Mindenki tudja, hogy kék az ég: napsütésben gyönyörű világos, olyan, hogy öröm ránézni, borús idő esetén pedig háborgóan sötétté válik, és komoran magasodik fölénk. Ennek okát azonban már kevesebben ismerik - te már gondolkodtál rajta, hogy vajon miért kék az ég? Íme, a válasz! Optikai illúzió Ha az égre gondolsz, valószínűleg a te lelki szemeid előtt is úgy jelenik meg a nagy kékség, mint a világ plafonja, egy összefüggő, óriási, fényes, sőt, akár szilárd kék réteg, ami befedi a Földet. Pedig maga az ég valójában ebben a formában nem létezik: csak egy optikai illúzió, amit nagyjából úgy lehetne leírni, mint a ködöt: amikor benne állsz, nem észleled, de ha távolabb tekintesz, láthatóvá válik. Miért kék azleg.state. Az ég kékjét a rengeteg felettünk lévő, egyre sűrűsödő levegőréteg alkotja. Ennek részei, a különböző gázmolekulák és porszemcsék visszaverik a nap sugarait, amelyeknek további szerepe van az ég aktuális színében. Befolyásolja a kékséget a felhők mennyisége és minősége is, hiszen ezek megvastagítják a légréteget, az pedig minél tömörebb és sűrűbb, annál sötétebbé válik.
Aztán ha kicsit odébb megyünk, akkor a zöldet. És így tovább. Ezért van szivárvány is. Mert a levegőben levő víz szétbontja a napsugarakat az összetevő színeire. Örüljünk hát neki, hogy ilyen színes a világ! Hiszen, ha nem lenne, akkor minden egyszínű lenne. Nem csak, hogy unalmas lenne, de meg is nehezítené a dolgunkat. Most már tudom, hogy miért kék az ég, de miért vörös a naplemente?. Nem tudnánk ugyanolyan alakú dolgokat megkülönböztetni. Nem tudnánk egy festményt sem megfesteni. Hát az elég nagy baj lenne! Talán az összes lehetséges közül a legnagyobb! 😊 Így hát fessünk színes képeket! Ezek ráadásul a hangulatunknak is jót tesznek. Ha tetszett a cikk, kérlek oszd meg másokkal is. Festőestjeinkről, otthoni festőcsomagjainkról, illetve a tanfolyamainkról itt tájékozódhatsz: Beck Ákos
Ha valaki ezen a ponton ismét nyugodtan hátradől, arra gondolva, hogy senki még semmilyen anyagon kívüli ok létét nem mutatta ki, tehát az anyagra épülő tudomány pozíciója megingathatatlan, - sajnos fel kell hogy izgassuk egy kissé: A kvantummechanika eredményei igen különös dolgokra engednek következtetni. Az anyagban egyre mélyebbre ásva azt tapasztalták, hogy egy bizonyos ponton "felszívódik" az anyag. A látható anyag helyére láthatatlan energiamezők lépnek. Gyakorlatilag a létező anyag és az üres tér között semmilyen különbség sincs. Ami ebben az üres térben zajlik, arról csak elképzeléseink lehetnek. Tehát végső soron nincsen megfogható anyag, nincsenek formák, a mi tudatunk teszi létezővé azokat. Miért kék az en.wikipedia. A tapasztalható dolgok létezése pedig így csak egy felsőbbrendű tudat létével magyarázható kielégítően. A másik zavaró tényezőt pedig a következőkhöz hasonló eredmények jelentik: Az atom mozgása során folyamatosan megszakad magának az atomnak a léte, majd valamilyen ismeretlen törvényszerűség szerint újra megkezdődik.
Nem a levegő kék, hanem a szemünk csak a napfényre kék, piros és sárga színű részecskéket képes érzékelni... :) Sziasztok! Én ezt nagyon egyszerűen megfogalmazva olvastam. Amit Levander írt, az már elég tömör. Azok a részecskék a levegő részecskéi, és a levegő kék. Miért kék az ég ovacs kati. Ez a legrövidebb válasz a londoni Science Museum egyik illetékese szerint, minen hosszabb magyarázat ugyanezt mondja. Épp most olvastam abban a könyvben, aminek az a címe, hogy Miért zöld a takony? Odáig még nem jutottam el... óóóh most látom, hogy vki már előbb leírta... mindegy, én rövidebben írtam le:D amúgy én se tudtam addig, míg a tv-ben nem adtak rá választ... ezért kell nézni ismeretterjesztőket és nem más gagyi amerikai szart:P Azért kék, mert az égen a legnagyobb részben azok a részecskék helyezkednek el, melyre a napsugár rávilításával a szemünk a kéket tudja érzékelni. A naplemente illetve felkelte pedig azért sárga-piros-narancs, mert akkor olyan szögben van megvilágítva az ég, amelyen a kék színt adó részecskék kívül helyezkednek, viszont a piros-sárga színeket tökéletes szögben megvilágítja.
NRGreport | 2022. 06. 04. 04:02 Nem azért, mert az oxigén kék lenne vagy mert az óceán visszatükrözi. A választ sokkal inkább a fizika rejti, röviden: a napfény sok különböző hullámhosszúságú fény e, a Föld légkör ének molekulái, illetve a szemünk is kell hozzá. A Nap általunk látható és megfigyelhető része a légkör, az un. Catherine Ripley, Scot Ritchie: Miért ...kék az ég? ...korog a gyomrom? - Érdekes kérdések, meglepő válaszok. fotoszféra. A Földünkig eljutó napsugárzás 90%-a ebben a rétegben keletkezik. Napunk fotoszférája olyan forró, közel 6000 K, vagyis 5727 ℃ hőmérsékletű, hogy a fény széles spektrumát bocsátja ki, az ibolyától egészen a vörösig, és mélyen az infravörös tartományba. – derül ki a beszámolójából. A legmagasabb energiájú fény egyben a legrövidebb hullámhosszú (és nagy frekvenciájú) fény is, míg az alacsonyabb energiájú fény hosszabb hullámhosszú (és alacsonyabb frekvenciájú), mint a magas energiájú társai. Amikor egy prizmát látunk, amely a napfényt az egyes összetevőire osztja a fény azért oszlik szét, mert a vörösebb fénynek hosszabb a hullámhossza, mint a kékebbnek. Az, hogy a különböző hullámhosszúságú fény másképp reagál az anyaggal való kölcsönhatásra, rendkívül hasznos is mindennapi életünk során.
Természetes számunkra az égbolt kék színe, pedig a levegő színtelen Forrás: Bigsky Sir Isaac Newton (1642–1727) 17. századi angol fizikust, a tömegvonzás törvényének felfedezőjét is foglalkoztatta ez a kérdés. Newton jött rá, hogy a kék szín kialakulásában a Napból érkező fény légköri elnyelődésének lehet szerepe. Amitől kék és vörös a színtelen levegő! Lord Rayleigh rájött, hogy a levegőt alkotó molekulákat a légkörbe beérkező napfény rezgésre gerjeszti, ami miatt kisugározzák az elnyelt energiát. Miért látjuk színesnek a világot? – Kepesvagy. Lord Rayleigh (1842–1919) brit Nobel-díjas fizikus nevéhez fűződik a jelenség mögött álló törvényszerűség megfogalmazása. A napfény a levegőt alkotó gázok molekuláin szétszóródik. Mivel a rövidebb hullámhosszúságú színeknek, mint például az ibolyának és a kéknek sokkal erősebb a szóródása, mint a nagyobb hullámhosszú színeknek – ilyen a narancs és a vörös -, ezért látjuk kéknek a nappali égbolt színét. Mivel az ibolya és kék fény sokkal jobban szóródik a színkép más, nagyobb hullámhosszú színeinél, ezért kéknek látjuk az égboltot.
Vízhatlan padlók. 8 vélemény / értékelés 5. 0 Megbízható, egyenes, korrekt cégvezető. Itt biztosan az történik, ami meg van beszélve. Több ezer burkolónk van. Hozzon létre megbízást, és perceken belül ajánlatokat kap. Ne hagyatkozzon a szomszédok ajánlásaira. Találjon tapasztalt szakembert a Wilión. Kezdőlap - burkolas-debrecen.hu. Gyors és gondtalan. Szakemberek szinten. Wilio szabad. Minősített kézművesek. 6 vélemény / értékelés 5. 0 Kiváló! !
Illetve be van írva, de köszönő viszonyba sincs az eredetileg megbeszéltekkel. Fura egy üzletpolitika. Kedvesebb, informatívabb kommunikációval még az esetleges tévedéseket is jobban el lehet "simogatni". (ugyan a doktornőig nem jutottam el, de ilyen előzmények után már nem is szeretnék) Egyébként a kert nagyon hangulatos, ajánlom megtekintésre... főleg ha sokat tartózkodik benne az ember. 2017. április 12. Mára hivatalossá vált: Nagy-Britannia jelezte az Európai Unióból történő kilépési szándékát. A döntés azonban az ott dolgozó külföldiek mellett az utazók, köztük a magyarok, számára is többféle direkt és indirekt változást hoz majd. MI AZ, AMI AZONNAL VÁLTOZIK? A jó hír, hogy a Brexit hatására azonnal elég kevés dolog változik. Erkély beépítés debrecen. Legalább két évet is igénybe vesz, amíg Nagy-Britannia (és most ne foglalkozzunk a skótok esetleges bent maradási szándékával), ténylegesen is kilép az EU-ból, mivel ennyi ideig tart a felmondási idő. A britek kilépése ezért leghamarabb csak 2019 tavaszán válik ténylegesen lehetővé, bár szakértők szerint ez a folyamat még tovább is elhúzódhat.