Kövess minket Facebookon még több tartalomért! Néhány évvel ezelőtt nem voltak még velünk az okostelefonok, vagy ha igen, akkor elég esetlenek voltak. Mára már sokat fejlődtek, így majdnem mindenre jók. De akkor miért használunk mégis olyan eszközöket, amelyeket a mobilok is ki tudnák váltani? Például, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyi a pontos idő, akkor gyakran a karóránkra nézünk, pedig az okostelefon a kijelzőjén mutatja az időt. De mégis, az évtizedek alatt belénk ivódott szokásoknak nehéz búcsút mondani. Akkor mégis, mennyi a pontos idő? Mennyi idős egy a 7 éves Toy Fo-Tzu emberi években? | Dogell.com. Úgy tűnik, hogy egyre több ember karján jelenik meg a karóra, tehát az még biztos, hogy hosszú ideig az óra marad a legfontosabb időmérő eszköz. Amikor ez elromlik vagy csak kíváncsiak vagyunk valamire, akkor meg ott vannak azok az internetes oldalak, melyek megmutatják, hogy mennyi éppen az idő. A segítségükkel nem csak az órát, percet és másodpercet kérdezhetjük le, hanem a hét napjait, vagy a dátumot is. Ez pedig olyan előny, amivel a mobiltelefonok ismét csak nehezen versenyezhetnek.
Az ilyen rádiójelek vételére képes órákat gyakran nevezik atomórának, de nem szabad bedőlni a marketingnek: 20 dollárért biztos nincs atomóra a boltban, 20 dollárért ugyanakkor van olyan óra, amely hozzáigazítja magát az atomóra által számolt időhöz. Az már majdnem ugyanaz. Hogy a számítógépen mennyi az idő, alapvetően egy az alaplapba épített csip mondja meg - neve is van, RTC-nek, Real Time Clocknak hívják, ugyanolyan gombelemmel működik, mint a kvarcórák, és ugyanolyan elven is: a kristály rezgése alapján számolja az időt. • Téma megtekintése - Mennyi a pontos idő ?. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a számítógép órája ugyanúgy tud sietni és késni, mint a sima kvarcórák, ebből a szempontból tehát a gép által jelzett idő semmivel nem pontosabb, mint egy olcsó karórán. A netre csatlakozó számítógépek azonban ennél jóval többre képesek, hiszen a hálózaton viszonylag egyszerű szinkronizálni a gép saját idejét egy univerzális idővel. Viszonylag. Az elmúlt néhány évben az informatikusok több olyan protokollal álltak elő, amelyeknek egyetlen célja, hogy a neten vagy helyi hálózatokon át közvetítsék a lehető legpontosabb időt a számítógépeknek.
Egy 1, 3 W/m2K körüli U-érték vélhetően nem ijeszt meg senkit, de ha ezt az értéket megszorozzuk a valós hőmérséklet-különbséggel és homlokzati felülettel, akkor meglepő eredményre juthatunk! Egy átlagos panelépület 3000 m2-es homlokzati felülete, 30 fokos hőmérséklet-különbség esetén (kívül -10 °C, belül 20 °C), az egyszerűség kedvéért 1, 0 W/m2K U-értékkel számolva 1, 0 * 3000 * 30 = 90. 000 Watt teljesítménnyel "fűti az utcát"(! ). Mennyi a pontos idő teljes film. Ez megfelel 1500 db 60W-os izzólámpa egyidejű működtetésével! Általános szabály, hogy amennyiben a fal "U" értékét a felére csökken, vagyis nő a hőszigetelési tulajdonsága, akkor a falon mérhető hőveszteség, illetve a fűtési energia-veszteség is a felére csökken, hiszen definíció szerint a "U" érték és a szerkezeten keresztül távozó hőmennyiség közt egyenes arányosság áll fenn. Egy épület hőveszteségének mintegy 30-40%-a a falakon keresztül távozik. (a tetőn további 20-30%, az ablakokon átlagosan 12-25%, a padlón, a födémen 10-15% és a maradék pedig a kéményen át tiszta hőkibocsátás formájában. )
Lényegében oszcillátor a lelke az ingaórának is, abban az inga leng viszonylag lassan, másodpercenként általában egy kilengéssel (a lengés és a rezgés a fizikában ugyanaz, csak magyarul a lassú rezgést lengésnek nevezzük). Oszcillátor működik a hagyományos, felhúzós karórákban is: ezt billegőnek, néha balansznak vagy balanszkeréknek (balance wheel) hívják, és egy rugó mozgatja, nagyjából szintén állandó frekvenciával. Ha a rezgés üteme változik, mert például a tulaj kimegy a melegből a hidegre, és a szerkezet összehúzódik vagy kitágul, vagy egyéb csavar kerül a gépezetbe, az óra siet vagy késik – akinek van felhúzós karórája, megtanult a pontatlansággal együtt élni, és jó esetben hetente-havonta, rossz esetben naponta beállítja az órát a déli harangszóhoz, a rádió vagy a tévé pontosidő-jelzéséhez, esetleg a 180-as telefonszámon bemondott időhöz. Pontos idő - kiszamolo.com. Azt gondolhatnánk, hogy az elektronikus eszközök elterjedésével végleg megoldódott a siető-késő órák problémája, és mostantól minden óra egy időt mutat, legalább másodpercre pontosan.
De végezzenek közvetlen környezetükben egy gyors kísérletet, és kiderül: ahány óra, annyi idő. A kvarc sem tud mindent A felhúzós, mechanikus órák egyeduralmát a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben törték meg a digitális órák, amelyeket csupán a kijelzőjük miatt hívnak a köznyelvben digitálisnak: pontosabb elnevezés az elektronikus óra, amelynek kijelzője lehet analóg, azaz mutatós, illetve digitális, vagyis pálcikaemberes (elektromossággal működő, de analóg kijelzős óra sok van, fordítva jóval ritkább a dolog). Természetesen az elektronikus óráknak is szükségük van egy állandó frekvenciájú rezgésre, amelynek alapján mutathatják az időt. Mennyi a pontos idő 4. A kissé régimódi, konnektorba dugható ébresztőórák egész egyszerűen az elektromos hálózatban keringő váltóáram 50, illetve Amerikában 60 hertzes frekvenciájából számolják ki az idő múlását. Ez azonban csak elméleti állandóság: a hálózatban a frekvencia, amellyel az áram eljut a fogyasztóhoz, kis mértékben ugyan, de változik, így ezek az órák korántsem tévedhetetlenek.
Rendes, hagyományos karórát egyre kevesebben hordanak, és lassan eltűnnek a hűtőszekrény fölé aggatott konyhai órák, az éjjeliszekrényről az ébresztőórák, a tévé tetejéről az állóórák, a sarokból az ingaórák, a falról a kakukkosok. Semmi baj, a háztartásban így is marad elég: van óra a dvd-lejátszóban, a tévében, a set-top boxban, a rádióban, az autóban, az autórádióban, a mikrohullámú sütőben, a tűzhelyben, a mosógépben, a hűtőszekrényben, az összes mobiltelefonon és persze az összes számítógépen. Egy átlagos középosztálybeli lakásban biztosan van vagy nyolc-tíz óra. Mennyi a pontos idő 3. Csak sajnos mindegyiken más az idő. Itt élünk a digitális korban, digitális eszközök között, amelyek némelyike másodpercenként sokmilliárd lebegőpontos művelet elvégzésére képes, és mégsem tudjuk pontosan megmondani, hány másodperc van hátra délig. Miért? Csavar a gépezetben A modern időmérő szerkezetek – a modernben már az ingaóra is benne van – lelke az oszcillátor, vagyis egy olyan tárgy, ami állandó frekvenciával, periodikusan rezeg.
Mint láttuk, sok lehetőségünk van arra, hogy megtudjuk, éppen mennyi is a pontos idő. Bár a hétköznapi órák kissé pontatlanabbak, mint az atomórák, a néhány másodpercnyi eltérés nem okoz nagy gondot, általában észre sem vesszük. Számunkra mindig annyi a pontos idő, amennyit az óránk, vagy legtöbb esetben a telefonunk mutat.