Régen advent kezdetét éjféli harangzúgás jelezte, szigorú böjti időszak volt, és az emberek hajnali misére (roráte) jártak. Advent jelképe az a koszorú, amelyet rendszerint fenyőgallyakból fonnak, a ráhelyezett négy gyertya közül minden vasárnap eggyel többet gyújtanak meg. A gyertyák a Jézus születésével szétáradó világosságot, egyben a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt jelképezik. Advent első vasárnapja – 2020 - Christmas FM. A szokás a XIX. században jött divatba, de gyökerei még a pogány korba nyúlnak vissza. Az első, kocsikerék nagyságú adventi koszorún még 24 gyertya állt, és minden hétköznap egy fehéret, minden vasárnap egy pirosat gyújtottak meg. Az adventi koszorúkat a templomokban áldják meg advent első vasárnapján vagy az előző szombat esti szentmisén. Advent idején kerülték a zajos mulatságokat, táncokat, lakodalmat sem tartottak. Adventhez több népi hagyomány kapcsolódik Az eladósorban lévő lány a hajnali misére történő első harangozáskor a harang köteléből három szálat kitépett, amelyet aztán a hajában hordott, hogy farsangkor sok kísérője legyen.
(Az első nyomtatott adventi naptár 1908-ban készült Münchenben. ) A vallási tartalom napjainkban mindinkább elhalványul, az ipar és a kereskedelem egyszerűen decemberi naptárt csinált belőle, amelynek minden egyes napját, lapját csokoládé vagy marcipán édesíti meg. (mti)
A négy gyertya a világosságot jelképezi, amely Jézus születése révén szétárad a Földön, egyben a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt szimbolizálja. Adventhez több népi hagyomány kapcsolódik. Az eladósorban lévő lány a hajnali misére való első harangozáskor a harang köteléből három darabot tépett, amelyet aztán a hajában hordott, hogy farsangkor sok kísérője legyen. Advent első vasárnapja. Erdélyben a hajnali mise idején zárva tartották az ajtót és ablakokat, hogy az ilyenkor állati alakot öltő boszorkányok ne ronthassanak a házakba, ólakba. Az Alföldön a lányok a hajnali misére harangozáskor mézet vagy cukrot ettek, hogy édes legyen nyelvük, így férjet "édesgessenek" maguknak. Borbála napján, december 4-én Borbála-ágat vágtak, majd az ágat vízbe állították, és ha kizöldült, a következő évben megkérték a lány kezét. December 13-án, Luca napján (a naptárreform előtt az év legrövidebb napján) a lányok 13 papírdarabra fiúneveket írtak, és minden nap tűzbe dobtak egyet: karácsonykor a megmaradt papír megmondta, ki lesz férjük.
A Szent András ünnepéhez (november 30. ) legközelebb eső vasárnaptól Jézus Krisztus születésének napjáig, december 25-ig tartó advent a keresztény kultúrkörben a karácsonyi előkészület ideje. A Dobó téren ez első adventi gyertyát november 28-án, vasárnap 16 órakor gyújtják meg. Ma kezdődik az advent. A szó a latin adventus Domini, az Úr eljövetele kifejezésből származik, mégpedig az eljövetel kettős értelmében: Jézus Krisztus megszületése Betlehemben és második eljövetele az idők végeztével. A négy vasárnap további jelentéssel is bővült: az Úr négy eljövetelét szimbolizálja először a megtestesülésben, másodszor a kegyelemben, harmadszor a halálunkban, negyedszer az ítéletkor, amelyre készülnünk kell. A liturgiában az advent színe a lila, kivéve advent harmadik vasárnapját (gaudete vasárnap), amikor szabad rózsaszínt használni. Kezdetben csak egy adventi vasárnapot ünnepeltek, a VII. században Nagy Szent Gergely pápa állapította meg négyben a számukat, és 1570-ben V. Piusz pápa tette kötelezővé az adventi időszakot a katolikus egyházban.
Adventi szokások Mint minden fontos egyházi ünnep esetén Adventhez is kapcsolódnak különböző szokások, A legismertebb adventi szokás az az adventi koszorú. A keresztény szimbolika szerint a gyertyáknak az jelentése: hit, remény, öröm, szeretet. Az első adventi koszorút 1839-ben, a németországi Hamburgban készítette Johann H. Wichern evangélikus (lutheránus) lelkipásztor. A szokás hamar elterjedt Európában és az egész világon. Kezdetben főleg csak templomokban, manapság majdnem minden háztartásban előfordul az adventi időszakban (ezt a Facebookon posztolt képek is bizonyítják). Az adventi naptár is német földről származik. Advent első vasárnapja 2021-ben. Az elsőt 1900 körül készítette egy türelmetlen gyerek (Gerhard) édesanyja, aki az adventi időszakban minden napra tartogatott egy-egy meglepetés csokoládét fia számára. Amikor megnőtt, Gerhard vállalkozásba kezdett és olyan adventi naptárt készített, amelyben minden ablakocska mögött egy-egy édesség volt. Az adventi időszak népszokásai " Borbála napján, december 4-én Borbála-ágat vágtak, majd az ágat vízbe állították, s ha kizöldült, a követő évben megkérték a lány kezét.