chevron_right Nők 40: nyugdíj visszamenőleges megállapítása hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // 2020. 08. 08., 17:35 Frissítve: 2020. 08., 17:51 Olvasónk 2020 szeptemberében éri el a nők 40 kedvezményes nyugdíjazásához szükséges szolgálati időt, utódjának betanítása azonban fél évet vesz igénybe. Kérheti majd visszamenőleg a nyugdíj megállapítását? Milyen feltétele van annak, hogy 2021-ben a 13. havi nyugdíjat megkaphassa? Olvasói kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt. A kérdés részletesen így hangzik: 2020 szeptemberében érem el a nők 40 nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati időt. Munkáltatóm ragaszkodik az utódom féléves felkészítéséhez. Kérhetem-e januárban a visszamenőleges szeptemberi időpontra történő nyugdíjmegállapítást? Ha igen, egyénileg vagy munkáltatón keresztül? Ebben az esetben megillet a 2021. évi 13. havi nyugdíj összege? SZAKÉRTŐNK VÁLASZA Mivel a nyugellátás megállapításának nem jogosultsági feltétele a biztosítási jogviszony megszüntetése, ezért szeptemberben is, de akár 2021. januárjában visszamenőlegesen is kérheti majd a nyugellátása 2020. szeptember hónaptól történő megállapítását.
A kedvezményes nyugellátás igénybevételéhez érdemes áttekinteni a jogosultsági feltételeket. A "nők 40" legfontosabb szabályait a TB-törvény tartalmazza (1997. évi LXXXI. törvény). A törvény kimondja, hogy az életkorától függetlenül jogosult az öregségi nyugdíjra az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági időt tud felmutatni. Ez sokaknak jó hír lehet, fontos azonban tudni, hogy a jogosultsági idő és a szolgálati idő két különböző fogalom és nem fedik le egymást egy az egyben. Röviden: nem minden szolgálati idő számít jogosultsági időnek a "nők 40" szempontjából. Lényeges főszabály, hogy a 40 év jogosultsági időn belül legalább 32 évre keresőtevékenységet vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyt kell tudni igazolni. Egy tekintet alá eső jogviszonyok: a terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, gyermekek otthongondozási díja időtartama és az az ápolási díjban eltöltött szolgálati idő, amelyet súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel szerzett a nő, illetve az esetleg másképp nevezett, de ezekkel egyező szolgálati idő, amit 1998. január 1-jét megelőzően szereztünk.
A gyermekek otthongondozási díja vagy súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapított ápolási díj esetén rövidebb időtartam, a harminckét év helyett harminc év is elegendő. A jogosultsági idő saját háztartásban nevelt öt gyermek után egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökkenhet (mármint ennyivel kevesebb is elég a 32 év helyett). A fenti jogviszonyokkal megszerzett jogosultsági idők tételes meghatározását a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. törvény végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6. ) Korm. rendelet 12. §-ában találjuk. Bizonyos szolgálati idők viszont nem vehetők figyelembe "nők 40" jogosultsági időként. az álláskeresési (munkanélküli) ellátással szerzett szolgálati idő, a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje, a passzív táppénz, azaz a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama és a megállapodás alapján járulékfizetéssel szerzett szolgálati idő sem.
Hogyan és mikor vehetik igénybe a hölgyek a korkedvezményes nyugdíjat? Mi a különbség a 40 éves munkaviszony és a 40 év szolgálati idő valamint a 40 év jogosultsági idő között? Milyen törvényi előírások és megkötések vannak a nők 40 éves korkedvezményes nyugdíjba vonulásakor? A Profitline írása. Sokakat érint, mégis sok tévhit él a nők 40 éves korkedvezményes nyugdíjba menetele körül, így a legegyszerűbb, ha elővesszük a törvényt és megnézzük, hogy pontosan mit is tartalmaz ezzel kepcsolatosan. A nyugdíjakat az 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról szabályozza, melynek 18. pontja szól arról, hogy egyáltalán ki és mikor jogosult öregségi nyugdíjra Magyarországon. Ki jogosult öregségi teljes nyugdíjra? Öregségi teljes nyugdíjra a törvény szerint az jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább 20 (húsz) év szolgálati idővel rendelkezik. Nők 40 éves kedvezményes nyugdíj jogosultsága Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik.
Hasonlóan jogsértőek lehetnek a reklámok egyes, egészségre gyakorolt hatásokra vonatkozó állításai (pl. "Segít a fogyásban, és a súlytartásban is, megfelelő étrend mellett. "). A cég emellett vélhetően megalapozatlan, megtévesztő információkat közöl egyes termékek összetételéről is (pl. "cukormentes", "mindenmentes"). A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. Az eljárás lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható – olvasható a Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI!
Különös szabály azonban, hogy a közszférában történő foglalkoztatás idején a nyugdíj szüneteltetésre kerül. A munkavállaló nyugdíja mellett folytatott keresőtevékenységének jövedelme után csak személyi jövedelemadót fizet (jelenleg 15%).
A Bodor-kút szobra is sok találatot kapott, még az 1997-es felújításakor is láthatók voltak rajta a golyónyomok. Az ötvenes években úgy-ahogy felújították, de jó ideig némán állt. Margitsziget zenélő kutcher. A hetvenes években megszólalt, de a magnóhoz kapcsolt hangszóróknak pár hét után lába kelt. A felújítás túl költséges lett volna, senki sem vállalta. Végül 1983-ban Budapesti Városvédő Egyesület akciót szervezett a csodakút megszólaltatására, és társadalmi munkában megoldották a régóta húzódó problémát: egy mikroelektronikával vezérelt, előre programozott szintetizátorral a csodakút ismét zenélni kezdett. Azóta többször is felújították, utoljára 2014-ben. A Zenélő Budapest hétvégén délutánonként egy női vonósnégyes hétvégi koncertjeivel tiszteli meg Budapestnek ezt a kalandos sorsú szépségét.
Ha nézzük az eredményt, hogy egyszerű rokkant földműves emberekből önérzetes iparosokat nevelt, a legteljesebb elismeréssel kell adóznunk neki, ha nézzük a rokkant katonák hálás szeretetét iránta, irigyelnünk kell, jól megérdemelt lelki örömét. " (…) A munkáit külföldön is elismerték, több kiállításon vett részt Németországban és Olaszországban. 1906-ban a Milánói Iparművészeti Kiállításon aranyérmet kapott, a mellékelt képen látható dolgozószoba bútoraival, amelyeket a Berni Iparművészeti Múzeum megvásárolt. Festményei, grafikai munkái magas szintű művészetet tükröznek. Pl. Margitszigeti Bodor zenélő kút. a melléket képen látható tavasz és ősz című fába égetet, színezett fatáblái amelyek egy általa tervezett ebédlő garnitúrához tartoztak. Jankó András Kapcsolódó épületek, tervek
: Örökség, Pfannl Egon, Jankó Gyula Tervező: Helye: 1138 Budapest, Margitsziget Építés éve: 1936 Felújítás éve: 1954, 1997, 2014 Fényképek: Jankó András, Csiszér Ferenc, Lackó Ágota, Kotricz Tünde, tumblr, émeth Tamás, Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény A Margitsziget északi, az Árpád híd felőli részén találjuk a zenélő kutat avagy Bodor-kutat, ami nem összetévesztendő a déli végen lévő zenélő szökőkúttal. A zenélő kút hű mása Bodor Péter székely ezermester 1820-as évek elején Marosvásárhely főterén felállított Bodor-kútjának. Margitsziget zenélő kit kat. Az eredeti kút zenélő szerkezetét 1838-ban egy hóvihar tönkre tette, és mivel nem találtak olyat, aki megjavította volna, a kút állapota egyre romlott, amíg 1911-ben végül lebontották. Ma ortodox templom áll a helyén. Az 1930-as években gróf Teleki Domonkos javasolta, hogy készítsék el Budapesten a Bodor-kút másolatát, amelyet anyagilag támogatott is. A fellehető dokumentumok alapján építette fel a hat oszlopon álló, kupolás kis építményes kutat Páll György gépészmérnök és Jankó Gyula építész 1935-36-ban.
A kútnak csodájára járt mindenki, csak a tervezőjének nem hozott annyi szerencsét, mint amennyit remélt tőle: nem engedték szabadon, de legalább a halálbüntetés helyett megúszta hét év várbörtönnel. A csodálatos kutat 1836-ban egy vihar szétrombolta, a zenélő szerkezet is elnémult. Amikor 1896-ban az Ezredéves kiállításra Budapestre akarták szállítani, már csak néhány rozsdás alkatrészt találtak belőle. Margitsziget – forrás: Zenélő Budapest Amilyen rövid ideig élt, olyan látványos volt a feltámadása Bodor kútjának. 1936-ban gróf Teleki Domokos és az erdélyi születésű Páll Andor gépészmérnök kezdeményezésének köszönhetően megszületett a Bodor-kút mása, és a Közmunkák Tanácsa segítségével a Margitszigeten állították fel. A zenélő óraszerkezetet Páll Andor villanymotorral oldotta meg, ez mozgatta a bronzból öntött Neptun-szobrot is, amelyet Ohmann Béla szobrászművész készített. A zenei repertoárt Wehner Géza és Major Ervin zeneakadémiai tanárok válogatták. Zenélő kút (Margit-sziget) – Wikipédia. A második világháború utolsó hónapjait a Margitsziget nagyon megszenvedte.
Játékos kedve és ügyessége azonban nem ismert határt, és amikor fogadásból néhány hét alatt egy saját pénznyomdát fabrikált, és azon hamis bankókat nyomott, pénzhamisítás vádjával elítélték. Csakhogy közben a műszaki problémák nem szűntek meg, és amikor a városatyák nem jutottak dűlőre egy folyton szivárgó közkút ügyében, kénytelenek voltak a dutyiba zárt mérnökhöz fordulni. Séta a margitszigeti zenélő kúthoz - Cultura.hu. Bodor ott helyben megtervezett nekik egy új, kifogástalanul működő kutat, és "a közönség nagyobb gyönyörködtetésire" még egy zenegépet is kitalált hozzá. A kút medencéjéből a négy égtáj felé csövek vezették ki a vizet, fölötte terasz futott körbe, amelyre két íves lépcsőn lehetett felsétálni. A 12 méter magas kupola tetején a vizek istene, Neptun állt, szigonnyal a kezében, és 24 óra alatt teljesen körbefordult a tengelye körül. A szobrot és a zenegépet egy motoros szerkezet mozgatta, amit a felgyülemlett víz súlya szabályozott. Hat óránként szólaltak meg a gondosan összeválogatott zenei részletek – a korabeli sajtó szerint olyan hangosan, hogy tiszta időben több kilométernyire is hallani lehetett.