A Civil Kollégium Alapítvány és a Kovász Közösség együttműködésében létrejött környezetvédelmi workshopsorozat eszközöket ad a kezedbe ahhoz, hogy társakat gyűjtve magad köré, lelki alapon inspiráld a gyülekezeted környezeti és társadalmi felelősségvállalásra. A workshopok vezetői: Gonda Bence, Neulinger Ágnes, Ónodi-Szabó Vera, Tarcsay Tibor Fotó: Facebook Időpont: július 8., 17. 30–19. 30 és július 9., 09. Mi a különbség az élesztő és a kovász között? | Hello Tesco. 00–16. 00 Helyszín: Újpalotai Református Egyházközség (Budapest, Száraznád u. 2., 1156) A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Hírlevél feliratkozás Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat! Feliratkozom a hírlevélre Ezek is érdekelhetnek ›
Ezzel lerövidíthető a kenyérsütés, hiszen a kovászkészítési idő kiesik. Webshopunkban szárított kovászt vásárolhat. A kovász hatékonyságát tovább lehet növelni, ha főtt krumpli levét vagy szőlő héját (összetört szőlőszemeket - ezt a kovászfajtát nevezik biga-nak, ilyen kovásszal készítik a ciabattat) teszünk a kovászhoz. A technológia változásoknak következtében a kenyérkészítés időtartalma lerövidült, ez részben fogyasztói igény miatt is volt. (Ennek hatására a kenyér minősége sok esetben megváltozott. ) Gyakorlatilag a nyerskovász előállítási rész kimarad. A Kovász - Szabi a pék. Hiszen a kovász előállítása hosszú idő, több órás, néhány napos folyamat is lehet. Ebből kialakult kovászt tekintik a kovászmagnak, ebből az érett kovászból vesznek ki később és használják a kenyérsütéshez. Tehát ezalatt a hosszú időszak alatt kezd a liszt és víz elegye a levegőben lévő mikroorganizmusok hatására erjedni, szén-dioxidot termelni (buborékokat), mely lazítja a sikérvázat. Egy másik változás a dagasztásban keresendő, hiszen a lassú dagasztást felváltotta a gyors, félgyors dagasztás.
Erről a drapp színű, könnyen morzsolható, jellegzetes ízű és illatú élelmiszeripari termékről kevesen tudják, hogy bőséges vitaminforrás, illetve nagy mennyiségben megtalálható benne szerves vas, kálium, kalcium, foszfor, kén és magnézium is. Generációk nőttek fel úgy, hogy szüleik, nagyszüleik rendszeresen nyers élesztőt adtak nekik, hogy ellenállóbbak legyenek, és a hajuk, körmük, bőrük is szép legyen. Mi a kovász? Életed ad a kenyérnek!. Persze fontos a mértékletesség! A kizárólag élesztővel készült kenyér a nagy mennyiségben történő gyártásnak, ipari eljárásoknak kedvez, hiszen gyors és biztos termékmennyiséget garantál. Az úgynevezett "gyorskenyerek", amik akár 1, 5-2 óra alatt is elkészülnek, sokszor nemcsak túlzott élesztőmennyiségben, de adalékokban, állagjavítókban és tartósítószerekben is bővelkednek. Ezért bár az élesztő egészséges és hasznos élelmiszer, mindenképpen fontos, hogy körültekintően és tudatosan válasszunk a piacon elérhető kenyerek közül. A JÓkenyérnél hiszünk az egyszerűségben és a tradíciókban, így csak 100%-ban természetes alapanyagokból alkotjuk meg termékeinket.
Ennek következtében a mikrobiológiai, enzimatikus folyamatok szinte nem vagy alig indulnak meg. Miért lenne lényeges mégis, hogy a mikrobiológiai folyamatok rendesen, lassan lejátszódjanak? A kovászkészítés régebbi vizsgálatai azt tartották, hogy csak az élesztősejtek elszaporodása és a lisztes közeg határozza meg az erjedési folyamatokat. Pedig szükség van a természetes tejsavbaktériumokra is. Az enzimatikus folyamatok akkor indulnak be, amikor a liszt nedvességet kap, ennek hatására megindul a keményítőbontás, melynél a keletkező cukrok, a mikróbák táplálékául szolgálnak illetve az élesztősejtek energiaforrását is jelentik. Szükséges a szénhidrátbontó enzimek beindulása, azok közül is kiemelhető a β-amiláz működése. A sikérfehérjékre jellemzően (a többi fehérjére is igaz, csak lassabban), hogy igen gyorsan kötik meg a vizet. (ozmózissal és adszorpcióval) Az élesztősejteknek is fontos szerepük van a fehérjebontásban, mint a proteáz termelés, hiszen a sikérváz tágulékonysága a sikérfehérjék bomlásával fokozódik.
A kovász nem más, mint egy erjesztett tészta, mely liszt és víz elegyéből áll össze és szabad levegőn erjedésnek indul. Az erjedést mikroorganizmusok, élesztőgombák és tejsavtermelő baktériumok segítik. A kovásszal oltják be a kenyértésztát, mely ízletesebb, tartósabb és tömörebb lesz. Fotó: freedigitalphotos Tejsavbaktériumok szerepe Tejsavbaktérium kultúrát tartalmaz a kovász, mely a tejcukrot és az egyéb cukrokat tejsavvá alakítja, ezzel savas környezetet biztosít, melyben a káros baktériumok nem képesek szaporodni, segítve ezzel a hasznos tápanyagok felszívódását. (Ezzel a folyamattal savanyítják az ételeket is. ) A tejsavbaktériumok szorosan élnek együtt az élesztőkkel, melyeknek szaporodásához meleg és elegendő tápanyag (cukor) szükséges. A jellegzetes savanykás ízt az ecetsav okozza, melyet a tejsavbaktériumok termelnek. Az élesztők, tevékenységük során a kenyérbél, bélzet lazításához járulnak hozzá, ez a működésük során felszabadult CO₂ felszabadulásával van összefüggésben. Szárított kovász A szárított kovásznál vízzel újraélesztik a kultúrát (liszthez keverve).