A szóbeli érettségire való felkészülést segítendő az elkövetkező hetekben 30 tétel kifejtését tesszük közzé. Ennél – természetesen – jóval több érettségi tételcím kiadható a jelenlegi szabályozás szerint, de igyekeztük azokat kiválogatni, amelyek tapasztalataink szerint gyakrabban szerepelnek a középszintű tételsorokban. A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé a nagyon bő lére eresztett magyarázatokat, ehelyett egy vázat szeretnénk adni, ami alapján egy tartalmas feleletre fel tudsz készülni. A források beépítéséről ne feledkezz meg! Bevezető gondolatok Az európai egyesülés eszméjét 1946 szeptemberében Winston Churchill fogalmazta meg a Zürichi Egyetemen, amikor a francia-német kibékülésen és szövetségen alapuló Európai Egyesült Államok megteremtésére szólította fel az európai népeket és kormányokat. Az integráció létrehozását ún. Schuman-terv (1950), amely lerakta az európai integráció, a későbbi Európai Unió alapkövét. Az integrációt a gazdasági együttműködés felöl közelítette meg.
Az Európai Unió jogalkotó és végrehajtó hatáskörrel, valamint független bírói testülettel és központi bankkal rendelkezik. Ezeket egy sor intézmény és szerv támogatja és egészíti ki, a rájuk ruházott hatáskörök pedig az alapszerződésekből következnek. Az évek során az egymást követő szerződések révén az Unió hatáskörei jelentős változásokon mentek keresztül, csakúgy, mint azok a döntéshozatali eljárások, amelyeket a Parlament és a Tanács a legtöbb uniós politikával kapcsolatos jogalkotás során követ. Céljainak megvalósításához az Unió saját költségvetéssel is rendelkezik. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével a Parlament ugyanolyan súllyal vesz részt az uniós költségvetés egészének és a többéves pénzügyi keretnek az elfogadásában, mint a Tanács.
1972-ben csatlakozik az EK-hoz Nagy-Britannia, Írország, Dánia. 1981: Görögország is csatlakozik. 1986: Spanyolország és Portugália csatlakozik. 1991. Hollandiában Csúcstalálkozó: Maastricht- szerződések: Bővítés programja. Egységes valuta bevezetése: euró. Közös külpolitika és biztonságpolitika. Európai Közösségből Európai Unió lesz. Egységes vízumpolitika. Közös intézmények létrehozása: Európai Parlament, Európai Bizottság. Preferenciális vámövezet. 1995. Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozik. 1995. Schengeni egyezmények (Luxemburg): csúcstalálkozó: Megszűnnek a belső határok: lebontás. Külső határoknál szigorúbb ellenőrzés. Felerősödik a közös bűnüldözés az Európai Unión belül. 1996. Amszterdami szerződés, ami egy csúcstalálkozó is: Együttműködés a bűnüldözésben, szociálpolitikában és a környezetvédelemben. 1996. Euró bevezetése 12 országban, s fizetőeszközként is használható. 1996. Agenda 2000 napirendre kerül: Keleti bővítés és az Európai Unió szervezetének átalakítása. 2000.
Nizzai csúcstalálkozó: Európai Unió működésének szabályozása és a csatlakozók beillesztése. 2002. koppenhágai csúcsértekezlet: 2002. január 1. -től csak az euró a fizetőeszköz több államban. Kritériumok a csatlakozóknak (Lengyelország, Magyarország, Szlovákia): demokrácia tökéletes működése, gazdaságképes verseny elbírálására, Európai unió vívmányok átvétele. 2004. Csatlakozik 10 ország: Észtország, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Ciprus és Málta. (2007-re tervezték Bulgária és Románia felvételét. ) III. Európai Unió felépítése a/ Európai Közösségek Tanácsa Tagállamok kormányképviseleti szerve, nemzeti érdekeket képviseli, döntéshozatali szerv, jogalkotás elsődleges szerve, működése rugalmas (csak azok vesznek részt, akiket érdekel. ). Három döntési szint, ami egyenrangú: Szakminiszterek tanácsa Külügyminiszterek tanácsa. Állam- és kormányfők tanácsa: legfőbb döntéshozatali szerv. Európai Tanács: 1974 óta működik, évente kétszer ülésezik, legfőbb döntéshozó szerv: jogalkotás (környezetvédelem. )
KÉPZÉSI CÉLOK a bementi tudásszintek változatossága miatt a szakismereti alaptudás erősítése, tantárgyanként olyan aktuális és pragmatikus tudásanyag, amely az uniós állásinterjúk során az eredményes szereplést támogatja, a tantárgyak témakörében a magyar nemzeti érdek hatékony képviselet ének lehetőségei és eszközei, irányított felkészülés az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) nyílt versenyvizsgáira, az uniós karrierre történő motiváció, a tantárgyak témakörében az angol nyelvi terminológia munkanyelv szintű alkalmazása. Az órák felépítése innovatív megközelítésű. Az ismeretanyag átadása, a résztvevők képzése a gyakorlati tapasztalatok közvetlen átadásával történik. A résztevők aktív közreműködése és az oktatók gondolkodásra, csapatmunkára építő módszere a 21. századi követelményeknek minden szempontból maradéktalanul megfelel. A hazai és nemzetközi téren egyaránt elismert és ismert szakemberek tudásukat és gyakorlatias tapasztalataikat kerekasztal beszélgetések formájában adják át.