Slides: 11 Download presentation Egyed feletti szerveződési szintek • Biológiai tanulmányaink során eddig azzal foglalkoztunk, mi jellemző az élőlények sejtjeinek, szöveteinek, szervrendszereinek felépítésére és működésére. Vizsgálatunk tárgyát az élőlények egyedei, illetve a testükön belül elkülöníthető szerveződési szintek jelentették. Az élőlények egyedei azonban nemcsak belső felépítésükben, hanem egymással való együttműködésükben is nagyfokú szervezettséget mutatnak. Hiszen nem elszigetelten élnek, hanem szoros kölcsönhatás van köztük és környezetük között is. • A természetben az egyedek közös sajátságokkal jellemezhető, összehangoltan működő életközösségeket, ún. Az egyed feletti szerveződési szintek. egyed feletti szerveződési szinteket: populációkat, társulásokat, biomokat, bioszférát alkotnak. • Az ökológia tudománya azt vizsgálja, milyen tényezők együttes hatásai eredményezik az életközösségek kialakulását, fennmaradását és változásait. Populáció. Ökoszisztéma. Környezeti tényezők Az élővilág részei szoros kapcsolatban állnak egymással • • • Növények Állatok Gombák Mikrobák Vírusok Az ökológia a tudományoknak azon ága, amely az élettereket, az élőlények és a környezet kapcsolatait vizsgálja.
Az egyed feletti szerveződési szintek.
2019-09-18 (2019-09-13) Egyed feletti szerveződési szintek About this App Rate this App: (0) Created by: kolha Category: Biology
A társulást alkotó populációk nem véletlen csoportosulások. Legnagyobb ökoszisztémák • Tundrai • Óceáni • Sivatagi Bioszféra • A bioszféra a Föld kőzetburkának (litoszféra), vízburkának (hidroszféra), levegőburkának (atmoszféra) azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe. • A legszélesebb nézőpont szerint a bioszféra a globális ökológiai rendszer, az összes élőlénnyel és ezek minden kapcsolatával, beleértve az élettelen környezettel való kapcsolatot is. Ellenőrzés 1. Egyed feletti szervezdsi szintek Biolgiai tanulmnyaink sorn eddig. Hozz fel példákat szárazföldi és vízi ökoszisztémákra. 2. Milyen abiotikus környezeti tényezőket ismersz? 3. Hozz fel példákat ciklusosan ismétlődő és nem ciklusos környezeti tényezőkre. 4. Sorold az alábbi tényezőket három csoportba: abiotikus, antropogén a) b) c) d) e) f) g) h) i) Erdőirtás Éves átlaghőmérséklet Ragadozók mennyisége Szennyvíz-kibocsátás A talaj savassága A folyó sodrásának sebessége A növényzet összetétele A mezők gyomirtózása A férgek köztes gazdáinak mennyisége
Az egyed alatti szerveződési szintek by Robert De Ridder
2022. július 7. Az afta egy aránylag gyakori megbetegedés, amely a szájüreg nyálkahártyáját érinti. Elsősorban sárgás, szürkésfehér színű fekély, mely körül gyulladásos udvar alakul ki. A jelenség igen fájdalmas, és hasonlít a herpeszhez abban, hogy akinél egyszer megjelent, valószínűleg visszatérő betegségként kíséri végig az életét. Afta a szájban! Mitől lehet? Hogyan alakul hát ki az afta, ha ennyire gyakran fordul elő? Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy az immunrendszer egyfajta válaszreakciója az afta megjelenése a szájban. Ilyenkor a T-limfociták működése figyelhető meg, melyet különféle kiváltó faktorok idéznek elő. A kutatók eddig nem találtak összefüggést más autoimmun betegséggel, illetve más autoantitest jelenlétével kapcsolatban sem. Ez azt mutatja, hogy a mechanizmus nem az autoimmunitás hatására jön létre. A szakemberek azt feltételezik, hogy egy rosszul szabályozott immunválasz eredményeképpen jelenik meg, amikor a szájnyálkahártya védőfunkciója csökken. Az antigénekre adott érzékenység is állhat a háttérben.
A szimptómák elhúzódóak, és gyakan a fellángolások is összefolynak. Ezekben az esetekben az alapbetegség kezelése hozzájárul az afta megszüntetéséhez is. Afta típusai Milyen típusú afták léteznek? Változó lehet a kiterjedtségük, hiszen az egészen apró, gombsotűfejnyi méretű felületes hámhiánytól akár 1 centiméteres aftáig bármekkora lehet. A legsúlyosabb esetekben akár 2-3 centiméteres aftával is találkozhatunk a szájüregeben, ami nemritkán nyirokcsomó duzzanattal és lázzal is járhat. Az aftának három típusa jelenhet meg. Mikulicz-féle afta A Mikulicz-féle afta a leggyakoribb elváltozás. Egyesével helyezkednek el, csupán néhány milliméteres hámhiányok. A tapasztalatok azt mutatják, maximum egy hét alatt spontán gyógyulással tűnnek el, nyomot nem hagynak maguk után. Előfordulhat, hogy a nyaki nyirokcsomók megnagyobbodnak, de ez is elmúlik az afták eltűnésével. Sutton-féle afta A Sutton-féle afta már jócskán súlyosabb megbetegedés, hiszen nem csak egy felületes hámhiányról beszélünk ebben az esetben.
Prof. Dr. Vanja Vučićević Boras, PhD, fogorvos Az afta fájdalmas, lapos, vörös szegélyű, kerek vagy ovális fekély, amelyet szürkésfehér pszeudomembrán takar. A visszatérő szájfekélyeket szaknyelven stomatitis aphtosa, köznyelven pedig aftának nevezik. Az afta fájdalmas, lapos, vörös szegélyű, kerek vagy ovális fekély, amelyet szürkésfehér pszeudomembrán takar. Az afta leggyakrabban a nyálkahártyán, az ajkak belső oldalán, a nyelv oldalán, ill. a lágyszájpadon jelenik meg. Az afta a szájnyálkahártya egyik leggyakoribb sérülése, amely a fejlett országokban igen elterjedt megbetegedésnek számít, átlagosan a népesség 15-25%-ánál jelenik meg. A nők körében, illetve a stressztől szenvedőknél gyakrabban fordul elő. Az afták a szájbeli elváltozások mérete és száma alapján a kis, nagy, illetve herpesszerű (herpesszerű) afták csoportjába sorolhatóak. Az oka egy ideig nem volt ismert mert sem bakteriális, sem vírusos eredetet nem lehetett kimutatni. Ma már tudjuk, hogy az afta egy, a T-limfocitákon keresztül jelentkező immunválasz, ill. valamilyen ismeretlen antigénre adott autoimmun válasz eredménye.
Gyakran előfordulhat az is, hogy egy adott embernél más és más kiváltó okok állhatnak az afta megjelenése mögött. Hajlamosság is megfigyelhető: a családi halmozódás, genetikai hajlam sem elhanyagolandó. Bár egyértelmű válasz még nem született, a megfigyelések eddig több öröklődő antigén jelenlétére fókuszálnak. Az azonban már sikerült felfedezniük a kutatóknak, hogy akinek a családjában gyakrabban fordul elő az afta, maga is hajlamosabb lehet rá. Kialakulását segíti, ha megsérül a szájnyálkahártya: ajkak harapdálása, harapás miatti hámhiány vagy ételmaradék okozta seb is oka lehet az afta megjelenésének. Fontos megjegyezni azt is, hogy a rossz szájhigiénia itt is nagy szerepet játszhat. Érdekes megfigyelés azonban az, hogy az erős dohányosok kevésbé vannak kitéve az afta megjelenésének: a cigaretta füstjében található káros hanyagok hatására megvastagodik a szájnyálkahártya – ezt nevezzük keratinizációnak – így kevésbé lesz érzékeny a környezeti hatásokra. Az afta kialakulásához hozzájárulhatnak még különböző hormonális változások is.
Az afta ártalmatlan jelenség, mégis nagyon zavaró tud lenni, hiszen kellemetlenséget, fájdalmat érzünk evés és beszéd közben. Természetesen nem mindegy, hogy csak évente egyszer-kétszer vagy rendszeresen kell megküzdenünk vele. Amennyiben 3-4 alkalomnál többször üti fel a fejét, érdemes orvos véleményét kérni. Mi az afta? Az afta egy sárgásfehér színű fekély, a szájüregben keletkező hámfosztott terület, amit piros színű gyulladásos udvar övez. A népesség mintegy 20%-át érintő betegség. Mérete teljesen változó, hiszen a gombostűfejnyitől egészen a 2-3 cm-es óriás aftáig terjedhet. Jellemzően a száj nyálkahártyáján, az ínyen vagy az arc belső felületén alakul ki. Az afta oka, kialakulása Kialakulásának oka egyelőre ismeretlen, úgy vélik, hogy okozhatja stresszes életmód, legyengült immunrendszer, helytelen táplálkozás, különböző vitaminok hiánya: B 12 vitamin, cink, folsav, vas, bizonyos élelmiszerek, különösen a citrusfélék (eper, málna, paradicsom), egyes fogkrémek. Ezen felül örökletes tényezők is közrejátszhatnak kialakulásában.
Az afta megjelenése családon belül halmozódik, ezért az örökölt jelleget nem lehet kizárni: ha mindkét szülő aftától szenved, akkor 90% a valószínűsége, hogy a gyermekük is hajlamos lehet az aftára.