Közel nyolc éves eredményeinket számba véve a taglétszámunk közel 200 főre bővült, tíz tudományos konferenciát szerveztünk, három emlékhelyet alakítottunk ki ill. avattunk fel, tizenegy kiadványt jelentettünk meg, negyvenhat kötetbemutatót tartottunk, tíz szavaló- ill. prózamondó versenyt valamint tizennégy kiállítást rendeztünk. Az Egyesület első jelentős eseményére 2006. július 7-én Tiszacsécsén, a Móricz-emléknapon került sor, ahol – Egyesületünk kezdeményezésére, a helyi és a megyei önkormányzat támogatásával – megtörtént a Móricz-szülőház ideológiai indíttatású történelem-hamisításának korrekciója. Az eredeti szülőház helyén – a Kossuth út 93. sz. alatt – Móricz-emlékkaput avattunk, amelyet Fehérvári József túristvándi fafaragó készített. Móricz József Fafaragó – Madeelousi. Ezt követően még két emléktábla avatása fűződik az Egyesület nevéhez: 2009. április 4-én Rákos Sándor kálmánházi Kossuth-díjas költő emléke előtt tisztelegtünk halálának 10. évfordulója alkalmából. A Bessenyei György Társasággal és a Kossuth Gimnáziummal közösen Rákos Sándor emléktáblát avattunk a gimnázium homlokzatán, jelezvén, hogy e gimnázium tanulója volt a költő 1937-40 között.
A kőhalmon álló, téglalap alakú kőtömbön egy vésett szerteágazó fa jelenik meg, amelynek középpontjában a trianoni Magyarország... Balatonszabadi, Trianoni emlékmű Az emlékmű állítója: Varga Gábor keramikus Balatonszabadi, Vak Bottyán u. 114., Magyar A Nagy-Magyarországot jelképező hatalmas kőtömb, felületén fehér grafittiszerű Trianon-felirattal, egyszerűsített kettős magas... Balmazújváros, Trianon-emlékmű Balmazújváros, Kossuth tér Egy álló téglalap alakú, egyszerre sírkő és emlékmű jellegű kőhasáb. A fekete márványból készült emléktáblán arany véséssel a... Bana, Összetartozás-emlékmű Bana, Jókai u. Fafaragás Fafaragók Múzeumok, műhelyek Faragott bútorok Fafaragás eszközei Irodalom Faszobrászok Haranglábak Külföldi oldalak Székelykapuk Faanyagok. Egy parkban felállított kőtömbön két márványból készült emléktábla került rögzítésre. A felső a történelmi Magyarország térképét... Báránd, Trianoni emlékmű 2005. június 4. Báránd, Kossuth út, a római katolikus templom előtt Egy nagyméretű kőtömbön, a történelmi Magyarország formájú fekete márványtáblán a trianoni országhatárok láthatók, külön... Barlahida, Trianon-emlékmű Az emlékmű állítója: Hadnagy György, Czigány István Barlahida, Rákóczi Ferenc u.
A sorozat eddig megjelent kötetei: "Jövőmnek emléke, múltamnak árnya" (2008) törzsanyagát az anarcsi születésű Czóbel Minka költőnő halálának 60. évfordulója alkalmából megrendezésre került tudományos emlékülés előadásainak szerkesztett változata adta. "Nyugat csapatjának keleti zászlója" (2009) az azonos c. konferencia előadásainak szerkesztett változatát tartalmazza. Hamar Péter: Móricz Zsigmond művei a filmvásznon. (2012) A témához kapcsolódó tanulmányokat és filmográfiát tartalmaz a kötet. Csorba Dávid: Egy mesemondó szemével c. kismonográfia Szerémi György Epistola c. műve alapján tárja az érdeklődők elé a korabeli Mohácsot. János István: Egyén és világegész (2012) Az egyesület néhai elnökének emlékére megjelentetett kötet a tudós, irodalomtörténész válogatott tanulmányait tartalmazza. Könyves Kálmán-szobor – Köztérkép. Továbbá kiadtuk két tagtársunk kötetét: Viraszkó Szilvia: Közülünk valók, 2009; Petrusák János: Csoda vagy mostoha, 2008 Kötetbemutatóinkon egyrészt saját kiadványainkat, évkönyveinket mutatjuk be, másrészt országos jelentőségű írók, költők, valamint a régiónkban alkotók munkáival ill. tagtársaink kiadványaival ismerkedhetnek meg az irodalombarátok.
Az oldal sütiket (cookies) használ, melyek célja, hogy jobban ki tudjuk szolgálni a weboldalunkra látogatókat. Tudjon meg többet... Elfogadom
Konstatálta, hogy Móricz egt busz yre – Móricz életét és munkásságát bemutató repre-zentatív kiállítástállami meddőségi központok tekinthettek meg a résztvevõk.
És ha a közönség reakcióit nézzük: nagy a siker. Részletek, szereposztás, jegyvásárlás Homloküreg gyulladás szemfájdalom A chicago hercegnő kritika 4 Térd mögötti hajlat fájdalom A chicago hercegnő kritika 3 Szerencsére, mert így a totális hepiendnek nem fekszik az útjába semmi. Aki járatos e zenés játékok fordulataiban, megérzi, hogy legójátékot kapott, egy kis Marica grófnő, egy kis Víg özvegy, meg némi Csárdáskirálynő van itt összecementezve, hozzákeverve egy akó honfibú, egy pint nemzeti érzés (cigányzene, igen jó muzsikusokkal), három kupica amerikaellenesség (fúj, csááászton! ), és néhány csepp aktualizálás (letelepedési kötvényt ajánlanak Lloydnak). Ha valaki kíváncsi lenne ezek után a nyersanyagra, csak ajánlani tudom a Winkler Gábor -féle operettlexikont, ami azért különösen érdekes, mert az összevetés megmutatja, hogyan lehetett az eredeti történetből mai néző számára is elfogadható, sőt kedvelt művet faragni. Lőrinczy Attila faragása új darabot hozott létre a vázból. Hiszen a zenei anyag szép, a dalszövegek (szintén Lőrinczy) gördülékenyek – bár a hercegi sarj múltba vágyódása túl szép, túlságosan érzelmes.
Míg az amerikaiak kezében mobiltelefonhoz hasonló tárgyak vannak, a sylváriaiak még karddal járnak. "Ez a korral való játék egy kicsit azt a fafejűséget, azt a fajta túlzott konzervativizmust, hagyománytiszteletet is próbálja jellemezni, ami Sylváriában van és azt a hihetetlen szabadelvűséget, amit az amerikaiak képviselnek, és ami megint csak túlzás. Mindennek az az értelme, hogy rámutasson arra: van valahol egy normális középút, csak azt meg kellene találni" – tette hozzá a rendező, aki úgy véli, amikor Kálmán Imre találkozott a jazzel, a szvinggel, az egész amerikai életérzéssel és végiggondolta addigi életművét, elbizonytalanodott saját alkotásai érvényességében, ezért olyan darabot akart írni, amiben bebizonyítja: az operett igenis képes legyőzni ezt a muzsikát. "Nekünk pedig az a fő feladatunk, hogy bebizonyítsuk: Kálmánnak igaza van. " A chicagói hercegnő főbb szerepeiben Dolhai Attilát, Homonnay Zsoltot, Kalocsai Zsuzsát, Földes Tamást, Sipos Imrét, Dancs Annamarit, Szendy Szilvit, Dézsy Szabó Gábort, Ottlik Ádámot, Bordás Barbarát, Fischl Mónikát, Kerényi Miklós Mátét, Laki Pétert, Csere Lászlót, Vasvári Csabát, Szulák Andreát és Nádasi Veronikát láthatja majd a közönség.
Lizaveta nagyhercegnő alakját Kalocsai Zsuzsának, az amerikai milliomos nő, Edith Rockefeller figuráját pedig Szulák Andreának írták, amit majd Nádasi Veronikával felváltva játszanak. Mint mondta, a szövegkönyv csak nyomokban tartalmaz eredeti mondatokat, a jogtulajdonosok engedélyével a sztorit nagy részben, a dialógusokat pedig teljes egészében átírta Lőrinczy Attila. A főigazgató örömét fejezte ki a maga és a társulat nevében, hogy ismét az Operettszínházban rendez Béres Attila, akinek olyan előadásokat köszönhet a teátrum, mint a Lili bárónő, a Rebecca, a Menyasszonytánc vagy a Viktória. Béres Attila arra hívta fel a figyelmet, milyen nagy lehetőség, ugyanakkor komoly kockázat rejlik abban, hogy a mű közel kilencven évvel az ősbemutatót követően most első alkalommal kerül ismét a hazai közönség elé. A rendezőt leginkább az fogta meg a darabban, hogy "egyrészt ott van benne Amerika és a jazz világa, másrészt egy picit "népiesch" világ, e kettő találkozni, feloldódni, megnyugodni az operettben tud.
Már az előzetes is egy érdekes, ötletes koncepciót mutatott be, amibe bőven v... Guy Ritchie 2008-ban visszatért, A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső, illetve a Blöff által kitaposott útra. Ugyan a Blöffhöz nem ér fel, de A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacsövet megközelíti. __GA__A sztori szerint a bérgyilkosok tiszteletlenebbé váltak, nem tudják, mit illik és mit nem. Egy orosz banda tevékenykedik, de a biznisz kisiklik és a zsozsetta egy kis bőröndbe kerül, amely ú...
A gazdag amerikai lány megvásárolja és átrendezi a reménytelen adósságokkal küszködő Sylvária uralkodói palotáját, de titokban Borisz szerelmére pályázik, a férfi pedig önbecsülését és kulturális hagyományait igyekszik megőrizni a mindent elsöprő tengerentúli befolyással szemben. Így készült a 2016. április 22-én bemutatott előadás, amelyet két szereposztásban játszik a színház: Ha az 1928-as premier és az 1984-es kötetmegjelenés kapcsán az új utakat kereső műfajról írt Rátonyi Róbert, ugyanezt jegyezhetjük meg igaz a zenés népszínházból a zenés művészszínházzá váló Budapesti Operettszínház kapcsán is. Például azzal, ahogyan ezt az elfeledett Kálmán-művet megtalálták, és erős dramaturgiai beavatkozással érvényes előadást készítettek belőle. "Mert afelől vajmi kevés kétségünk lehet, hogy a nevezettek erősen megdolgozták az alapművet, annál is jóval messzebb elmenve, mint ameddig az ebben a műfajban és ebben a színházban bevett szokás. Panaszra mindazonáltal nem lehet okunk: Béresék minden jel szerint jól tették, hogy így jártak el" – értékelt a Revizoron László Ferenc.