Közigazgatás Szerkesztés A vármegye főispánjait 1209-től, alispánjait 1247-től ismerjük. A Wang folyó versei: Áttűnés: Papa és Wilhelm Miklas. [3] Az első pontos adat a vármegye belső felosztásáról 1643-ból származik, amikor Fejér vármegye közigazgatásilag össze volt vonva vele. Ekkor a szolgabírói járások a következők voltak: Dunaközi (interdanubialis - a későbbi Csallóközi) Dunaáti (ultradanubialis - a későbbi Udvardi) Dunántúli (transdanubialis - a későbbi Tatai és Gesztesi) Sári ( Fejér vármegye része) 1692-ben Fejér vármegye felújította működését és a Sári járás átkerült az ottani közigazgatás joghatósága alá, így csak 3 járás maradt. 1753-ban a Győri járás kettévált Tatai és Gesztesi járásra. [4] A vármegye 1754-től négy járásra volt felosztva: Csallóközi járás, székhelye Nemesócsa Gesztesi járás, székhelye Nagyigmánd Tatai járás, székhelye Tata Udvardi járás, székhelye Ógyalla A trianoni békeszerződés következtében csak a Tatai és a Gesztesi járás maradt Magyarországon, 1923-tól ezek Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyéhez tartoztak.
Komárom vármegye ( németül: Komitat Komorn, latinul: Comitatus Comaromiensis, szlovákul: Komárňanská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében. 2934 km²-es területét a trianoni békeszerződés során a Duna mentén Csehszlovákia (1392 km²) és Magyarország (1442 km²) között osztották fel. Központja Komárom volt. Komárom vármegye közigazgatási térképe 1907-ből Földrajz Szerkesztés Komárom vármegye területe nagyrészt síkság, csak délen találhatóak kisebb hegyek. Régi magyar ország térkép. A Duna két partján elterülő síkság a Kisalföld része, délen a Vértes hegység egyes csoportjai emelkednek. Keletről a Koltai-dombság és a Gerecse, délkeletről a Vértes alkotta természetes határát, a Csallóközben a Csiliz-patak Győr, a Határ-kanális pedig Pozsony vármegyétől választotta el. A vármegye folyókban igen gazdag: a Duna, a Vág, sőt a Nyitra is átfolyt a vármegyén, valamint tavakban is igen gazdag volt ( Öreg-tó, Kerek-tó). Északról Nyitra vármegye, északkeletről Bars vármegye, keletről Esztergom vámegye, délről Fejér vármegye, délnyugatról Veszprém vármegye, nyugatról Győr vármegye, északnyugatról pedig Pozsony vármegye határolta.
Készült a Magyar Földrajzi Társaság megbízásából Lampel R. cs. és kir. udv. könyvkereskedés kiadása eredeti nyomat 1906-ból, magyar atlasz térképe, az atlasz egy lapja (két oldala), magyar nyelvű félbehajtott (hajtásnyom), Lap mérete: 38, 3 x 48, 1 cm Térkép mérete: 31, 5 x 38, 5 cm szélén foltos
Help: Területre nagyítás: SHIFT+EGÉR; Forgatás: ALT+SHIFT+EGÉR; [3D] Forgatások: CTRL+EGÉR Szelvény megvásárlása Mindössze néhány kattintással lehetősége van megvásárolni és letölteni a teljes felbontású szkennelt képeket. Komárom vármegye – Wikipédia. Szelvények kiválasztása Web Map Tile Service A georeferált verzióra van szüksége? A WMTS szolgáltatásunknak köszönhetően betöltheti térképeinket saját weboldalán vagy bármely geoinformatikai szoftverében is. Elérhető Előfizetés
- Watzka, J. a kol. 1963: Štátny archív v Bratislave - Pobočka v Nitre. Sprievodca po archívnych fondoch II. Bratislava, 81-82. ↑ Révai lexikon ↑ Egyéb hivatalnokait és a várkapitányait lásd: A Komárom-vármegyei és Komárom városi történeti és régészeti egylet 1890. évi jelentése. 84-88; 1891, 162-165. ↑ Kostický, B. Bratislava, 82. További információk Szerkesztés Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Arcanum Térképek - Történelmi Térképek Online. Komárom vármegye és Komárom, 1907 Alapy Gyula 1910: Komárom vármegye és az utolsó nemesi felkelés. Komárom. Alapy Gyula 1911: Komáromvármegye nemes családai. Komárom. Alapy Gyula 1917: Komáromvármegye levéltárának középkori oklevelei. Komárom. 2000 Olvasókönyv Esztergom és Komárom megye az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt. Vráblová, Zdenka 2003: Poľnohospodárska výroba na zičiovských panstvách v Komárňanskej stolici v 18. a na začiatku 19. storočia. Historický časopis 51/1. (Studia Historica Nitriensia XI. )
A Gesztesi járás székhelye 1930-tól Komárom lett Nagyigmánd helyett.
Pentart Antikoló festék patinazöld 50 ml 29731 Élethű, antik hatású tárgyak készítéséhez használható, visszatörölhető, vízbázisú festék. A tárgy alapszínét matt akrilfestékkel vagy dekor festékkel alakítsuk ki, majd fessük le egy ettől eltérő színű antikoló festékkel. A különböző színeket keverhetjük is. A festéket puha ronggyal visszatörölve kopott hatást kelthetünk. Az antikoló festékhez kifejlesztett festékeltávolító folyadékkal segíthetjük a festék letörlését.
A tárgy alapszínét matt akrilfestékkel vagy dekor festékkel alakítsuk ki, majd fessük le egy ettől eltérő színű antikoló festékkel. A különböző színeket keverhetjük is. A festéket puha ronggyal visszatörölve kopott hatást kelthetünk. Az antikoló festékhez kifejlesztett festékeltávolító folyadékkal segíthetjük a festék letörlését. A festék eltávolító folyadék 80ml kiszerelésben kapható. Ezen a linken található: eltávolító folyadék Az antikoló festékkel lekent felület átdörzsöljük finoman a festékeltávolítóval átitatott ronggyal, így szedjük vissza a kívánt mennyiségű festéket. 50 ml
Élethű, antik hatású tárgyak készítéséhez használható, visszatörölhető, vízbázisú festék. A tárgy alapszínét matt akrilfestékkel vagy dekor festékkel alakítsuk ki, majd fessük le egy ettől eltérő színű antikoló festékkel. A különböző színeket keverhetjük is. A festéket puha ronggyal visszatörölve kopott hatást kelthetünk. Az antikoló festékhez kifejlesztett festékeltávolító folyadékkal segíthetjük a festék letörlését. A festék elktávolító folyadék 80ml kiszerelésben kapható, a választható színeknél lehet antikoló festékkel lekent felület átdörzsöljük finoman a festékeltávolítóval átitatott ronggyal, így szedjük vissza a kívánt mennyiségű festéket. 80 ml
Kombinálási lehetőségek Figyelemfelhívás veszélyekre Gyerekek csak felnőtt jelenlétében használják!
Cookie beállítások Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezhet, amivel elfogadja az Adatkezelési tájékoztató ban foglaltakat.