Azt már korábban is tudták, hogy a festő egy bordélyházban dolgozó nőnek adta oda a bal fülét, miután 1888. december 23-án levágta, de egészen mostanáig kellett várni, hogy a nő nevére is fény derüljön. Majd 130 éves rejtélyt oldottak meg A Guardian számolt be arról, hogy a fiatal nő minden bizonnyal Gabrielle Berlatier volt. A rejtélyt Bernadette Murphy oldotta meg a Van Gogh's Ear: The True Story című könyvében, amely a múlt héten jelent meg. Murphy, habár rájött a fiatal nő kilétére, leszármazottjainak megígérte, hogy a nevét titokban tartja. Azonban egy másik Van Gogh-kutató, Martin Bailey a párizsi Pasteur Intézet feljegyzései alapján képes volt beazonosítani Gabrielle Berlatier-t, és nyilvánosságra hozta személyazonosságát az Art Newspaperben. Murphy könyve ugyanis részletezi, hogyan kezelték a nőt 1888-ban veszettséggel a Pasteur Intézetben, miután megharapta egy kutya. Az akkor 18 éves Berlatier egyébként egy farmer lánya volt, aki Arles közelében élt, és azért vitték Párizsba, hogy beolthassák egy új, veszettség elleni vakcinával.
Valljuk be, valljuk csak be: ha azt mondjuk, Van Gogh, akkor az átlagnak ez jut az eszébe: gyönyörű, harsogó színű, furcsa búzamezőket festett, úgy, ahogy még azokat sose láttuk korábban, aztán meg levágta a saját bal fülét, mert bezsongott. Ez mind igaz, csak, persze, komplikáltabb a dolog. Abban viszont bárki egyet ért, hogy nyugtalanító egy zseni volt ez a Van Gogh. Számtalan könyv, tanulmány, album, nem egy játék- sőt egy animációs film is készült erről a hollandiai születésű, de Franciaországban honos festőről, nem is csoda: a téma vizuálisan hálás, illik a mozi műfajához, hiszen az ő képei akkor is mozognak, ha a falon lógnak, és bár műtárgyak, harsognak, nevetnek és zokognak. Csupa mozikép. Most megszületett egy, nem is tudni, hanyadik film Van Gogh életének utolsó néhány évéről, Julian Schnabel rendező alkotása. Egy road-movie a javából, de sokkal inkább egy belső utazásról szól, egy útról, amelynek talán konkrét célja sincs (hacsak nem maga az örökkévalóság), hiszen annyival fontosabb benne a pillanatok történéseinek és érzelmeinek láncolata, a MOST- ban létezés mindenkori eufóriája és kínja.
Azt még nem tudják, hogy a nőt milyen kapcsolat fűzte Van Gogh-hoz, és mi indította a festőt arra, hogy neki adja a fülét. Az Art Newspaper azt írja, hogy Gabrielle a Café de la Gare-ban is dolgozott, amelyet Van Gogh barátai vezettek. Így az is lehet, hogy többször is találkozott a festővel, mielőtt az incidens történt. Még mindig sok a kérdés Az eset után a művészt egy Felix Rey nevű orvos kezelte, akinek levelezéséből nemrég derült ki, hogy Van Gogh a teljes bal fülét levágta, nem csak egy részét, ahogy korábban gondolták. Azt azóta sem tudják biztosan, hogy milyen mentális betegsége volt, amely végül elvezetett az öngyilkosságához is 1890-ben. A témáról A téboly határán címmel nyílt kiállítás a múlt héten az amszterdami Van Gogh Múzeumban.
Az asszony a csalódás miatt öngyilkosságba próbált menekülni, de nem járt sikerrel. További, rövid életű, prostituáltakhoz fűződő románcok jellemezték Van Gogh későbbi életét, és egy Agostina Segatori nevű modellbe és kávéház-tulajdonosnőbe is beleszeretett, de végül ez a kapcsolat is megszakadt. A festő házasság és gyerek nélkül halt meg. A levágott fül mellett a legnagyobb rejtély Van Gogh halálát övezi. Évtizedekig tartotta magát az a vélekedés, hogy öngyilkos lett: 1890 július 27-én lőtte magát hason egy francia búzamezőn festés közben, majd egy mérföldet gyalogolt szállásáig, és itt is halt meg két nap múlva. Egy 2011-ben megjelent könyv szerint viszont Van Gogh nem lett öngyilkos. Az elmélet szerint két tizenéves testvér, Gaston és René Secretan véletlenül lőtték le a festőt, aki azért állította még halálos ágyán is hogy öngyilkos lett, hogy a fiúkat védje. Van Gogh hírneve halála után kapott szárnyra. Első számú támogatója már életében is Theo nevű testvére volt, aki halála után hat héttel emlék-kiállítást szervezett műveiből.
Vállalva a komolytalanság kockázatát és parodizálva a művészettörténeti analógiákat: ennek a festői némaságnak az emblémájaként értelmezhetjük Nemes Lampérth önarcképén a fej bal oldalán a csonkított fülhöz kapcsolt kékeszöld színmezőbe belelátható absztrakt nagyméretű pótfület. Ha akarjuk, ez a karikírozott fiatalkori zöld fül (ha fülnek akarjuk) Van Gogh (akihez Nemes Lampérth művészetét a festékfelület pasztózus használata és az elmeháborodott festők felszínes rokonsága miatt hasonlították) hiányzó fülét jelölheti. A fiatal Nemes Lampérth ezzel a szimbolikus gesztussal – a fül hiányát jelölő füllel, hiszen a festészetnek, mint a szem művészetének nincs szüksége a hallás érzékszervére – odahallgathatott a modern festészet egyik legjelentősebb alkotójára. Persze, ha ismerte Van Gogh életművét és Bekötött fülű önarcképét. De tegyük fel, hogy – gyakori művészettörténészi fordulattal élve – ismerhette. Van Gogh 1888. december 23-án vágta le a saját fülét, melyet aztán később egy prostituáltnak, a Rachel művésznévre hallgató Gabrielle Berlatier-nek ajándékozott, a tiszta művészet és a tiszta szexus találkozásának szép érzéki gesztusaként.
FOTÓ: TÓTH GERGŐ/NÉPSZAVA Somló Iván Tamás 1947. november 14-én született Budapesten, saját szavai szerint egy erdélyi félzsidó családból származott. Szülei ötéves korában elváltak, testvérével újranősült édesapjuknál maradt. A Práter utcai általános iskola zenetagozatára járt, hegedülni tanult, majd tizenhárom évesen szaxofonra váltott. Még tucatnyi hangszeren játszott, a basszusgitártól a zongorán át a fúvós hangszerekig, de kedvence a szaxofon maradt. Heinemann Sándornak, a Royal Orfeum vezetőjének, a nagycirkusz karmesterének hatására beiratkozott az Állami Artistaképzőbe, cirkuszi zenebohóc lett. Rövid ideig az Atlas együttesben zenélt, Beatlest, Rolling Stonest, meg minden mást, amit a Radio Luxemburgban hallottak. Az akkor még amatőr Omegának 1964-től három éven át volt tagja, de az anyagilag sokkal jövedelmezőbb artista szakmával sem szakított és utazni is vágyott. A Luxor nevű zsonglőrcsoporttal körbeturnézta a világot, a cirkuszi szezonban - márciustól októberig - bohóckodott a hangszerekkel, a köztes időben "komolyan" zenélt itthon.
Informatikai Biztonságirányítási Vezető Auditor képzés az új MSZ ISO/IEC 27001:2014 szabvány szerint TÜV vizsgával | Biztonságirányítás, kockázatkezelés | Menedzsment | Tanfolyamok | IQJB EMT ZRT. weboldala - Irányítási Rendszer Manager MSZ ISO/IEC 27001:2014 Információbiztonsági irányítási rendszer - High Quality Support & Consult Információbiztonság-irányítási Belső Auditor - Euzert Kft. - Képzés, Tanfolyam, OKJ, IT, Sigma, IAS, IFRS, ISO, vezető, auditor, minőségügy, számvitel, adózás, Lean - Euzert Kft. - mellékletének főbb követelményei A. /1. Információbiztonsági irányelvek Az információbiztonság vezetői irányítása A. / információbiztonság szervezete Belső szervezet Mobil eszközök és távmunka A. /3. Az emberi erőforrások biztonsága A munkaviszony kezdete előtt A munkaviszony fennállása során A munkaviszony megszűnése és megváltozása A. EMT ZRT. weboldala - Belső Auditor. /gyonelemek kezelése A vagyonelemekért viselt felelősség Információosztályozás Adathordozók kezelése A. /5. Hozzáférés-felügyelet A hozzáférés-felügyelettel kapcsolatos üzleti követelmények A felhasználói hozzáférések kezelése Felhasználói felelősségek Rendszer- és alkalmazás-hozzáférés felügyelete A.
Az információbiztonság irányítási rendszereinek auditját és tanúsítását végző testületekre vonatkozó követelmények (angol nyelvű) Az ISO/IEC 27001 nemzetközi szabványt abból a célból dolgozták ki, hogy meghatározzák az információbiztonsági irányítási rendszerek létesítésének, megvalósításának, fenntartásának és folyamatos továbbfejlesztésének követelményeit. Információbiztonsági irányítási rendszer bevezetése bármely szervezet számára stratégiai döntést jelent. Magyar Szabványügyi Testület. Az információbiztonsági irányítási rendszer létesítését befolyásolják a szervezet igényei, célkitűzései, biztonsági követelményei, valamint a szervezet mérete és felépítése. Az információbiztonsági irányítási rendszer feladata az információk titkosságának, sérthetetlenségének és elérhetőségének megőrzése azáltal, hogy kockázatkezelési folyamatot alkalmaz, és a kockázatok megfelelő kezelésével bizalmat teremt az érintett felekben. Fontos, hogy az információbiztonsági irányítási rendszer integrált része legyen a szervezet folyamatainak és általános irányítási rendszerének.