4 Az egyházközség 1797 óta ünnepelte hivatalosan a Szent Anna napi búcsút a kápolnánál. Sebők Ferenc abasári plebános 1797. június 1-jén kelt levelében a búcsúnap hivatalossá tételének engedélyézését kérte VI. Pius pápától Eszterházy Károly püspök közvetítésével. Indítványát arra alapozta, hogy az abasári hívek egészen egyedülálló módon már 500 éve rendszeresen kijárnak július 26-án bűnbánati napot tartani a Sár-hegyre. Példaértékű buzgóságukkal kiérdemelték tehát, hogy az Egyház hivatalosan is helyrerakja a Szent Anna ünnep tiszteletét. Az abasári plebános emellett azt is kérte, hogy amíg Rómából az engedély megérkezik, a püspök árassza rájuk főpásztori áldását, hogy a hívek eddigi 40 napos búcsújának kegyelmi érvénye ne menjen veszendőbe. 5 VI. Pius pápa július 11-én kelt rendeletében megadta Abasár hitbuzgó katolikusainak a búcsújárás és a bűnbocsánati nap lehetőségét a kért időpontra, július 26-ra. Érvelése szerint, mivel a hívek minden egyes évben az adott napon az első Vesperástól a nap lenyugtáig lelküket odaajánlva a szent célra, ellátogatnak a Szent Anna Kápolnához, azzal a keresztény hitelvek megerősítését szolgálják az eretnekség kigyomlálásával, az Úristenhez felszálló imáik pedig emelik az Anyaszentegyház erejét és megerősítik azt, megérdemlik búcsúnapjuk hivatalossá tételét, melyen bűneik teljes bocsánatot nyernek.
Anna-réti kápolna Vallás Épített elemek Az Anna-rét Budapest egyik legkedveltebb kirándulóhelye a Normafától mindössze néhány perc sétára. A közel 2 hektáros réten játszótér, 6 tűzrakóhely és egy kis erdei kápolna (Szent Anna-kápolna) található. A mellette lévő Szaniszló-réttel a teljes mérete közel 3, 5 hektár. 1825 és 1830 között az Anna-rét szélén kis erdei kápolna épült, Szent Anna tiszteletére. Ezt követően a kápolna rendkívül népszerű zarándokhellyé vált. Anna-napokon zarándoklatokat vezettek a kápolnához Budakesziről és az angol kisasszonyok Zugligeti zárdájától. A Szent Anna-kápolna túlélte a második világháborút, 1952-53 körül kommunista munkásszervezetek nagygyűlésének eredményeképp a kápolnát lerombolták. A kápolna emlékét csupán a mellett elterülő rét neve őrizte meg. Jó néhány esztendeig egy Szent Anna-kép dacolt még az időjárás viszontagságaival, egy vadgesztenyefára akasztva. Az újjáépítésre a rendszerváltás után 1992-ben került sor a Budapest-Zugliget egyesület megalakulásának 100. évfordulójára a Salamin család segítségével, széleskörű társadalmi összefogás mellett.
Megjegyezte: havonta egy alkalommal jelenleg is tartanak misét a Normafánál. A bíboros felidézte: a Szent Anna-réten vagy annak közvetlen közelében már az 1700-as években létezett egy kis erdei kápolna, amely idővel romlásnak indult. Eredetileg a "népi vallásosság igénye volt", hogy új kápolnát építsenek, a XX. századra pedig már "eleven téma" volt a kápolnaépítés. A fatimai jelenések nyomán, a "II. világháború előtti szorongással és félelemmel teli légkörben" merült fel a gondolat, hogy a kápolna legyen a magyar nemzet engesztelő imádságának helyszíne: "engesztelésül saját bűneinkért és könyörgésül azért, hogy Isten irgalmazzon a világnak és adjon békességet" – fogalmazott Erdő Péter. Maga Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek a háború után szintén több körlevélben beszélt az engesztelés fontosságáról, de azt nem kötötte össze konkrétan a kápolnaépítéssel. Mindenestre készültek tervek, és fennmaradt egy másolat, amelyen látható a bíboros aláírása. A kápolnaépítés azonban az 1940-es években már nem valósulhatott meg.
A Wenckheimek számos templomot, kórházat, iskolát építettek birtokaikon. "A dédnagymamám csak jót tett, én nagyon-nagyon szeretem, nagyon becsülöm, és ha csak egy kicsit úgy tudnék olyan lenni mint ő, akkor már örülnék" - mondta Jaenne-Marie Wenckheim Dickens. A családi kripta most egyházi tulajdon. A Szeged-Csanádi Egyházmegyénél kérdésünkre elmondták: belátható időn belül kijavítják a tetőt. A kripta azonban műemlékvédelem alatt áll, így teljes renoválása a szigorú előírások miatt rendkívül költséges és időigényes. A kriptát a már idős gróf Wenckheim József Antal építtette szeretett felesége, a Wenckheim Krisztina grófnőt világrahozó és a szülés miatt legyengült és sajnos ennek következtében mindössze 24!! évesen eltávozott Scherz Krisztina részére. A Szent Anna kápolna lábánál található kripta 1850 körül épült Ybl Miklós tervei alapján szintén klasszicista stílusban. Téglány alaprajzú, alápincézett épület, az oldal homlokzatokon kápolnaszerű oldalszárnyakkal. A főhomlokzat dór oszlopos előterét a család címerével díszített timpanon koronázza.
A falakon több helyen láthatók török kori ornamentális falfestmények maradványai. Harangok [ szerkesztés] A kápolna huszártornyában két harang található. Kalazanczi Szt. József-harang: 1818 -ban öntötte Eberhard Henrik Pesten. Felirata: " Fudit Henricus Eberhard Pestini AD 1818 ". Súlya ismeretlen. Kalazanci Szent Józsefről, a piarista rend alapítójáról nevezték el. Pestiscsengő: mestere, öntésének időpontja és súlya ismeretlen, de legalább annyi idős, mint a Szent József-harang. Közeli látnivalók [ szerkesztés] A kápolna előtt Kálmáncsai Domonkos humanista székesfehérvári prépost szobra áll, az Országalma mestere, Ohmann Béla készítette. A Nagyboldogasszony-bazilika egykori prépostját ábrázoló alak a székesegyházra tekint fel, baljában a kápolna alapítólevelét tartja, jobbját a kápolna makettjén nyugtatja. A Szent István-székesegyház, a Székesfehérvári egyházmegye főtemploma szintén a II. János Pál pápa téren, a kápolna mellett áll.