Számos babona létezik, amelynek semmi köze a valósághoz. Ne hidd, hogy: · A gyenge orchideaellátás betegségeket vagy halálokat okozhat a háztartásban; · A Phalaenopsis gyakran a viszályok, viszályok, veszekedések okává válik a családban; · Ez egy virág, amely az árulást és a boldogtalan szeretetet szimbolizálja; · Egy egzotikus növény elveszi a nők életfontosságú energiáját, és gyakran meddőséget okoz. Mindezek a negatív hatással járó babonák teljesen alaptalanok, ezért nem kell félni tőlük. A népi előjelek meglehetősen "szívósak", és nemzedékről nemzedékre szállnak, félrevezetve az amatőr virágtermesztőket. Orchidea a lakásban 2. Népi előjelek Az idősebb emberek gyakran elriasztják a fiatalokat attól, hogy gyönyörű egzotikus növényt vásároljanak. Azonban nem mindenki érti, miért lehetetlen otthon tartani az orchideákat. Leggyakrabban az ilyen "tiltásokat" olyan előítéletek okozzák, amelyeknek semmi köze a valósághoz. A trópusi vendéghez jó előjelek is társulnak. Egy gyönyörű, ápolt orchidea anyagi jólétet vonz a házba.
Ez egy nagyszerű módja annak, hogy "felfrissítse" a belső teret, és egy kis egzotikumot adjon hozzá. A ház déli részéből télen egy darab segít felvidítani, az élénk színek pedig segítenek megbirkózni az őszi kékekkel és álmatlansággal. A növényt aktívan használják a népi gyógyászatban. Hatás egy férfira A férfiak gyakran gondolkodnak azon, hogy az orchideát el lehet-e tartani a hálószobában (nappaliban, óvodában). Ennek nincs közvetlen ellenjavallata. Orchidea a lakásban facebook. Azonban, ha egy férfi hörgő asztmában szenved, vagy hajlamos az allergiára, akkor jobb, ha otthon elfelejti egy egzotikus növényt. A virág nem befolyásolja a férfi pszichét. A népi gyógyászatban a phalaenopsis gyökereinek infúzióját hagyományosan impotencia kezelésére, az életkorral összefüggő betegségek és a nemi szervek rendellenességeinek megelőzésére használják. Az ilyen gyógyító tulajdonságok oka a gyökerekben található tonizáló anyagokban rejlik. A virágüzletekben vásárolt növények többsége azonban valójában mesterséges (géntechnológiával módosított), így nincs értelme gyógyászati célokra használni őket.
Az orchideák viszonylag rövid idő alatt képesek felszívni a felhasznált vizet. Amint az eső eleredt, és az utolsó cseppek is lehullnak a fáról a földre, az orchidea már nem tud több nedvességet felvenni. A merítési módszer megközelítőleg megfelel az orchideák természetes körülményeinek. Amikor a növényt vízzel teli edénybe helyezi, a gyökerek azonnal elkezdik felvenni a vizet. Körülbelül fél óra elteltével kiveheti az edényből. A fehéres, fényes gyökerek öntözés után zöldek lesznek. Fontos, hogy a víz, alámerülés után teljesen lefolyjon, ahogyan ez egy fánál is történik. Csak akkor lehet újabb merítést alkalmazni, ha az orchideacserépben lévő aljzat felső rétege kiszáradt. Minden, amit az orchidea-gondozásról tudnod kell! - Kertészkedek.hu. A pangó víz mérgezi ezeket a növényeket, és ez a leggyakoribb oka a pusztulásuknak. A gyökerek elhalnak, és nem vesznek fel sem vizet, sem tápanyagot. Ha valamilyen okból kifolyólag nincs időnk az orchideát beáztatni, de mégis gyorsan kell egy kis vizet biztosítanunk számára, akkor öntsünk a cserépbe. De csak annyira, hogy semmilyen körülmények között ne okozzon gyökérrothadást.
Heves megyei füzetek 3. Eger, 1955. Soós Imre: Heves megye községei 1867-ig. Eger, 1975. Gyöngyös, 1984. 371-400. oldal Kecskés Péter: Gyöngyös és a Mátraalja szőlőművelésének észak-magyarországi összefüggéseihez. : Havassy péter és Kecskés Péter. 401-455. oldal Kecskés Péter: Szőlőtermesztés a Mátraalján. Ethnographia LXXVII. (1966. ) 495-516. oldal Löfler Erzsébet: Az egri kádárcéh. 71-74. oldal Manga János: A hasznosi tömegpszichózis. (A búcsújáróhelyek és a "hasznosi csoda" összefüggései. ) Ethnographia 1962. 353-388. HEVES VÁRMEGYE | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai | Kézikönyvtár. oldal Mártonffy Károly: Az egri nép jelleme, szokásai. In: Kubinyi Ferenc – Vahot Imre: Magyarország és Erdély képekben IV. Pest, 1954. 77-84. oldal Morvay Judit: Asszonyok a nagycsaládban. A mátraalji palóc asszonyok élete a múlt század második felében. Budapest, 1981. Paládi-Kovács Attila: Farsangi "remélés" Eger vidékén. Ethnographia LXXIX. (1968. ) 241-252. oldal Petercsák Tivadar (szerk. ): Mezővárosi kultúra Heves megyében. Budapest-Eger, 1985. Sebők László: Gyöngyös és vidéke története.
A 2017 Domborzat A megye rendkívül változatos tájakkal rendelkezik. Északi része a Mátra és a Bükk hegyvidéke, míg déli fele alföldi síkság. A Mátrában található Magyarország legmagasabb pontja is, az 1014 méter magas Kékes tető. A megye legalacsonyabb pontja Kisköre (86 m. ) Éghajlat Heves megyét a felszín erős függőleges tagoltsága miatt igen változatos mikroklímák jellemzik. Az évi középhőmérséklet 8-10 °C-fok közötti - attól függően, hogy a megye északi vagy déli részéről van-e szó. Vízrajz A megyét délkeletről a Tisza-tó határolja, amely a kiskörei vízierőműhöz tartozó víztározó és egyben Magyarország legnagyobb mesterséges tava. A megye nagyobb folyóvizei a Tisza, a Zagyva, a Tarna, a Laskó és az Eger-patak. Élővilág, természetvédelem A megye területének 13%-a a Bükki Nemzeti Park részét képezi. Lásd még: Heves megye védett természeti értékeinek listája Heves megyére jellemző földrajzi pontjai Szélső települések égtájak szerint: a megye legészakibb települése Istenmezeje ( Pétervásárai kistérség), a megye legdélibb települése Pély ( Hevesi kistérség), a megye legkeletibb települése Poroszló ( Füzesabonyi kistérség), a megye legnyugatibb települése Nagykökényes ( Hatvani kistérség).