"Bozsi" - ahogy barátai becézték - nem volt sztár, de a merseváti származású csepeli melós mégis a magyar labdarúgás arany lapjainak felejthetetlen alakjai közé emelkedett... Kitüntetései: Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1955) Vas Megye Önkormányzata Szolgálatáért Sport Tagozata (2006) Csepel díszpolgára (2011) Budapest díszpolgára (2014) Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (2015) Irodalom: Németh Tibor: Puskás - testközelből. József emlékei a focilegendáról. In: Új Kemenesalja, 2007. 1. sz. pp. 12-13. Temesi László: Csepeli esztergályos az Aranycsapatban. In: Magyar Nemzet, 2011. július 5. p. 23. Gál László: Az Aranycsapat elfeledett legendái. József és Várhidi Pál élete. Tóth ii józsef - hírek, cikkek az Indexen. Bp. Aposztróf Kiadó, 2015. 191 p. (Halmay könyvek; 7. ) Horváth Erika: Tóth II. József sportpálya. Névadó ünnepséget rendeztek a merseváti falunapon. In: Vas Népe, 2015. augusztus 18. 9. Sinkovics Gábor: "Elfáradtam, fiam... " In: Nemzeti Sport, 2017. június 4. 20. József - Mersevátról a Csepel bajnokcsapatába [2018] (Letöltés: 2020. június 16. )
Tóth II. József a Csepel örökös bajnoka, Budapest díszpolgára, szülőfalujában, Merseváton 2015 óta sportpálya viseli a nevét. A Magyar Labdarúgó Szövetség honlapjának beszámolja szerint a szövetség osztozik családja gyászában, és tisztelettel adózik a nagyszerű sportember emléke előtt, ezért a hétvégi bajnoki fordulók, így OTP Bank Liga hétvégi mérkőzései egyperces gyászszünettel kezdődnek. Meghalt az Aranycsapat csatára, Tóth II. József | 24.hu. Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Tóth II József haláláról a család tájékoztatta az MLSZ-t – a labdarúgó-szövetség saját halottjának tekinti az egykori nagyszerű játékost. Tóth II. József egész pályafutása alatt a Csepel labdarúgója volt, 1940 és 1961 között. Összesen 296 bajnoki mérkőzésen lépett pályára és 78 gólt szerzett. Az 1958–1959-es idényben bajnokságot nyert csapat tagja volt. 1961-ben fejezte be az aktív labdarúgást. MLSZ központ - Elhunyt Tóth II József. A magyar válogatottban 12 alkalommal szerepelt 1953 és 1957 között, és 5 gólt szerzett. Az 1954. május 23-án megrendezett angolok elleni, népstadionbeli 7–1-es mérkőzésen is pályára lépett, sőt gólt is szerzett. Tagja volt az 1954-es svájci világbajnokságon részt vevő ezüstérmes Aranycsapatnak: az NSZK elleni 8–3-as, és a brazilok elleni győzelemnek is aktív részese volt – a németek ellen gólt is szerzett. Csepel örökös bajnoka, Budapest díszpolgára; szülőfalujában, Merseváton 2015 óta sportpálya viseli a nevét. A Magyar Labdarúgó Szövetség megrendülten értesült Tóth II József haláláról, osztozik családja gyászában, és tisztelettel adózik a nagyszerű sportember emléke előtt – emiatt a hétvégi bajnoki fordulók, így az OTP Bank Liga mérkőzései is egyperces gyászszünettel kezdődnek.
A felkelést viszont a katonaság leverte. Mégis úgy döntött az uralkodó, hogy Magyarországra is kiterjeszti a jobbágyság számára kedvező jogokat, ami szerint szabadon költözhettek, házasodhattak, iparba állhattak és tanulhattak. Ezzel az örökös jobbágyság megszűnt, viszont a jobbágyfelszabadítás nem történt meg. További rendeletei A legfontosabb és legtöbbet kiemelt rendeletek mellett meg kell említeni még néhány fontosabb intézkedését II. Józsefnek. A közigazgatásban a nyelvrendelet mellett reformot vezetett be. Ebben Magyarországot 10 közigazgatási körzetre osztotta, amivel megszüntette az addigi megyerendszer. Ezzel a célja az volt, hogy a megyei autonómiát visszaszorítsa. A reformhoz tartozott az is, hogy a főispáni tisztséget megszüntette és a kerületek az ő általa kinevezett alispánok irányították. Takarékossági intézkedéseket is behozott, például eltörölte a fakoporsós temetést, valamint egyes ruhadarabok hordását is betiltotta. Az ő nevéhez köthető az első népszámlálás is az országban, aminek célja kezdetben a nemesek felmérése volt megadóztatás céljából.
II. József kész volt átalakítani a katolikus egyházat. Feloszlatta azokat a rendeket, amelyek nem foglalkoztak oktatással vagy betegápolással. A pápai bullák kihirdetését királyi engedélyhez kötötte, az egyházi vagyont pedig saját felügyelete alá helyezte. VI. Pius pápa megpróbálta megváltoztatni az uralkodó véleményét a katolikus egyházról, emiatt Bécsbe is látogatott (ezt szokás nevezni fordított Canossa-járásnak), viszont eredménytelenül kellett hazatérnie. Nyelvrendelet A következő rendelet, amiről fontos tudnunk az az 1784-ben kiadott nyelvrendelet. Ez a latin nyelv használata helyett a németet tette kötelezővé a közigazgatásban és az oktatásban. Annyi kedvezményt kaptak a kisebb településen élők, hogy a közigazgatásban lefordították a jogszabályokat saját anyanyelvre is. József ezzel is próbálta elérni az áhított egységes birodalmat, viszont a terve ellentétes reakciókat váltott ki. Egyre többen álltak ki a magyar nyelv ügye mellett. Jobbágyrendelet A rendelkezés 1785-ös kiterjesztése előtt Erdélyben jobbágyfelkelés tört ki, amiért nem vezették be az Urbáriumot a területen.
A koronát viszont Bécsbe szállíttatta. A döntése miatt csúfolták "kalapos király"-nak. Az uralkodónak az országgyűlésre sem volt szüksége, ezért nem is hívta össze azt, törvények helyett pedig rendeleteket hozott. Ahogy már említettem József televolt ötletekkel, mindent meg akart reformálni, ez a kiadott rendeletek számából is jól látszódik. Több mint 6 ezer rendelet született meg uralkodása alatt, vagyis 10 év alatt. A király egyre jobban befolyásolni akarta a nép életét, ami egyre nagyobb ellenállást váltott ki. Ehhez még hozzájárult az is, hogy ennyi rendelet végrehajtását egyszerűen képtelenség volt ellenőrizni, ezért a birodalmon egység helyett, egyre nagyobb káosz lett úrrá. Néhány fontosabb rendelet, amiről mindenképp tudnunk kell: Türelmi rendelet A kalapos király türelmi rendeletével az egyházon belül kialakult ellentéteket akarta rendezni. A protestánsoknak és a görögkeleti vallást követőknek polgári egyenlőséget és lelkiismereti szabadságot adott. Az egyházi reformok viszont ezután sem maradtak el.
Nyíregyháza nekem jobban tetszik mint város, szerkezetileg, építészetileg, holott Debrecenben élek már '55 óta – mesélt a múltról a művész. Két évig lakott Nyíregyházán, itt keresztelték a római katolikus templomban, azután a nagyszülőkhöz, Kisvárdára költöztek. A lelke mindig a megye felé fordul forma- és színvilágban is. Az ELTE-n szerzett bölcsész diplomát, keveset könyvtároskodott is, de a '60-as évektől már csak a művészettel foglalkozik. "A színek azok... minden képnél más az alapötlet. Munkácsy kiállítás nyíregyháza jegyárak budapest. Egy kép nálam mindig úgy készül, hogy van egy érzelmem, van egy konkrét helyi vizuális élményem, és a kettő kombinációjából tudok létrehozni egy-egy felületet, egy-egy képet. Idegen szemmel másképp lehet mindent látni, mert nekem olyan, mintha ahány kép, annyiféle lenne, holott azt szokták mondani, hogy egy nyelvben beszélek – ami természetes is. Az idehozott munkáimból Nyíregyháza városnak ajánlottam fel 8-9 képet, és a jelenlegi kiállításból a Zenészek hajnali hazatérése című nagyméretű képet szintén a városnak adományoznám" – nyilatkozta Gonda Zoltán.
Kategória: Város: Előadóhely: Külföldieknek Programok népszerűség szerint Események időpont szerint
Ha debreceni hagyományokat keresünk a képzőművészetben, akkor a grafikáig érünk el, ha egy karakteres tradíciót próbálunk meg beazonosítani a debreceni kultúratörténetben a képzőművészet területén, akkor megtaláljuk ezt a grafika műfajában, ami a református kollégium idejéig visz minket vissza, hiszen a református kollégiumhoz köthető könyvnyomtatás és könyvipar a grafika műfaját éltette évszázadokon keresztül. " A nyíregyházi alpolgármester a megnyitó előtt köszönte meg a művész felajánlását, mely ajándék képekről szólt, arról, hogy díszítsék városunk középületeit, intézményeit. "Mindig is hangoztatom, hogy a modern festészetnek, a kortárs festészetnek helye van a galériákban, a múzeumokban. Éppen azért, hogy egy olyan lenyomatot kapjunk a korról, egy olyan látásmódot, ahogyan ezek a művészek a korszakot látják. Gonda Zoltán meg egy kiemelkedő művésze Debrecennek, rengeteg tárlattal, rengeteg első díjjal, nemzetközi utazásokkal, rengeteg festménye van magángyűjtőknél és múzeumokban is" – nyilatkozta dr. Munkácsy kiállítás nyíregyháza jegyárak cinema city. Ulrich Attila alpolgármester.
Állandó kiállításaink "utazás TÉRben és IDŐben" Munkácsy Mihály – Egy géniusz diadala "utazás TÉRben és IDŐben" Békéscsaba az évezredek idővonalán Időszaki kiállításaink "Terrakotta hadsereg – Az első császár üzenete" 2022. június 16. – október 30. "A fény palettája – Scholtz Endre festészete" 2022. június 30. – augusztus 28.