Az alkotáson képességeinek széles skálája megmutatkozik, amint a tájba illeszkednek a lovak és az emberek. Munkásságának egyik fő vonulata az aktfestészet – ezen a képén is láthatjuk, hogy e műfajban is jeleskedett. Az ábrázolt alakok arcvonásait Czene gyakran saját magáról és feleségéről mintázta. A modellpénz hiányával magyarázható, hogy a korai korszakában készült szinte valamennyi női aktjához hasonlóan Hikádi Erzsébet állt modellt a Hunor és Magor című képén szereplő nőalakokhoz is. A történet arról szól, legalábbis Kézai Simon krónikája szerint, hogy "valamikor nagyon régen Ázsia nyugati részén egy óriási termetű király uralkodott, akit Nimródnak neveztek. Két fia volt: Hunor és Magor. A két deli ifjú egy vadászat alkalmával pompás hímszarvast vett üldözőbe, mely őket messze-messze, a Meotis ingoványai közé csalta. A szarvas itt végképp eltűnt előlük. De egy szép erdő alján megigéző látvány tárult az ifjak szemébe. Színes sátrak között gyönyörű bolgár asszonyok és leányok kürtösök zenéjére táncot lejtettek.
évezred fordulóján"? Nem tudjuk meg, csak azt (szintén csupa kurzívval), hogy "Szerénytelenségem [Czakó Gábor] Nyelvédesanyánk, Szabir titok és más könyveiben tett közzé számtalan adatot – szöveget és képet – ősműveltségünk e szakaszáról. " Nagyszerű dolog, hogy "Kasler Miklós professzor a 2012 és 2017 között lezajlott genetikai kutatása III. Béla esetében a kelet-eurázsiai sziung-nu hunokkal talált kapcsolódást, a finnugorokkal nem" és hogy erről "a genetikai tudományok egyik legnevesebb fórumán, az Archaeological and Anthropological Sciences című folyóiratban számolt be", de hogy jön ez Hunor és Magor történetéhez? Stb. Ugyanakkor olyan forrásokból, amelyek tényleg foglalkoznak a történettel magával is, és a lehetséges történelmi háttérrel is, semmit sem látunk viszont. Az ógörög Pella városában talált, szarvasvadászatot ábrázoló csempe kb. Kr. e. 300-ban készült. A jobboldali alak valószínűleg Nagy Sándor, baloldalt hűséges társa Hephaestion látható. Van egy olyan érzésem, hogy a szarvasvadászat motívuma már nagyon régen megvolt más népeknél is.
Közöttük volt Dula fejedelem két tündérszép leánya is. A sok virágszál közül annyira kivált ez a két fejedelmi teremtés, hogy Hunor és Magor gyorsan határozva a nők közé vágtattak, s Dulának két leányát elragadták, majd hazaérve feleségül vették. Hunor leszármazottjai lettek a hunok, Magor leszármazottjai pedig a magyarok". A római iskola hatására készült Czenének az a két nagyszerű festménye is, amelyek a Kieselbach Galéria kiállításán a Hunor és Magor mellett láthatók: az egyik a Királyok imádása, a másik a Krisztus és a gyermekek, 1934-ből. Finoman, szépen megfestett arcok, rendkívül színes ruhák, a háttérben a pedig a mesés táj, amely magával ragadja a nézőt. Czene Béla sokoldalú művész volt: nemcsak szép tájakat, mitologikus és bibliai kompozíciókat festett, hanem portrékat, önarcképeket, s utazásai nyomán a magyar falu világát is megörökítette. Az 1940-es évek elején számos tanulmányutat tett, hogy megismerkedjen a magyar parasztság életével. Témaötleteket gyűjtött, vázlatokat készített, amelyeket aztán budapesti otthonában dolgozott fel reprezentatív táblaképek formájában.
Ez a szócikk témája miatt a Középkorműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen Levettem az azonnali sablont, ez szerintem nem felel meg az azonnali törlés kritériumainak. -- nyenyec ☎ 2007. július 13., 17:10 (CEST) [ válasz] Át kéne nevezni a cikket. Ma már evidencia, hogy a krónikákban g-vel írt hang gy olvasatú is lehet, ahogyan Anonymusnál a mogerii népnév is mogyeri. Teljesen világos, hogy Hunor és Magyor a helyes olvasat, csak amikor a krónikai hagyományok először terítékre kerültek a 17-18. században, már nem tudták, hogy gy-t kéne olvasni. – LA pankuš 2019. október 20., 12:32 (CEST) [ válasz] A "Történeti körülmények" fejezet a harmadik bekezdéstől kezdve nem a tárgyhoz tartozó, meglehetősen összefüggéstelen (ám tendenciózus) bekezdések sora. A harmadik bekezdés talán a tárgyszerűség hiányát pótlandó van vastag- és dőltbetűvel kiemelve.
Médiánk pro- és kontra elven működik, a megfogalmazott cikkek, azok tartalma szerint napvilágot láthatnak mindennemű vélemények. Kérjük tartózkodj az olyan értékelések elhelyezésétől, melyek: - sértő, vagy oda nem illő tartalmat; - személyeskedő, és/vagy rágalmazó tartalmat jelenítenek meg! A hozzászólókkal szemben támasztott alapvető követelmény - a tiltott tartalmú kommentektől való tartózkodáson kívül - a kulturált viselkedés, valamint mások emberi méltóságának és személyiségi jogainak maximális tiszteletben tartása. Magyarul: Ha csúnyán beszélsz, rágalmazol, sértegetsz bárkit vagy médiákat, közösségi médiákat, a Google és/vagy a Facebook, Twitter letilt x időre, de olyat is hallottunk már, hogy kitilt örökre. Ezektől óvakodj, viszont ha van véleményed, és az más, mint a többi olvasói vélemény, nyugodtan mondd el, írd le, mi örülünk minden véleménynek. Ettől (is) sajtó a sajtó. Nekünk fontos a Te véleményed, mert fontos vagy nekünk Te magad is! Köszönjük, további jó olvasást, informálódást és kellemes időtöltést kívánunk: Online Média szerkesztősége
A Mithrász mítosz nem tűnt el, mint vallás, hanem lemásolták és ma úgy hívják, hogy kereszténység. Az egyik legnagyobb mithrászista ünnep december 25-e volt, a téli napforduló, a Fény újjászületésének napja (die natalis Solis invicti Mithra). Fanatikus működésükben a zsidók ellopták a kereszténységbe ezt az ünnepet, karácsonnyá változtatva. Hol volt az eredeti őshaza?! Itt a Kárpát-medencében! A hüllők (Annunakik) okozta Atlantisz elsüllyesztése és azt követő jégkorszak előtt, úgy hívtuk a hazánkat, hogy Hunnia, amely ma is Hungaria. Más néven Kárpát-haza, amely Atlantiszon kívül a legtöbb hun-népcsoport otthona volt. Ezek voltak a szavárdok (akik a magyarság törzsét alkották), széki-hunok (székelyek), szkíták, úzok (palúzok, mai palócok), az avarok, a kabarok, a jazigok (jászok), és a kunok. A sátáni földönkívüli erők Atlantisz elpusztítása miatt a hun-népek a Atlantiszról, Hunniából, Eurázsiából /a finnek, észtek, lettek, litvánok, törökök/, Ázsiából /mongolok, újgúrok, manzsúk, mansik, …/a Déli-féltekén levő trópusi földrészekre menekültek a túlélés érdekében.