Az épület rekonstrukciója során elbontásra került a középső rész utólagos beépítése, így az egykori nyitott várócsarnok – amit oldalról csak üvegfal határol – ismét eredeti szépségében lesz látható. A LÓVASÚT FANTASZTIKUS HELYSZÍN – REMEK SZÍNHÁZI ELŐADÁSOKKAL! – Klasszik Rádió 92.1. Az épületet a föld alatt, a pinceszinten bővítettük, valamint a hegyoldalba süllyesztve egy új, többfunkciós épületrész jött létre, amelyet egyebek mellett multimédiás oktatóteremként, tudományos kutatóhelyként, filmvetítések, konferenciák helyszíneként lehet használni. Az épületegyüttes gépészetét a környezettudatosság és fenntarthatóság elveit szem előtt tartva tervezték meg, ennek szellemében a hűtésről és a fűtésről egy talajszondás, hőszivattyús rendszer gondoskodik majd. A megújult Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontról készült képek: Fotó: Balkányi László
Nem csak azért, mert leszakadhat, beszakadtat, ránk dőlhet, hanem azért is, mert nem tudjuk, kiket találunk odabent, és egészségügyileg milyen állapotok uralkodnak. Bevallom, hogy féltem, de sokkal kíváncsibb voltam, minthogy visszaforduljak. Képek 2013. szeptemberéből, amikor bemerészkedtünk az épületbe. A sokkoló látványban a múlt rétegeinek lenyomata tükröződik. XII. kerület - Hegyvidék | Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont. A tető hiányos, a gerendák korhadtak, de az eredeti díszes ácsmunkát még őrzi az idő. A következő nemzedék egykor divatos tapétája mellett a lakások cserépkályháit is láthattuk.... és sajnos ezek mellett később a hívatlan lakók életterét is. Sokat gondolkodtam, hogy közzétegyem-e a lesújtó képeket, de végül amellett döntöttem, hogy látni kell ezt is, hiszen hozzá tartozik a ház történetéhez. Most, mikor végre a megújult szép valóságot ünnepeljük, ne hallgassuk el milyen hosszú is volt az út idáig! Mikor az építési munkálatok már télvíz idején elkezdődtek, és rohamos tempóban haladtak újra megnéztem a környéket. A februári jeges latyakos úton araszolva nagyon megdöbbentő látvány volt az általam megszokott hosszú épület látványa úgy, hogy hiányzott a közepe!
Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Én jelenleg az épület megmentésén dolgozom építészhallgatóként. " – 2012. 10. 07. Képek 2017. májusából. A főbb motívumok már készen vannak, de még hiányzik a lenti főbejárat kis tornáca, és a fafaragások. A citromkarika ablak már elkészült! :) Képek 2017. júliusából, amikor már tényleg csak az utolsó simításokon dolgoztak - legalább is kívülről úgy tűnt. Elkészült a kis tornác is az eredeti kovácsoltvas korláttal, megvannak a virágos ereszcsatornák és a szépséges faragások is! Ráadásul újabb épülettel bővült a helyszín az erdő mélyére. :) Szebb lett, mint valaha! S láss csodát, - a sok segítő és jó szándéknak köszönhetően - így lett! :) Ezúton is köszönet illeti meg Zoboki Gábor építészt, akinek tervezőasztalán végül realizálódott és megszületett az egykori Lóvasút felújított változata. Az épület ismét új értelmet nyert és szellemiségében is visszahoz valamit a régi időkből, egy kis helytörténetet. Egy virtuális időutazás keretében újra villamosra szállhatunk és megválthatjuk jegyünket a XII.
Arany János 1817-ben született Nagyszalontán. Szegény, de mélyen vallásos földművelő szülők gyermeke. Már hatéves korában tudott írni és olvasni. Nagyszalontán és Debrecenben is tanult, de tanulmányait pénzszűke miatt félbeszakította, 23 éves korában elveszi feleségül Ercsey Juliannát. 1846-ban megjelent a Toldi, rendkívüli irodalmi sikert hoz a költő számára. Petőfi a Tolditól kezdve barátjának, fegyvertársának tartja, mint népi költő. 1847-ben Toldi estéjét írja meg. A szabadságharc ideje alatt nemzetőr, s a nép barátja folyóíratott szerkeszti. Arany jános Archívum - Érettségi tételek. A bukás után a Tisza családnál nevelő, majd Nagykörösön tanár, ahol maga írja könyveit. 1860 után Pestre jön Szépirodalmi figyelő ill., a Koszorú szerkesztője lett. 1865-ben MTA-hoz kerül és ebben az időszakban veszíti el Juliska lányát. MTA titkára, majd főtitkára 1876-ig, Utána ismét alkotni kezd, az Őszikék-Ben újra lírai verseket ír, balladákat. 1877-ben írja meg Toldi szerelmét, akiről-Piroskáról szól. Arany balladái: Balladákat először, Nagy körösi tanársága alatt írt, 1853-től kezdődően ezeket nevezzük nagy körösi balladáknak.
álom-allegória: Arany Toldijának egyik legszebb költői képsora az ún. álom-allegória. Az allegória hosszabb gondolatsoron végigvitt hasonlatot, metaforát jelent. Jelen esetben két versszakot, a Toldi 4. énekének 4. és 5. versszakát öleli fel. ballada: 1. Középkor: Villon korában a ballada versformát jelölt (táncdal). 2. Újkor: "tragédia dalban elbeszélve" (Greguss Ágost). A három műnem határán álló műfaj. Arany János « Érettségi tételek. Cselekménye sűrített, dráma i, dialógusokkal tűzdelt. Formájában és egyes betéteiben lírai, ugyanakkor történetet mesél el, tehát epikus is egyben. Jellegzetes eleme a balladai homály (elhallgatás, kihagyás). Legnagyobb magyar művelője Arany János. bárd: kelta dalnok. Rendszerint húros hangszeren kísérte énekét. A leghíresebb kelta bárd a mondabeli vak dalnok, Osszián volt. Csaba királyfi: Arany Csaba-trilógiájának címszereplője, a hagyomány szerint ő volt Attila kisebbik fia. Csaba királyfi alakja köti össze a hun-magyar mondakört, ugyanis a történet szerint a hun birodalom összeomlását követően Csaba a székelyeket hagyta itt őrzőnek a magyar földön, míg ő hazatért az őshazába segítségért.
Epika mű nemébe tartozik, de vannak benne lírai és drámai elemek is. Előzménye: A-a népballada (nép költi) A-a székely népballada (12 kő míves építi Déva várát) – a skót népballada (1800 –ás évtizedek előtti) Műballada. ( a költő maga ír) A-tragikus ballada A-komikus ballada Történelmi ballada: A-paraszti ballada A-népi ballada (népi világ) Lélektani ballada (lélekállapot, változásokat tükröz, gyakran tragikus. Ágnes asszony) Jellemzői: 1, A balladai homály: A költő szaggatottan és utalásszerűen adja elő a történetet. Az eseményeket az olvasónak a képzeletében kell összerakni, ez az előadásmód sűrítésével feszültséget kelt, szenvedélyeket indít el. akorta a ballada előadása nem lineáris, azaz nem idő folytonos, hanem későbbi eseményeket helyezi előtérbe, ill. egymás mellé szerkeszt két időpontot. Arany János (érettségi tételek) - SuliHáló.hu. A múltat és jelent ez által fokozni tudja a balladai homályt. Ez a homály főként történelmi balladák esetében fordul elő, a cenzúrást is képes megtéveszteni. 3. A gyakori a tragikus balladáknál a bűn és bűnhődés motívum, a szörnyű bűn elkövetője, többnyire megörül, de lehet haláleset is a büntetést.