Hiszek hitetlenül Istenben, Mert hinni akarok, Mert sohse volt úgy rászorulva Sem élő, sem halott. Szinte ömölnek tört szivemből A keserű igék, Melyek tavaly még holtak voltak, Cifrázott semmiség. Most minden-minden imává vált, Most minden egy husáng, Mely veri szívem, testem, lelkem S mely kegyes szomjuság. Szépség, tisztaság és igazság, Lekacagott szavak, Óh, bár haltam volna meg akkor, Ha lekacagtalak. Szűzesség, jóság, bölcs derékség, Óh, jaj, be kellettek. Hiszek Krisztusban, Krisztust várok, Beteg vagyok, beteg. Meg-megállok, mint alvajáró S eszmélni akarok S szent káprázatokban előttem Száz titok kavarog. Minden titok e nagy világon S az Isten is, ha van És én vagyok a titkok titka, Szegény hajszolt magam. Isten, Krisztus, Erény és sorban Minden, mit áhitok S mért áhitok? Ady Endre: Hiszek hitetlenül Istenben. – ez magamnál is, Óh, jaj, nagyobb titok. Májusi éjszaka Szabó Lőrinc verse Késő volt, mentem haza, lelkem az elmult nappal küszködött, mentem, mogorván, kimerülve, a kertek és villák között, nem is én mentem, csak a lábam vitt a fekete fák alatt, két lábam, két hű állatom, mely magától tudja az utat.
A portrébeszélgetés során ugyanis a megszokottnál közvetlenebb módon enged mély betekintést az életébe és az alkotói folyamataiba, miközben a bensőséges kitárulkozás jeleneteit a Momentán Társulat színészei keltik életre. A beszélgetést követően Saiid live előadása zárja az estét. Saiid a oldalán ide kattintva. Nyitókép: A38 hivatalos
Embereket jelöltünk, emberek közül választottunk. Nem tökéletesre faragott, bearanyozott, idealizált szentek közül. Különböző karakterek, különböző képességek, különböző támogatottságok. Voltak egyértelmű helyzetek, voltak szorosabb eredmények. Választottunk. Úgy érzem, hogy a legtöbb esetben nem a magabiztosakat, a bátrakat, hanem épp a kétségeskedni, küszködni, olykor erőtlenkedni, hibázni is tudókat. Akiknek vannak félelmek is a jövőt, a szolgálatot, a feladatokat illetően. De ha csak egy tört részét megteszi a választottakon keresztül az Isten annak, amit Kalkuttai Terézen keresztül, akkor túl nagy baj nem érheti szeretett egyházunkat. És miért ne tehetne akár többet is?! S. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában... | History, Eastern europe, Master chief. D. G
Ima Magyarországért Jókai Anna verse Öregisten, Nagyisten nézd, hogy élünk itt lenn katlanba zárva csodára várva csöbörből vödörbe magyarok. Itt élünk se élve se halva hurrá a vödörben hal van süthetünk szálkás kis pecsenyét a friss húst viszi már a fürge menyét körben a bozótból ragadozók szeme villog az elhevert csordákon áldozati billog. (csitt, csak csendesen, ne kiálts, mormold csak, mormold az imát) Öregisten, Nagyisten ha Te nem, ki segítsen? Sovány lakomára nohabort kínáltak s akik ezt megitták bódultakká váltak. (... csak csendesen, ne siránkozz, halkan szólj elkábult hazánkhoz) érted sóvárog ma minden akik hortyognak szanaszét vagy éberen vigyáznak síkos savas eső alatt biz egyformán áznak. (... csak csendesen, mind aki lázad, báránybõr jelmezben figyelik a házad) erősíts a hitben hogy ami késik azért el nem múlik él még a Te nyájad bárha szőre hullik. (... csak csendesen, nem használ a lárma, mostohaszülők közt még árvább az árva) más remény nincsen mint igazad, kegyelmed hogy Te szabj végül rendet maradék országnak adj életes kedvet a lecsonkolt többit gyógyítgasd ne engedd önnön gyilkosává válni - haza kell találni!
Az Istennel való kapcsolatfelvételt is csak én-központúan tudjuk elképzelni. A mi vágyaink, a mi szükségleteink, a mi igényeink – és ehhez kell illeszkednie Istennek. Elvárjuk, hogy tanulja meg a mi szeretetnyelvünket! Egy lelkészkolléga mondta egyszer, ha több embert szeretnél a gyülekezetedbe, akkor gondolkozz az ő fejükkel. Minden embert a következő három dolog érdekli csupán: Mire jó ez nekem? Mi hasznom lesz belőle nekem? És mennyibe fog ez nekem kerülni? Nekem, nekem, nekem. Még Istenkeresésünkben sem tudjuk ezt a centrumot elhagyni, még a hitünkben is én-központúan indulunk el. Azért szép Ézsaiás imádsága, mert rá tud állni egy másik pályára, mert talál egy másik szempontot is. Elindul úgy, hogy mi lesz velünk, elhagyott az Isten; nem tudja és nem is akarja a mi szeretetnyelvünket beszélni; elfordult, és elengedte a kezünket. Azután jön a fordulat, mely az imában egy felismerésnek köszönhetően: "Te megharagudtál, mert vétkeztünk" (34:4b). Az imádság átfordul a komfortos élet hiányát felpanaszoló imából a bűnbánatba: "Mindnyájan olyanok lettünk, mint a tisztátalanok, minden igazságunk olyan, mint a szennyes ruha.
Az Istenhez hanyatló árnyék című vers 1911-ben íródott, Ady Endre istenes versei közé tartozik. A menekülő Élet című 1913-es kötet istenes versciklusának címadó költeménye. Az istenes verseket nem jellemzi olyan jelképteremtő bőség, mint Ady más témakörben írt költeményeit, de a szimbolikus jelleg azért nem szorul teljesen háttérbe. Ady protestáns családba születetett, de nem volt vallásgyakorló ember. A Bibliá t viszont rendszeresen olvasta és lelkileg sokat vívódott, mert szeretett volna hinni Istenben, viszont a modern embert jellemző kétely őt is gyötörte. Megtérését, egyre növekvő istenhitét verseinek elemzői gyakran életrajzi tényekkel kapcsolták össze, Németh László a költőt ért támadásokkal, Hatvany Lajos a szerelmi csalódással, Vajthó László a rossz fizikummal, az álmatlan éjszakákkal és a betegséggel (szerinte a költő istenhite változó egészségi állapotának megfelelően hullámzik: amikor romlik az állapota, olyankor menekül Istenhez). Többen is felhívták a figyelmet Ady anyagi gondjaira, bizonytalan életkörülményeire, egzisztenciális aggodalmakra, amelyek mind fogékonyabbá tették az istenhitre.
Meg az, hogy mennyire furcsa is, ahogy az annak idején meglepően modern módon rendbetett Kopaszi-gát mellett mára az üres telek helyett egy komplett lakónegyed nőtt ki a földből, ahol a Mol Campus igazából csak egy a sok üveg-acél monstrum között, és hogy vajon agyonnyomja-e a gát hangulatát a Buda-Part névre keresztelt ingatlanegyüttes. Meg hogy akkor igazuk van-e azoknak, akik szerint tönkreteszi a budapesti panorámát egy magasépület. Szomszédok Igen, ilyen amikor a múlt – na jó, a jelen – generációja közelíti meg a Mol Campust, történetesen azért, mert bokrétaünnepet tartanak: elérte a végleges magasságát, a 120 méteres tető fölött még magasodó épületekkel együtt 140 méterre ért fel. Magyarország 5 legmagasabb építménye. Te tudtad, melyek azok? - Bopci Blogja. Ez pont egy méterrel van a Gellért-hegy a Dunához képest mért magassága felett, és 44 méterrel haladja meg azt a magasságot, ami a fővárosban korábban elfogadott volt. De nem is a magasság számít sokak szemében megbocsáthatatlan véteknek, hanem az, hogy a homogén budapesti városképből kilóg az épület. Vagyis belóg abba.
Szeged magányos tornya A Dömötör-torony Szeged legrégibb építménye, a mai Dóm helyén állt Szent Demeter-templom egyetlen meghagyott, 11. századi alapokon nyugvó része. A torony eredetileg nem volt látható, csak a korábbi templom lebontásakor került elő annak falaiból, és sok átépítésen ment keresztül, míg elnyerte végleges formáját. Forrás:, Andi;, Váradi Zsolt Falába román kori szobrokat, a toronyba vágott ajtóba pedig Szeged legrégebbi alkotását, egy 12. századi kőbárányt helyeztek, belsejét pedig csodálatos 20. századi falfestmények díszítik. Egyedülálló elhelyezésének és formájának köszönhetően sokszor használják fel a Szegedi Szabadtéri Játékok díszletének részeként. Mivel Szeged egyedülállóan gazdag kultúrával rendelkezik, sok program és látnivaló akad, amit nem szabad kihagynod. Telex: Kigyulladt Szlovákia legmagasabb épülete. Ha szereted a természetet, mindenképpen látogass el a Szegedi Vadaspark ba és az Egyetemi Füvészkert be. Mivel a város egyértelműen paprikájáról a leghíresebb, nem hagyhatod ki a Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum ot sem, ahol amellett, hogy láthatod a sok finomságot, akár meg is kóstolhatod őket.
Nem szeretnénk hosszan untatni az Országház történetével, de van pár olyan dolog, ami mellett egyszerűen nem mehetünk el említés nélkül. Először is: szögezzük le, hogy a "parlament" szó tulajdonképpen az Országházban ülésező testületet jelenti. Ugyan sokan hívják ezt a lenyűgöző épületet Parlamentnek, de a helyes megnevezés valójában: Országház. Magyarország legmagasabb épületei. Ez az impozáns budapesti alkotás 17 éven át: 1885-től 1902-ig épült, Steindl Imre építész tervei alapján. Sajnos a tervező nem érhette meg az átadást, ugyanis öt héttel az esemény előtt elhunyt. Az építkezés során fontos kikötés volt, hogy a magyar Országház építéséhez csak és kizárólag magyar alapanyagokat használhatnak, hazai iparosok és gyártók bevonásával – sőt, a díszítésben is a Kárpát-medencében honos növényvilág köszönjön vissza. Ezek a kitételek meg is valósultak, mindössze a gránitoszlopokat hozatták külföldről. (Érdekesség, hogy ezekből az oszlopokból mindössze 12 darab készült a világon – nyolc a mi Országházunkban van, a további négy pedig Nagy-Britanniában. )