A Batthyány-örökmécsesnél délután 4 óráig katonai díszőrség mellett bárki gyertyát gyújthat az aradi vértanúk emlékére. (MTI)
(Hermann, i. m. 17. old. ) ↑ a b Závodszky, i. m. 70. old. Források [ szerkesztés] szerk. : Hermann Róbert: Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc története. Magyar forradalom 1848 bonheur s new. Videopont Kiadó (1996). ISBN 963 8218 207 Závodszky, Géza. Történelem III.. Nemzeti Tankönyvkiadó. ISBN 963 19 2311 8 Herber Attila, Martos Ida, Moss László, Tisza László. Történelem 5.. Reáltanoda Alapítvány (2007) m v sz 1848-as forradalmak Európában Szicília · Franciaország · Német államok · Bécs (1) · Bécs (2) · Bécs (3) · Magyarország · Lengyelország · Írország · Itália · Havasalföld · Moldva
Az 1848-iki márcziusi mozgalmak Pesten. – Egykorú rajtok után. Landerer Lajos nyomdatulajdonoshoz Petőfi, Vasváry és Jókai ment be, követség gyanánt. A nyomdász nem mert ellenkezni, hiszen látta, hogy mekkora tömeg van kint az utcán, bár azt is tudta, hogy a cenzúrát sem kerülheti meg. Ezért aztán azt javasolta, hogy az urak " méltóztassanak lefoglalni egy sajtót ", őt pedig csak úgy a rend kedvéért, zárják be az irodájába. Petőfi erre rátette a kezét az egyik sajtóra és felkiáltott: " ezen gépet lefoglalom a nép nevében! E pillanattól fogva a korlátok, melyek a nemzet és e sajtó közé emeltek, többé nem léteznek! " A szabad sajtó magyarhonban 1848. március 15-én, délelőtt féltizenegykor született. Az 1848-as forradalom még inkább összekovácsolta a nemzetet. Délben a tömeg azzal ment haza ebédelni, hogy a forradalmat három óra múlva a Nemzeti Múzeum előtti gyűléssel folytatják. Hiába, enni még a forradalmároknak is kell! De még mielőtt szétoszlott volna a tömeg, Jókai, Vasváry, Egressy és Irányi is beszédet mondott, Petőfi pedig akkora már negyedszerre is elszavalta a Nemzeti dalt.
2016. október 11. kedd, 08:40 Vannak események a magyar történelemben, amelyek egységgé forrasztották a nemzetet, ilyen volt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc is, amely még inkább összekovácsolta nemzetünket - hangsúlyozta Simicskó István, az aradi vértanúk emléknapján Budapesten. Simicskó István a Fiumei úti temetőben, a Batthyány-mauzóleumnál tartott megemlékezésen azt mondta: Arad egyik tanulsága, hogy nincs az a hadsereg, megtorlás, idegen hatalom, amely útját állná "nemzeti törekvéseinknek". Magyar forradalom 1848 szex. A miniszter hozzátette, a történelem során megtanultuk, hogy az életnek igazi értéket csak az a szolgálat ad, amellyel "hazánk ügye felé fordulunk". A szabadságharcban való részvétel nemzeti ügy volt - hangsúlyozta. Felidézte: a szabadságharc idején mindössze néhány hónap alatt kellett megszervezni a haderőt. A honvédelmi miniszter szerint viszont a magyar honvédek helytállása "minden józan számítást" felülírt, mert a Magyar Honvédségnek már akkor is volt egy titkos fegyvere: a hazaszeretet.
Magyarországon 1848-ban kétféle nacionalizmus csapott össze egymással: a magyar rendi-nemesi és a nemzetiségek kispolgári-értelmiségi nacionalizmusa. A magyarországi rendiség átmeneti győzelmekkel és vereségekkel vészelte át a 16-17. századot, hogy a 18-19. század fordulója után mintegy törésmentesen a magyar nacionalizmus kettős ága alakuljon ki belőle: egy államnemzeti és egy kultúrnemzeti tudat. Az ország sajátos helyzetéből következett, hogy a magyar nyelv és kultúra a Habsburgokkal szemben, a történeti magyar állam keret pedig a nemzetiségekkel szemben látszott perdöntő bizonyítéknak a "nemzet" kereteinek megvonásához. Mit kíván a magyar nemzet? – 1848. március 15., a dicsőséges forradalom | hirado.hu. A kor politikai gondolkodója számára az egyik legfontosabb kérdés az volt, hogy milyen messze lehet elmenni az autonómiai engedményekkel? Hol kezdődik meg a nemzetiségek politikai leválása? Milyen erő tarthatja egybe az önállósodásra törekvő országrészeket, ha megszűnik a közös nyelv, a magyar; ha elhalványodnak, sőt kitörlődnek az emlékezetből a közös történelmi hagyományok, példaképek?