Hírek, Színház Benkő Péter 75 éves Ma ünnepli 75. születésnapját Benkő Péter, kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, a Turay Ida Színház örökös tagja. Benkő Péter 2022. június 1. Hírek, Mozgókép Három napon keresztül élvezhetjük Jankovics Marcell alkotásait Június 10. és 12. között rendezik meg az Újrajátszás - Jankovics Marcell világa című rajz- és animációs játékfilmfesztivált, amelyre három 2022. május 31. Hírek Hámori Ildikó 75 éves Ma ünnepli 75. születésnapját Hámori Ildikó, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. 2022. január 26. Hírek Rövid ízelítőt kapott a Csongor és Tünde rajzfilm A Bánk bán, Az ember tragédiája és az Örkény István nevével fémjelzett Tóték mellett talán a leghíresebb magyar dráma a 2022. január 17. Hírek Kulisszajárásra hív a Vörösmarty Színház 1984 óta szeptember 21-én ünnepeljük a magyar dráma napját annak tiszteletére, hogy 1883-ban ebben a hónapban és ezen a napon 2021. szeptember 20.
Novák János rendező megnehezítette a saját dolgát, amikor a kamaszok híres-hírhedt kötelező olvasmányát dolgozta fel. Az ember tragédiája hosszú, komplex dráma. Azon darabok egyike, amelyet nem igazán lehet, és nem igazán érdemes alternatív forgatókönyv alapján színre vinni. Ebben a drámában minden jelenetnek egyforma súlya van, kihagyni belőle bármit is hiba, sőt bűn. Hiszen akkor értelmét veszti az egész történet… Való igaz, hogy a színek külön-külön is értelmezhető, komplett sztorik, mégis egy kronológia elemei, amibe úgy illeszkednek, mint a kirakós darabjai. Pörgős műsor, semmi unalom Az előadás bemutatóját október 16-án tartották a Kolibri Színházban. Furcsa utasítást kaptak a nézők, miután beléptek a színház kapuján, és felmutatták a belépőjegyüket. Még ne menjenek a nézőtérre, maradjanak az előtérben, mert itt kezdődik az első jelenet! – kérte a jegykezelő hölgy. A közönség lassacskán megtöltötte az előteret, az előadás kezdetét jelző csengő pillanatában pedig már egy tűt nem lehetett leejteni a teremben.
Pál Tamás karmester úgy emlékszik a filmben, a hatvanas-hetvenes években az egymás közti beszélgetésekben sem igen került szóba a fesztivál első korszaka, a színházpolitika, a műsorválasztás az akkori idők szellemében, az akkori elvárásoknak megfelelően történt. Szinetár Miklós rendező az 1959-es János vitéz próbáira emlékezve elmesélte, amikor Kukorica Jancsi szerepében Sárdy János kiabálva énekelte "Én a pásztorok királya legeltetem nyájam…", odament hozzá a rettenetesen balosnak, bolsevistának mondott tanácselnök-helyettes, és megkérte, szóljon a művész úrnak, hogy itt nem lehet kurjongatni, mert templom előtt vagyunk. Pál Tamás elmesélte, hogy a fesztivál "Szeged, híres város…" kezdetű szignálját – amit különben Vaszy Viktor komponált – ifjú korrepetitorként úgy kellett elvezényelnie a szimfonikusok színpadra lépő nyolc fúvósával, hogy akkor dirigált életében először közönség előtt. Ez azóta is mindig eszébe jut, ha a szabadtérin dolgozik. A fesztivál valódi népszínház volt, akkoriban sok néző azzal sem volt pontosan tisztában, hogy milyen előadásra vesz jegyet, de jó bulinak tartották a szabadtérit, szerették a nézőtér mellett kapható sült kolbászt.
Ez a hely mára nemcsak a fesztivál, hanem a város számára is ikonikus helyszín lett – mondta a kiállítás megnyitásakor Barnák László, a Szegedi Nemzeti Színház és a vele nemrégiben újra összevont fesztivál főigazgatója, aki emlékeztetett: a második világháborúval hosszú szünet kezdődött, 1939-től húsz éven át nem rendeztek előadásokat a Dóm téren. A legendás karmester és zeneigazgató, Vaszy Viktor kezdeményezésére 1959-ben újra felcsendültek a fanfárok, és a szabadtéri produkciók azóta is minden évben a szegedi fesztiválnyár fő attrakcióját jelentik. A Dóm tér hatalmas csillagtetős színpadán a legnagyobb hazai sztárok és népszerű külföldi művészek is felléptek. Sokszínűségével is kiemelkedik a szegedi az európai fesztiválok közül: itt egyaránt műsorra tűznek operát, operettet, musicalt, prózát, néptáncot, balettet és még szimfonikus koncerteket is tartanak. Nátyi Róbert művészettörténész, az SZTE Bartók Béla Művészeti Karának dékánja, a Regionális Összművészeti Központ vezető kurátora arra hívta fel a figyelmet: a tárlat a szabadtérin túl az alkalmazott grafika történetének is figyelemre méltó gyűjteménye.