Ott a piacon, az egész nép jelenlétében ünnepélyesen megkötötték a békét. Baráti módon szólt az állatokhoz, számára igazán kedvesek a madarak voltak, akiknek így prédikált: "Ti nem vettek, sem arattok, és Isten titeket eléltet, és ad folyóvizet és kútforrásokat innotok, fészekre hegyet és halmot. És mert sem fonni nem tudtok, sem szőni, de maga ad tinektek és ti fiaitoknak kellemetes öltözést. Azért igen szeret titeket Teremtő, ki tinektek ezenne jót adott. Azért óggyátok magatokot, én húgim, madaracskák, hogy ne legyetek hálátlanok, de mendenkoron kellemetest dicsérjétek Istent. Ez bódogságos atyának beszédire mend az madarak kezdék megnyitni orrokat, kiterjeszteni szárnyokot, kinyújtani nyakokot, és tisztesen fejeket lehajták földiglen. És ő éneklésekvel és mívelkedésekvel mutaták, hogy az beszéden, kiket szentatya mondott vala nekik, sok képpen örvendeznek vala. " Részlet a Jókai-kódexből, 1430 A világnapon ma már nem csak a vadon élő, hanem minden állat védelmére felhívják a figyelmet.
Ezekben az adatokban még nem jelennek meg a rovarok, ízeltlábúak és más primitívebbnek tekintett állatok, élőlények, melyek számát megbecsülni is nehéz lenne. Angol és uniós adatok alapján látszik, hogy az állatkísérletek 98%-át rágcsálók és madarak szenvedik el. Jó és rossz kísérletek Fontos azonban megvizsgálnunk, hogy mely kísérletekre van szükség, és melyek azok, amelyek nem járnak érdemi hozzáadott értékkel. Az utóbbi időben ennek a szemléletnek köszönhetően szorultak vissza a kozmetikai célú kísérletek is, amelyeket be is tiltottak az Európai Unió országaiban. Ezek mellett természetesen nélkülözhetetlennek tekinthetők az olyan gyógyszerkísérletek, amelyek az emberek vagy éppen az állatok gyógyítása céljából zajlanak, és a hatásmechanizmust vagy éppen a mellékhatásokat vizsgálják. Ugyancsak fontosak az olyan vegyszerek, növény- és állatvédelmi szerek fejlesztéséhez, előállításához szükséges kísérletek, amelyek a jelenlegi mezőgazdasági termeléshez, élelmiszer-előállításhoz köthetőek, hiszen ezek hozzájárulnak az élelmiszer-biztonsághoz és az emberiség élelmezéséhez.
A MÁTSZ tagszervezeteinek menhelyein több ezer állat közül lehet választani. Azon kívül, hogy ezek az állatok ivartalanítva, chipelve, tisztán és egészségesen kerülnek hozzánk, meg lehet az a jó érzésünk is, hogy megmentettünk egy életet! Ez csak néhány azok közül a témák közül, amelyek az Állatok Világnapja kapcsán felmerülhetnek. Ezen a napon minden évben a Magyar Állatvédő és Természetbarát Szövetség és tagszervezetei is felvonulással szoktak megemlékezni az Állatok Világnapjáról, a vírushelyzet miatt azonban idén ez elmarad. Kárpótlásul álljon itt néhány kép az előző évek felvonulásairól:
A világnapok abból a meggondolásból születtek, hogy ha ugyanazon a napon az egész világon az emberek egy témára összpontosítanak, arról beszélnek, az üzenet sokkal biztosabban átmegy, mintha csak itt-ott foglalkoznának vele. Az Állatok Világnapját is ezért hozták létre 1931-ben, Firenzében. A dátuma minden év október 4., Assisi Szent Ferenc emléknapja. Ki volt Assisi Szent Ferenc? Assisi Szent Ferenc eredeti neve Giovanni di Pietro Bernardone, egy gazdag itáliai nemesi család sarja volt 1182-1226-ig élt. Ő volt a ferences rend megalapítója, többek között az állatok és a természet védőszentje. Azt hirdette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körülvesz bennünket, legyen az élő, vagy holt. Korabeli források szerint prédikált az állatoknak – főleg a madaraknak – is, ezért is ünneplik az Állatok Világnapját Assisi Szent Ferenc emléknapján, október 4-én. Az Állatok Világnapjának jelentősége napjainkban A minket körülvevő reklámzajban, információáradatban nincs egyszerű dolga annak, aki meg akarja ragadni az emberek figyelmét.
Október 4-én, az Állatok Világnapján, és az év egészében éljünk úgy, hogy a természettel, környezetünkkel, az abban található más fajú élőlényekkel való kapcsolatkor megtaláljuk a humánus normát. Felelős állattartást a mindennapokban! Az ember a környezetében található háziasított és vadállat-állományt a mindennapi élet során, széles körben használja. A körülöttünk élő állatokat tesszük ételként az asztalra, belőlük készülnek ipari módon termékek. Némely ember prémjükkel védi hidegben a testét, sokan az erdőkben hobbiból lövik őket, de vannak, akik állatukat családtagként tartják. Annyira hozzájuk szoktunk, hogy egyre kevesebb szó esik az állati élet tiszteletéről, pedig az állatok felhasználásának az ember sokat köszönhet. Hagyományosnak mondható, hogy október 4-e, az Állatok Világnapja azzal telik el, hogy az állatvédők az ember által tartott gazdasági és kedvtelési állatok tenyésztését, tartását, a velük való bánásmódot összegezik. Az állattartás két nagy osztályba sorolható: gazdasági állattartás, és kedvtelési célú állattartás.