, Torino 1967 • Fényes Adolf Terem, Budapest • Galerie Denise René, Párizs (kat. )
A húszas években ~ szellemi pályaíve jelentős változásokon ment keresztül, a dadaista hatásoktól a pragmatikus konstruktivizmusig; ekkor készített képei általában kisméretűek. Hazatértekor, 1926-1927 között szerkesztette a négy számot megért Dokumentum c. politikai, társadalmi és művészeti folyóiratot, majd 1928-ban Munka címmel új folyóiratot indított, amely nem nagyon tért el a szociáldemokraták által kivívott szabadelvűségtől, 1939-ben betiltották. Kassák Lajos Képei – Kassak Lajos Kepek 1. A ~ szervezte Munka kört festők, írók és munkások – köztük Vas István, Korniss Dezső, Lengyel Lajos, Vajda Lajos, Schubert Ernő, Trauner Sándor – alkották. Pán Imre és Mezei Árpád felkérésére az 1945-ben megalakult Európai Iskola alapító tagjaként szerepelt, bár a kollektíva főként szürrealista vonulata számára idegen volt. 1945-1949 között a Magyar Műv. Tanács alelnöke, az Új Idők, a Kortárs és az Alkotás szerkesztője volt, 1947-ben szociáldemokrata képviselőséget vállalt. 1949-től belső száműzetésbe kényszerült, művei nem jelenhettek meg.
higgyétek el az elefánt nem nagyobb mint a bolha (507 alja) osszátok be a világot amiben éltek (508 alja) 4. Lírai politikai ill. Kassak lajos kepek magyar. forradalmi ill. ált a hitről szóló szövegrészek -a közösség nevében beszél, megjelenik a T/1 Pl. ó hát ki is törődne velünk szerencsétlen háromszeműekkel – sok minden behelyettesíthető ebbe a metaforába, a művészek, a forradalmárok, az avantgardisták, a csavargók sőt magyarok (513 harmada) Hát igen, mi rokonok vagyunk dosztojevszkij ördöngöseivel … és mindent le akarunk rombolni (514 közepe) Európa leköpi bennünk az ázsiait … az asztrakháni péklány vagy a szentpétervári szajha egy napon meg fogja szülni az új embert ….. segítsetek, testvérek (514 alja) Zarándokszagunk van (516 alja) Hozzám szakállasan és vakolatlan érnek el a csodák/2×2=4/csipkebokor nyílik ki mindenütt (518 tetején) 5. Lírai jellegű értelmetlen szövegrészek – a dadaizmus hatása: az értelmetlen szavak épp annyira pontosak a világ kifejezhetetlensége miatt, mint az értelmesek – akkor kerülnek a szövegbe, amikor az élmény fokozhatatlanná, vagy fogalmi módon megragadhatatlanná válik Pl.
Tihanyi Lajos Önarcképe ( 1912) Született 1885. október 19. Budapest Elhunyt 1938. június 11. (52 évesen) [1] [2] [3] [4] Párizs Állampolgársága magyar francia [5] Foglalkozása festőművész Halál oka agyhártyagyulladás A Wikimédia Commons tartalmaz Tihanyi Lajos témájú médiaállományokat. Tihanyi Lajos ( Budapest, 1885. október 19. [6] – Párizs, 1938. június 11. ) magyar avantgárd festőművész, a MIÉNK, a Nyolcak és a Ma műhely tagja. Pályája [ szerkesztés] Tihanyi József pincér és Schlesinger Heléna fia. 11 éves korában agyhártyagyulladás következtében elvesztette hallását; siketsége miatt hangja eltorzult, szájról olvasott, s ha megszólalt, egyfajta torokhangon beszélt néhány szót. [7] Emiatt gimnáziumi tanulmányainak feladására kényszerült. Rajzolni kezdett, majd tanulmányait a mintarajziskolában és különböző magániskolákban folytatta. 1907-ben rövid tanulmányutat tett Párizsban, ahol elsősorban a fauvizmus hatott művészetére, valamint Olaszországban. Négy nyáron át (1907–1910) Nagybányán festett, de nem tagolódott be az iskolába, a szabad iskolán kívül festett, lényegében autodidakta volt.