Az atomenergia békés felhasználása bygyógynövény altatók Szonja Tóth · Company Org Chartbérgyilkosék Az atomenergia békés felhasználása Készítette: Tóth Szonja 9/B 2015. 11. 15 Megújuló energiaforrások helyett Atomenergia jövője Atomenergia az erőművekben Pl: víz, szél, nap, bioenergia. viszont az atomenergia ennél elterjedtem, és kevésbé költséges.
Az atomenergia békés célú felhasználásaira gondolva először az jut eszembe, hogy a technológiai fejlődés és a mérnöki tudás mennyire határtalan. Az újabb és újabb tudományos kutatások, fejlesztések lehetőséget biztosítanak e technológia egyre szélesebb körű felhasználására. Az atomenergia alkalmazásának legismertebb és egyik legjelentősebb területe a villamosenergia-termelés. Ugyanakkor, az energetikai felhasználás mellett, a radioaktív izotópok és ionizáló sugárzások felhasználása kiterjed például az egészségügyi ellátás, a mezőgazdaság, az ipar és az űrkutatás területére is. A teljesség igénye nélkül néhány fontos és érdekes felhasználási terület. Nukleáris akkumulátor Forrás: Hárfás Zsolt A Roszatom orosz állami energetikai konszernhez tartozó intézet innovációja a világ legkisebb, szinte tenyérben elférő nukleáris akkumulátora, amely működési elvét tekintve tulajdonképpen egy mini nukleáris reaktor. Atomenergia Békés Felhasználása. A Ni-63-as izotópot használó törpereaktor teljesítménye 1 µW, azaz 10−6 watt. Több mint 50 éven át tud szünet nélkül működni, emiatt kiválóan használható az űrkutatásban vagy akár a gyógyászatban, például a szívritmus-szabályozók fejlesztésében is.
A békés célú atomenergia hasznosítását a legtöbben csupán 1953. december 8-tól eredeztetik, ekkor hangzott ugyanis el Eisenhower amerikai elnök "Atomok a békéért" című beszéde, amelyben javasolja a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség megalapítását, melynek fő feladata megadni a nukleáris energia békés célú felhasználásának lehetőségét az emberiség számára (villamosenergia-termelés, orvostudomány, mezőgazdaság). Az első szabályozott láncreakcióra 1942-ben került sor Chicagóban, egy kísérleti reaktorban. Az atomenergia békés felhasználása by Szonja Tóth. Ezen eredmény elérésében kiemelt szerepe volt Szilárd Leónak. Az első reaktor, amivel villamos energiát termeltek, az EBR-I (Experimental Breeder Reactor, magyarul Kísérleti Tenyésztő Reaktor) volt, ami az Idaho-beli Arco-ban, a National Reactor Testing Station egy épületének világítását táplálta és 1951. december 20-án kezdte meg működését. Az EBR-I reaktort 1964-ben helyezték üzemen kívül. 1954. június 27-én, a szovjetunióbeli Obnyinszkban kezdte meg működését az első olyan kutatási célú atomerőmű, amely a villamosenergia-rendszerrel párhuzamosan kapcsoltan üzemelt.
Az atomenergia gyakorlatilag az atommag ok ún. kötési energiáját jelenti. Az atommag átalakulások során az atommag energiájának egy része felszabadul és hasznosítható. Kétféle módon szabadítható föl energia: a maghasadás (fisszió) során nehéz atommagok hasadnak két könnyebbre, míg a magfúzió során könnyű magok (pl. hidrogén-izotópok) egyesülnek nehezebb, stabilabb magokká. A maghasadás vagy magfúzió folyamataiként keletkező hőenergiát - a hagyományos, pl. Atomenergia Békés Felhasználása – Vacationplac. széntüzelésű erőművekhez hasonló módon - áramtermelésre hasznosítják. A tüzelőanyag leginkább urán. Több reaktortípus létezik. Elsősorban gáz és vízhűtéses reaktorok terjedtek el. Vannak olyan reaktorok, amelyekben a hűtést víz tölti be, ezeket könnyűvizes reaktoroknak hívják. A nyomottvizes reaktorban a hűtőközeg folyadék, nem változik a sűrűsége. A reaktortartály aktív zónájában áramlik a hűtővíz. A tartály kovácsolt szénacélból készül, belseje rozsdamentes acél és a tetejét reaktorfedél zárja. Az első működő atomreaktor a grafit-moderátoros Fermi-féle reaktor volt.
Erősségünk, amire alapozhatunk Korunk sürgető kérdése, hogy milyen energiaforrások használata felé kell fordulnia az emberiségnek annak érdekében, hogy minél környezetkímélőbb módon, minél gazdaságosabban tudjon gondoskodni - az energiahatékonyság terjedése ellenére is - növekvő áramigény kielégítéséről. A 2015-ös párizsi klímaegyezmény értelmében a kormányok megállapodtak abban, hogy az iparosodást megelőző szinthez képest jóval 2 °C alatt kell tartani a globális éves átlaghőmérséklet emelkedését. Ez jelentős erőfeszítéseket igényel a villamosenergia-termelés szén-dioxid-mentesítése terén is, kiemelt szerephez juttatva az alacsony vagy zéró szén-dioxid-kibocsátású technológiákat, különösen az atomenergiát és a megújuló energiaforrásokat. Minden ország maga választja meg energiakosarát, vagyis azt, milyen módon állítja elő a szükséges áramot. Ez szükségszerű, hiszen mindenhol mások az adottságok. Nézzünk pár példát! Norvégia villamosenergia-rendszerében a felhasznált villanyáram közel 100 százalékát szén-dioxid-kibocsátásmentesen üzemelő vízerőművekben állítják elő.