Kategória: Zene Gyönyőrü karácsonyi dalok. Áldott, Békés, Boldog Karácsonyi ünnepeket kívánok!
03/30 - 03/31 2022. március 30. - 2022. március 31. ELTE BTK Kari Tanácsterem (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A, 039. ) 2022. március 30. - 2022. március 31. Közös konferenciát szervez az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság. Szabó Magda sajátos pozíciót tölt be a hazai irodalmi kánonban. Miközben művei nagyon népszerűek az olvasóközönség körében, és számottevő nemzetközi érdeklődés is mutatkozik irántuk, a hazai irodalomtudomány meglehetősen érdektelenül viszonyul az írónő életművéhez. Mindmáig nem született az alkotói pálya egészét átfogó monográfia, de olyan önálló tanulmánykötet is alig-alig talál az érdeklődő olvasó, amely Szabó Magda műveinek értelmezésére vállalkozik. A közelmúlt irodalmával foglalkozó irodalomtörténészek többségének részéről tapasztalható közömbösség több szempontból is joggal kifogásolható. Egyrészt Szabó Magda olyan regényei, mint a Freskó (1958) vagy Az őz (1959) megjelenésük idején kifejezetten eredeti, szokatlan narratív eljárásokat alkalmaztak, s ezzel jelentős mértékben járultak hozzá a magyar elbeszélői hagyomány megújításához.
És száll az idő, és száll az idő, és szállnak az évek, száz év, kétezer év, és zúgnak a távoli partok, zúgnak a kis meg a nagy kikötők, mert nagy a hír, ami hírlik: nincs Ilion csupakő peremén csak szürke ebeknek sokasága és senki kívülük. Járnak a szürke kutyák, hegyes orruk zöld holdra meresztik, hosszú sírással sírnak, mert senki a parton nincs kívülük, csak a csend meg a kő meg a por a magánnyal. És aki arra halad, hogy tudná, mit takar itt el, mit fed a por, miféle nyomot, két talp puha rajzát. Bűn és bűnhődés pillérei közt itt járt Creusa királynő. Szabó Magda: A pillanat Elektronikus kiadás, [1990] Tündér Lala [ szerkesztés] Ők voltak mellette akkor is, amikor az író – nagyon-nagyon öregen – végre is meghalt, maga Aterpater is megpróbált rajta segíteni, mert Aterpater, ha arról volt szó, hogy bebizonyítsa, milyen okos, még jó is tudott lenni, ám gyógyszerei, sajnos, nem hanszáltak az öreg írónak, mert az író ember volt, rá nem voltak érvényesek a tündérek törvényei, csak a természeté, s meg kellett halnia.
A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből. Szabó Magda ( Debrecen, 1917. október 5. – Budapest, 2007. ) magyar író, költő, műfordító és esszéista, a magyar olvasóközönség körében legnépszerűbbek regényei. Szüret – Összegyűjtött versek [ szerkesztés] Üldöző, vagy üldözött Nem ismer mást e korszak, Légy üldözött, hogy véredért, És ne vétkedért sikoltsak! Szabó Magda: Üldöző vagy üldözött tigris hátán a karcsú csíkok iszonyú kategóriák Szabó Magda: Ha meglelted magadét Szabó Magda: Szüret Elektronikus kiadás Katalin utca [ szerkesztés] Az öregedés folyamata más, mint amilyennek az írók ábrázolják, és azzal sem azonos, ahogy az orvostudomány megfogalmazza. A Katalin utca lakóit sem irodalmi mű, sem orvos nem készítette fel arra, milyen különös élességgel világosítja meg számukra az öregedés azt a homályos, alig érzékelt folyosót, amelyen életük első évtizedein áthaladtak, sem azt, miképpen rak rendet emlékeik és félelmeik között, hogyan változtatja meg ítéletüket, értékrendjüket.
És új ismerőssé válik Szabó Magda, az Ember. Az előadás egy egészen izgalmas nézőponton keresztül vezeti a nézőt. Szabó Magda legendás állatszeretete kutyák és macskák életét aranyozta be, s két legkedvesebb cicusa, Évuka és Konstantin nevében leveleket is fogalmazott a szomszédaikhoz. Ezekben az üzenetekben az írónő szenvtelen őszinteséggel és végtelenül szarkasztikus humorral átszőtt öniróniával vall saját magáról - az állatok nevében. Így derül fény a darab folyamán a házaspár mindennapjaira, magánélettől karrierig. Az előadásban két színész bújik a hőn szeretett állatok bőrébe, érzékenyen billenve át olykor az házaspár karaktereibe, "kiadva" akár féltett titkaikat is.
Történelmi színdarabjai közül a Kiálts, város! (1971) szintén Debrecen múltját jeleníti meg. Míg az előzőkben Debrecen iránti "hűségnyilatkozatát" fogalmazza meg, A szemlélők (1973) vallomás a hazaszeretetről, az együvé tartozás erejéről. Történelmi regényei közül keresztény államunk születéséről szól: Az a szép fényes nap (1976). Meseregényeinek Sziget- kék, Tündér Lala (1965) álomvilága mindig földi tanulsággal szolgál. Gyermek- és ifjúsági irodalmunk kiemelkedő műveiben: Mondják meg Zsófikának (1958), Abigél (1970) pedagógusi elhivatottsága is megnyilatkozik. Az Abigél diáktörténetéből filmet is készítettek. Szülővárosának, a kálvinista Debrecennek hagyományai meghatározóak voltak személyisége alakulásában. A szülők alakja - az apáé, aki műveltsége miatt köztiszteletben állt, és az anyáé, aki maga is írótehetség volt – gyakran tűnik fel műveiben. Sokoldalú művész. Költő, műfordító, regény- és drámaíró, jelentős tanulmányok, esszékötetek szerzője. Elbeszélőművészetével a lélektani regény nagy hagyományait folytatja és újítja meg.