2022. 02. 16. Adózás 0 Nincs hozzászólás Már a minimálbér esetén is havi 30 ezer forintos előnyt jelent a 25 év alattiak számára az, hogy januártól nem kell megfizetniük jövedelmük után a személyi jövedelemadót. A fiatalok jövedelmi helyzetével kapcsolatban azonban nem ez az egyetlen ösztönző a vállalkozások számára. Megnéztük, milyen előnyöket tartogat a fiatal kor a munkavállalók, a munkáltatók és a vállalkozók számára. Megindult a pénzeső, érkeznek az első szja-mentes fizetések: mutatjuk, kire vonatkozik az szja-mentesség és mekkora kedvezményt jelent - Portfolio.hu. Nézzük először a már említett szja-mentességet! Az szja-törvény rendelkezései alapján a január 1-jétől élő rendszerben azok, akik még nem töltötték be a 25. életévüket, mentesülnek a személyi jövedelemadó megfizetése alól. A mentességnél két fontos kitétel van: 1. A 2021. december 31-e után elszámolt, az összevont adóalap alá tartozó, a szja-törvényben meghatározott jövedelmekre vonatkozik, vagyis például a munkabért, táppénzt, megbízási, felhasználási szerződés alapján járó kifizetést érinti, egyéni vállalkozók esetében adómentes lehet a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem, illetve az őstermelők is számíthatnak a kedvezményre egyébként adóköteles jövedelmük után.
A szakambulancia vagy a kórházi osztály szakorvosa, illetve általuk készített dokumentumok alapján a háziorvos által kiállított igazolás az adókedvezmény igénybevételének elengedhetetlen feltétele. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kedvezmény összege az év első napján érvényes havi minimálbér öt százaléka, ami a személyi jövedelemadóból levonható. A havi 7450 (évi 89, 4 ezer) forint levonását érdemes már az adóelőleg megállapításakor, a munkáltatónál nyilatkozattal kérni, így akár még a januári fizetés is magasabb lehet – javasolta Izer, hozzátéve, hogy az összeg ennek elmulasztása esetén sem vész el, hiszen a személyijövedelemadó-bevallásban, egy összegben is érvényesíthető. A szabályozás egyértelmű – magyarázta a személyi jövedelemadóról szóló törvény erre vonatkozó rendelkezését az államtitkár. Akik régebb óta szenvednek a rendeletben felsorolt betegségek valamelyikében, és nem kérték a kedvezményt, orvosi igazolás birtokában utólag is igényelhetik. Ugyanez a jog megilleti a kormányrendeletbe újonnan bekerült betegségcsoportok érintettjeit is – szögezte le Izer Norbert.
Az összeget mindenképpen figyelni kell, mert ha az összevont adóalap 2020-ra kalkulált 4 822 164 forintot meghaladja, akkor a munkáltató vagy a kifizető felé nyilatkozatot kell tennie arról, hogy adót kell fizetni, illetve arról, hogy ez a kedvezmény a fiatal magánszemély esetében nem alkalmazható. Abban az esetben, ha a fiatal nem tesz nyilatkozatot és ennek hiányában a befizetési különbözetet a 10 000 forintot meghaladja, akkor az ezt meghaladó rész után 12 százalékos különbözeti bírságot is kell fizetni a 15 százalékos személyi jövedelemadó mellett. A kedvezményt utoljára abban a hónapban lehet igénybe venni, amikor a fiatal betölti a 25. életévét. Abban az esetben, ha a kedvezmény nem az adóév egészében áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másképpen nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni. Dr. Veress Júlia (2021-05-12)
Ez az ábrázolás leginkább a Bizánci Birodalom keleti részén, különösen Egyiptomban és Szíria-Palesztinában volt akkoriban népszerű, ám később eltűnt a bizánci művészetből. Közös vonás, hogy sohasem mutatták Jézust emberként Jézus oly népszerű, hosszú hajú és szakállas portréja a negyedik században alakult ki, és a festőket nagymértékben befolyásolták a görög és római istenek, különösen a legnagyobb istenségnek tartott Zeuszról készített ábrázolások. Ebben az időben mutatták be először úgy a Megváltót, mint aki egy hosszú köntöst visel. Itt virrasztott Jézus az utolsó vacsora után: a Getszemáni-kert ma is megvan - Utazás | Femina. Megjelentek a köntöst viselő Jézus ábrázolásai Forrás: Origo Több alkalommal ábrázolták trónon ülve (például az ötödik századi mozaikon, amely a római Santa Pudenziana templom oltárán található), és egyre többször került glória is a feje köré a festményeken. Ezekben a festményekben a legfontosabb közös pont, hogy sohasem mutatták Jézust emberként, hanem inkább egyfajta teológiai megközelítéssel ábrázolták, királyként, bíróként és Isten fiaként – magyarázta Joan Taylor a londoni Christian Origins and Second Temple Judaism at King's professzora.
A közép-bizánci korszak (843-1204) kezdetén alakult ki az ortodox templomok díszítésének szilárd rendszere, a "Szent hierarchia". Ebben az időben vált általánossá, hogy a hajó és a szentély elválasztó falát ikonokkal fedjék be, a témák a mozaik és falfestészetbe is hasonlóak, Krisztus, mint a világ uralkodója, a Teotokhosz "Istenanya" a gyermek Jézussal és az ő életükből vett jelenetekkel, amelyek lassan kiváltak a történeti ciklusból, mert különleges jelentőségük volt a templomi istentiszteletben, misztériumok kapcsolódtak hozzájuk. Ez a bizánci éves ünnepkörnek megfelelően 12 jelenet: Angyali Üdvözlet, Jézus születése, Bemutatás a templomban, Jézus megkeresztelése, Lázár feltámasztása, az Úr színeváltozása, Bevonulás Jeruzsálembe, Keresztrefeszítés, Alászállás a pokolra,, Krisztus mennybemenetele, A Szentlélek eljövetele, Mária mennybemenetele.
A produkció élő példája annak, hogy egy alkotó jóindulata és hite önmagában nem elégséges ahhoz, hogy a végeredmény is jó legyen.
Ki lelkt megnyerni hiszi, nlklem elveszti; ki rettem lehelli ki, rk fnnyel dszti; ki keresztjvel nem kvet, nem rdemel meg engemet. – Idővel tehát változott, fejlődött az a kép, ami kialakult bennünk Jézusról, ezért nem minden róla készült portré felel meg a nyugati művészetben előszeretettel használt sablonoknak. Egyre gyakrabban ábrázolták glóriával a feje körül Forrás: Godong/UIG via Getty Images A világ különböző kultúrái vizuálisan mindig úgy szerették volna bemutatni, mint aki egy közülük, tehát a faji, vallási hovatartozástól is függött, hogy milyennek látták szívesen az őt ábrázoló festményeken. Ufók a középkori művészetben – Szkeptikus Wiki. Számítógépes modellezés segített az ábrázolásban Néhány éve a Richard Neave nyugdíjas orvosi művész (medical artist) által vezetett izraeli és brit kriminalisztikai antropológusok és számítógépes programozók csapata egy új projektbe fogott. Azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a korabeli hiteles történeti és antropológiai források alapján megkíséreljék Jézus valósághoz legközelebb álló portréjának rekonstrukcióját.
Raffaello finom lelkű és érzékeny géniusza sok festményén, de különösen a Signatura stanzájában látható Disputáján a Szentháromság misztériumának kinyilatkoztatására utal, Jézusra, aki az Eucharisztiában az ember útitársa lett; ezzel rávilágít az emberi gondolkodás kérdéseire és elvárásaira is. A reneszánsz zseniális építészei, Bramante, Bernini, Borromini és Maderno Rómában térben jelenítették meg a misztériumot, mely az Egyházat katolikus, emberséges közösséggé, minden istenkereső ember Anyjává és útitársává teszi. A legnagyobb hatást az emberi képzeletre és így a művészetekre, az irodalomra is, Jézus életének két legemberibb mozzanata gyakorolta: születése és halála. Így például a betlehemi jászol, Mária és József, az angyalok, pásztorok és három királyok meghitt ismerősei még azoknak is, akik a Bibliát sem nagyon ismerik. Miután az efezusi zsinat (431) Máriának megadta a Theotokosz (görögül Istenszülő) címet, a templomok főalakja az Istenanyáé lett, ölében a gyermek Jézussal. Krisztus mellett a keresztény művészet fő témájává váltak Mária születése, neveltetése, kiválasztása s megszólítása az Angyali üdvözletben, örömei és hét fájdalma, Mária mennybevétele és megkoronázása.
Így hiába a sztárparádé, a Megváltót alakító Max von Sydow mellett Charlton Heston, Telly Savalas, Michael Anderson Jr., sőt, egy kisebb szerepben John Wayne is feltűnik, hamar unalomba fullad az egész. Szintén az evangéliumok lehető legrészletgazdagabb feldolgozásának ambíciójával született A názáreti Jézus (1977), ám az olasz Franco Zeffirellinek sikerült, ami amerikai kollégájának nem: a hatórás, reneszánsz szépséget idéző televíziós produkcióból árad az átszellemültség; nem véletlen, hogy a mai napig sokaknak Robert Powell szelíd, de méltóságteljes tekintete ugrik be Jézus nevét hallva. Máté evangéliuma Krisztusi szenvedések A keresztény szellemiség hatja át a Krisztus utolsó megkísértését (1988) is, mégis kevés film kavart akkora botrányt, mint Martin Scorsese rendezése. Párizsban még egy Molotov-koktélt is bedobtak az egyik vetítés alkalmával a moziterembe, és a budapesti Művész Mozi előtt is tüntetések zajlottak. Nikosz Kazandzakisz regényének adaptációjában Jézus egy kétségektől gyötrődő ember, aki nehezen küzd meg az isteni küldetéssel, az elfojtott haragjával vagy a nemi vágyával.